From Wikipedia, the free encyclopedia
A szvázi nyelv a nguni nyelvcsoportba tartozó bantu nyelv, amelyet Szváziföldön (Eswatini) és Dél-Afrikában élő szvázi nép beszél. A beszélők száma a becslések szerint 4,7 millióra tehető, beleértve az első és második nyelvű beszélőket is.[1] A nyelvet Szváziföldön és néhány dél-afrikai iskolában tanítják Mpumalangában, különösen a korábbi KaNgwane területeken. A szvázi nyelv a Szváziföldi királyság hivatalos nyelve (az angollal együtt), és a Dél-Afrikai köztársaság tizenkét hivatalos nyelvének egyike.[2]
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Szvázi nyelv (siSwati) | |
Beszélik | szvázik |
Terület | Dél-afrikai Köztársaság Mozambik |
Beszélők száma | Anyanyelvként: 2.3 millió (2013–2019) Második nyelvként: 2.4 millió (2013) fő |
Nyelvcsalád | niger-kongói nyelvcsalád Atlanti-kongói nyelvek Volta-kongói nyelvek Tekela nyelvek |
Írásrendszer | ditema szótagírás, latin írás |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | Szváziföld Dél-afrikai Köztársaság |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szvázi nyelv témájú médiaállományokat. |
A hivatalos elnevezés az anyanyelvi beszélők körében „siSwati”; európai, zulu, ndebele vagy xhosza nyelven szvázi nyelv néven is lehet rá hivatkozni. A szvázi nyelv közeli rokonságban áll a többi tekela nyelvvel, például a phuthi és az észak-transzvaáli (sumayela) ndebele nyelvekkel, de nagyon közel áll a zunda nyelvekhez is: ebbe a nyelvcsoportba a zulu, déli ndebele, az északi ndebele és a xhosza nyelvek tartoznak.
A nyelv leírására a latin betűs írás mellett a 2010-es években kifejlesztett Ditema szótagírást (Ditema tsa Dinoko) is használják.
A nyelv négy nyelvjárásra osztható, amelyek megfelelnek az ország négy közigazgatási régiójának: Hhohho, Lubombo, Manzini és Shiselweni.
A sisvatinak legalább két változata van: a hivatalos, amelyet főként az ország északi, középső és délnyugati részén beszélnek, és egy kevésbé ismert változat.
Távol délen, különösen az olyan városokban, mint Nhlangano és Hlatikhulu, a beszélt nyelvváltozatot jelentősen befolyásolja a zulu nyelv. Sok szvázi (többes számban emaSwati, egyes számban liSwati), beleértve azokat is, akik délen beszélik ezt a változatot, nem tekinti "igazi" szvázinak. A Dél-afrikai Köztársaságban (főként Mpumalanga tartományban és Sowetóban) jelentős számú szvázi népesség az anyaországban élők szerint a nyelv nem szabványos formáját beszélik.
A Szváziföld déli részén beszélt nyelvváltozattal ellentétben az Mpumalangai nyelvjárást a jelek szerint kevésbé befolyásolja a zulu, és így közelebb áll a szvázi nyelv hivatalos formájához. Az mpumalangai változat azonban mégis megkülönböztethető a hangsúlyok és talán a hanglejtés különbségei alapján. Az mpumalangai szvázi hanglejtési mintázatát (és a "hangsúly" nem hivatalos felfogását) a szvázi fül gyakran diszharmonikusnak tartja. A szvázi nyelv e dél-afrikai változata a területen beszélt más dél-afrikai nyelvek hatását mutatja.
A szvázi hivatalos változatának (amelyet Szváziföld északi és középső részén beszélnek) jellegzetessége a királyi stílusú, lassú, erősen hangsúlyos kiejtés, amely az anekdoták szerint a hallgatóság számára "mézédes" érzést kelt.
A szvázi nyelv nem tesz különbséget az artikulációs helyek között a kattogásokban. Ezek dentálisak (mint a [ǀ]) vagy lehetnek alveolárisak is (mint a [ǃ]). Megkülönböztet azonban öt vagy hat kiejtési és hangképzési módot, köztük tenuis, aspirált, lihegő, orrhangzó és lihegő - orrhangzó.[4]
A mássalhangzók /ts k ŋɡ/ mindegyike két hangból áll. A /ts/ és a /k/ egyaránt előfordulhat kivető (ejekciós hangként), [tsʼ] és [kʼ], de a közös formájuk a [tsʰ] és a [k̬]. A /ŋɡ/ hang különbözik, amikor a törzsek elején [ŋ], és általában [ŋɡ]-ként szerepel a szavakon belül.[5][6]
A szvázi nyelvben három hangsúly van: magas, közép és mély. A hangnemeket a helyesírásban nem jelölik. Hagyományosan csak a magas és a középső hangot tekintik fonémikusan létezőnek, a mély hangot pedig az azt megelőző mássalhangzó határozza meg. Egy 2003-an írt tanulmány (Bradshaw) azonban azt állítja, hogy mindhárom tónus létezik alaphangon.
A hangszínt befolyásoló fonológiai folyamatok a következők:
A mélyítő mássalhangzók a /ɓ/ kivételével minden mássalhangzó zárhang (obstruens). A /ŋɡ/ [ŋ] ejtésváltozat (allofón) egyes szabályok szerint mélyítő hangként viselkedik, mások szerint nem.
Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatából.
Magyar: "Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek."
Szvázi: "Bonkhe bantfu batalwa bakhululekile balingana ngalokufananako ngesitfunti nangemalungelo. Baphiwe ingcondvo nekucondza kanye nanembeza ngakoke bafanele batiphatse futsi baphatse nalabanye ngemoya webuzalwane."[7]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.