Sztrigyszentgyörgy

Sztrigyszentgyörgy (románul: Streisângeorgiu) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Sztrigyszentgyörgy (Streisângeorgiu)
A sztrigyszentgyörgyi ortodox templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Hunyad
Rang	falu
Községközpont	Pusztakalán város
Irányítószám	335311
SIRUTA-kód	87442
Népesség
Népesség	576 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	127[1]
Földrajzi adatok
Terület	Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 43′ 40″, k. h. 23° 01′ 16″45.727687, 23.021012
Sablon • Wikidata • Segítség

A szentély falfestményei

Fekvése

Pusztakalántól keletre, a Sztrigy jobb partján fekszik, a város Újváros részével teljesen egybeépült.

Története

1377-ben S. Georgio és Zengwrg, 1760–62-ben Szrigy Szent György néven írták. A 14. században kenézjogú román falu volt Hunyad vármegyében, a 15. században a dévai várhoz tartozott.

A 18. században volt református egyháza. 1712-ben „virágzó”-nak írták, 1790-ben azonban klenódiumait már a dévai paphoz helyezték el megőrzésre. A korabeli egyházi vizitációs jegyzőkönyvekben azonban nem szerepelt; valószínűleg egy nagyobb helyi birtokos család tartotta fenn.

Nagyobb birtokosai 1750 előtt Zeyk István, Csáki Gábor és Szombati Mihály, az 1880-as években Barcsay Kálmán, a helyben lakó Buda László és a Mircse, Deák és Csűrös nemesi családok voltak.

1910-ben a Barcsay Andor által vásárolt birtokra, magántelepítés keretében 260–270 római katolikus bukovinai székelyt telepítettek be. A székelyek („csángók”) közül a két világháború között sokan elvándoroltak, a legtöbben Brazíliába.

Lakossága

• 1850-ben 429 lakosából 400 volt román, 15 cigány és 14 magyar nemzetiségű; 415 ortodox és 12 római katolikus vallású.
• 1910-ben 740 lakosából 439 volt román és 290 magyar anyanyelvű; 433 ortodox, 262 római katolikus, 19 református, 11 görögkatolikus, 7 zsidó és 5 unitárius vallású.
• 2002-ben 618 lakosából 434 volt román, 174 magyar és 10 német nemzetiségű; 397 ortodox, 199 római katolikus, 9 baptista és 9 pünkösdista vallású.

Látnivalók

• Piciny ortodox templomát a benne található, ószláv nyelvű felirat szerint 1313–14-ben Balea kenéz építette újjá, Naneș papsága idején. Ez a legkorábbi ószláv nyelvű felirat Erdélyben.^[2] A torony belső, keleti oldalán egy másik, szintén ószláv feliratú votív kép az adományozó Kendres zsupánt, feleségét, Nisztorát és gyermekeiket, Lackót és Vojkut ábrázolja, amint a templom makettjét Szent Györgynek ajánlják fel. Ez egy 1408-ban történt felújítás emlékét örökíti meg. Ekkor a templom falait freskókkal borították, de ezeket az 1743-ban a fogarasi György és Sándor mesterek által készített festésréteg fedi. Cinterme az ásatások szerint 12. századi. A templomot 1809-ig a reformátusok (is) használták.
• Neogótikus római katolikus templomát 1935-ben építették.

Források

• Bőjthe Ödön: Hunyadmegye sztrigymelléki részének és nemes családainak története, tekintettel a birtokviszonyokra. Budapest, 1891
• Gróh István: A középkori bizánczi falfestészet emlékei Magyarországon. In Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1905. évi állapotáról. Budapest, 1906, 236. o.

Jegyzetek

2. Miskolczy Ambrus: A román középkor időszerű kérdései: Régi-új viták és közelítések. Budapest: Magyarságkutató Intézet, 2021, 260. o.

Képek

• 
• 
  Alapító felirat
• 
  Mennyezetfreskó
• 
• 
• 
• 
• 
  Az 1743-as belső festést megörökítő tábla
• 
  A római katolikus templom
• 
  Kis teljesítményű vízerőmű
• 
  Kétnyelvű helységnévtábla a Csángótelep szélén
• 
  „Nem hivatalos”, de szabvány kivitelű, egynyelvű helységnévtábla a kétnyelvű előtt kb. ötven méterrel

• Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap