A szvázi nyelv a nguni nyelvcsoportba tartozó bantu nyelv, amelyet Szváziföldön (Eswatini) és Dél-Afrikában élő szvázi nép beszél. A beszélők száma a becslések szerint 4,7 millióra tehető, beleértve az első és második nyelvű beszélőket is.[1] A nyelvet Szváziföldön és néhány dél-afrikai iskolában tanítják Mpumalangában, különösen a korábbi KaNgwane területeken. A szvázi nyelv a Szváziföldi királyság hivatalos nyelve (az angollal együtt), és a Dél-Afrikai köztársaság tizenkét hivatalos nyelvének egyike.[2]
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Szvázi nyelv (siSwati) | |
| Beszélik | szvázik |
| Terület | Dél-afrikai Köztársaság Mozambik |
| Beszélők száma | Anyanyelvként: 2.3 millió (2013–2019) Második nyelvként: 2.4 millió (2013) fő |
| Nyelvcsalád | niger-kongói nyelvcsalád Atlanti-kongói nyelvek Volta-kongói nyelvek Tekela nyelvek |
| Írásrendszer | ditema szótagírás, latin írás |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | Szváziföld Dél-afrikai Köztársaság |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szvázi nyelv témájú médiaállományokat. | |
A hivatalos elnevezés az anyanyelvi beszélők körében „siSwati”; európai, zulu, ndebele vagy xhosza nyelven szvázi nyelv néven is lehet rá hivatkozni. A szvázi nyelv közeli rokonságban áll a többi tekela nyelvvel, például a phuthi és az észak-transzvaáli (sumayela) ndebele nyelvekkel, de nagyon közel áll a zunda nyelvekhez is: ebbe a nyelvcsoportba a zulu, déli ndebele, az északi ndebele és a xhosza nyelvek tartoznak.
A nyelv leírására a latin betűs írás mellett a 2010-es években kifejlesztett Ditema szótagírást (Ditema tsa Dinoko) is használják.
Nyelvjárások
A nyelv négy nyelvjárásra osztható, amelyek megfelelnek az ország négy közigazgatási régiójának: Hhohho, Lubombo, Manzini és Shiselweni.
A sisvatinak legalább két változata van: a hivatalos, amelyet főként az ország északi, középső és délnyugati részén beszélnek, és egy kevésbé ismert változat.
Távol délen, különösen az olyan városokban, mint Nhlangano és Hlatikhulu, a beszélt nyelvváltozatot jelentősen befolyásolja a zulu nyelv. Sok szvázi (többes számban emaSwati, egyes számban liSwati), beleértve azokat is, akik délen beszélik ezt a változatot, nem tekinti "igazi" szvázinak. A Dél-afrikai Köztársaságban (főként Mpumalanga tartományban és Sowetóban) jelentős számú szvázi népesség az anyaországban élők szerint a nyelv nem szabványos formáját beszélik.
A Szváziföld déli részén beszélt nyelvváltozattal ellentétben az Mpumalangai nyelvjárást a jelek szerint kevésbé befolyásolja a zulu, és így közelebb áll a szvázi nyelv hivatalos formájához. Az mpumalangai változat azonban mégis megkülönböztethető a hangsúlyok és talán a hanglejtés különbségei alapján. Az mpumalangai szvázi hanglejtési mintázatát (és a "hangsúly" nem hivatalos felfogását) a szvázi fül gyakran diszharmonikusnak tartja. A szvázi nyelv e dél-afrikai változata a területen beszélt más dél-afrikai nyelvek hatását mutatja.
A szvázi hivatalos változatának (amelyet Szváziföld északi és középső részén beszélnek) jellegzetessége a királyi stílusú, lassú, erősen hangsúlyos kiejtés, amely az anekdoták szerint a hallgatóság számára "mézédes" érzést kelt.
Hangtan
Magánhangzók
| Elölképzett | Hátulképzett | |
|---|---|---|
| Zárt | i | u |
| Közép | ɛ~e | ɔ~o |
| Nyílt | a | |
Mássalhangzók
A szvázi nem tesz különbséget az artikulációs helyek között a csettintő hangokban. Ezek lehetnek dentálisak (mint a [ǀ]) vagy alveolárisak (mint a [ǃ]). Megkülönböztet azonban öt vagy hat kiejtési és hangképzési módot, köztük tenuis, hehezetes, zöngés, suttogó, orrhangú és suttogó orrhangú módokat.[3]
| labiális | dentális/ alveoláris |
laterális | poszt- alveoláris |
veláris | glottális | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| rendes | nazális | rendes | nazális | ||||||
| csettintő | rendes | ᵏǀ | ᵑǀ | ||||||
| hehezetes | ᵏǀʰ | ᵑǀʰ | |||||||
| suttogó | ᶢǀʱ | ᵑǀʱ | |||||||
| nazális | m | n | ɲ | ŋ~ŋɡ | |||||
| zárhang | ejektív | pʼ | tʼ | kʼ~k̬ | |||||
| hehezetes | pʰ | tʰ | kʰ | ||||||
| suttogó | bʱ | dʱ | ɡʱ | ||||||
| implozív | ɓ | ||||||||
| zár-rés hang (affrikáta) |
zöngétlen | tf | tsʼ~tsʰ | tʃʼ | kxʼ | ||||
| zöngés | dv | dz | dʒʱ | ||||||
| réshang | zöngétlen | f | s | ɬ | ʃ | h | h̃ | ||
| zöngés | v | z | ɮ | ʒ | ɦ | ɦ̃ | |||
| közelítőhang | w | l | j | ||||||
A /ts k ŋɡ/ mássalhangzók mindegyike két hangból áll. A /ts/ és a /k/ egyaránt előfordulhat ejektív hangként, mint [tsʼ] és [kʼ], de közös formájuk a [tsʰ] és a [k̬]. A /ŋɡ/ hang ejtése változó: a tövek elején [ŋ], és általában [ŋɡ] a szavak belsejében.[3][4][5]
Tónusok
A szvázi nyelvben három tónus (hangszín) van: magas, közép és mély. A tónusokat a szabványos helyesírásban nem jelölik. Hagyományosan csak a magas és a középső hangot tekintik fonémikusan létezőnek, a mély tónust pedig az azt megelőző depresszor hang határozza meg. Egy 2003-an írt tanulmány (Bradshaw) azonban azt állítja, hogy mindhárom tónus létezik alsóbb rétegben.
A tónust befolyásoló fonológiai folyamatok a következők:
- Amikor egy nem magas tónussal rendelkező tő olyan előtagot kap, amely mögöttes magas tónussal rendelkezik, ez a magas tónus az utolsó előtti harmadik (antepenult) (vagy utolsó előtti, ha az ultima kezdőhangja depresszor) helyre kerül.
- Magas terítés: két magas tónus között minden szótag magas tónusúvá válik, amíg nincs közte mélyítő hang (depresszor). Ez nem csak szóközi, hanem az ige és a tárgya közötti szóhatáron is előfordul.
A depresszor mássalhangzók mind zöngés zárhangok (obstruens), a /ɓ/ kivételével. A /ŋɡ/ [ŋ] ejtésváltozata (allofónja) egyes szabályok szerint mélyítő hangként viselkedik, mások szerint nem.[6]
Helyesírás
Magánhangzók
- a - [a]
- e - [ɛ~e]
- i - [i]
- o - [ɔ~o]
- u - [u]
Mássalhangzók
- b - [ɓ]
- bh - [bʱ]
- c - [ᵏǀ]
- ch - [ᵏǀʰ]
- d - [dʱ]
- dl - [ɮ]
- dv - [dv]
- dz - [dz]
- f - [f]
- g - [gʱ]
- gc - [ᶢǀʱ]
- h - [h]
- hh - [ɦ]
- hl - [ɬ]
- j - [dʒʱ]
- k - [kʼ, k̬]
- kh - [kʰ]
- kl - [kɬ]
- l - [l]
- m - [m]
- mb - [mb]
- n - [n]
- nc - [ᵑǀ]
- nch - [ᵑǀʰ]
- ndl - [ⁿɮ]
- ng - [ŋ, ŋɡ]
- ngc - [ᵑǀʱ]
- nhl - [ⁿɫ]
- p - [pʼ]
- ph - [pʰ]
- q - [kʼ, k̬]
- s - [s]
- sh - [ʃ]
- t - [tʼ]
- tf - [tf]
- th - [tʰ]
- tj - [tʃʼ]
- ts - [tsʼ, tsʰ]
- v - [v]
- w - [w]
- y - [j]
- z - [z]
- zh - [ʒ][7]
Labializált mássalhangzók
- dvw - [dvʷ]
- khw - [kʰʷ]
- lw - [lʷ]
- nkhw - [ᵑkʰʷ]
- ngw - [ᵑ(g)ʷ]
- sw - [sʷ]
- vw - [vʷ]
Nyelvtan
A főnevek
A szvázi főnév (libito) két alapvető részből áll, az előtagból (sicalo) és a törzsből (umsuka). Minden főnév egy főnévi osztályba tartozik, és a főnévi osztályokhoz más-más előtagok tartoznak, mind az egyes, mind a többes számban. A szvázi nyelvben 14 névszói osztály van; ezeket az osztályokat a bantu nyelvekben található osztályrendszer szerint számozzák egységesen, ez megkönnyíti a más bantu nyelvekkel történő összehasonlítást. Külön osztályba esnek az egyes számú és többes számú főnevek. Az 1 és 2 számú osztályba az emberek és élőlények tartoznak, a 3 és 4 osztályokba a növények és élettelen tárgyak, az 5 és 6 a folyadékok, tömeges főnevek tartoznak, a 7/8 változatos, kicsinyítő vagy egyedi módok, a 9/10 állatok és élettelen tárgyak osztálya, a 11-be az elvont főnevek tartoznak, stb.
Az alábbi táblázat a szvázi főnévi osztályokat mutatja, az egyes- és többes számú osztályokat egymás mellett.
Az igék
Az igeragozásban az igék toldalékait egyeztetni kell az alany és a tárgy osztályával. Az alanyt és a tárgyat az alábbi toldalékok jelölik:
| Személy / osztály | előtag | infix |
|---|---|---|
| 1. szem. egyes szám | ngi- | -ngi- |
| 2. szem. egyes szám | u- | -wu- |
| 1. szem. többes szám | si- | -si- |
| 2. szem. többes szám | ni- | -ni- |
| 1 | u- | -m(u)- |
| 2 | ba- | -ba- |
| 3 | u- | -m(u)- |
| 4 | i- | -yi- |
| 5 | li- | -li- |
| 6 | a- | -wa- |
| 7 | si- | -si- |
| 8 | ti- | -ti- |
| 9 | i- | -yi- |
| 10 | ti- | -ti- |
| 11 | lu- | -lu- |
| 14 | bu- | -bu- |
| 15 | ku- | -ku- |
| 17 | ku- | -ku- |
| visszaható (reflexív) | -ti- |
Példák
A hónapok nevei
Példaszöveg
Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatából.
Szvázi: "Bonkhe bantfu batalwa bakhululekile balingana ngalokufananako ngesitfunti nangemalungelo. Baphiwe ingcondvo nekucondza kanye nanembeza ngakoke bafanele batiphatse futsi baphatse nalabanye ngemoya webuzalwane."[8]
Magyar fordításban: "Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek."
Jegyzetek
További információk
Fordítás
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
