Szilágy
magyarországi község Baranya vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
magyarországi község Baranya vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Szilágy község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Szilágy | |||
II. világháborús emlékmű | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsváradi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Romoda Sándor (független)[1] | ||
Irányítószám | 7664 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 280 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 21,3 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,55 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 06′ 06″, k. h. 18° 24′ 23″ | |||
Szilágy weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágy témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pécstől keletre, Pécsváradtól délre fekszik. Központján a Pécsvárad-Romonya között húzódó, a 6544-es és 5611-es utakat összekötő 5609-es út halad végig, ezen érhető el a 6-os főút felől is, Pécsvárad előtt délnek kanyarodva.
Szilágy a pécsváradi apátság jobbágyfaluja volt. Nevét a pécsváradi apátság alapítólevele 1015-ben már említette Zylag néven. Az 1015-ös alapítólevél szerint I. István király földet és népeket adott Szilágy faluban a monostornak. 1276-ban birtokosai Tanch fia János ispán és rokona, Egyed voltak. A településnek ekkor már temploma is volt. A falut 1543-ban a törökök foglalták el, azonban a törökök alatt is lakott hely, s az maradt egészen a pécsváradi apátság megszűnéséig. Az 1700-as években végzett összeírás szerint a 40 házból álló falut 17 jobbágycsalád lakta.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 259 | 246 | 246 | 252 | 262 | 270 | 283 | 280 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,7%-a magyarnak, 20,8% cigánynak, 16,7% németnek, 0,4% szerbnek mondta magát (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,3%, református 4,5%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 13% (11,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 11,9% németnek, 4,8% cigánynak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,1% volt római katolikus, 3,3% református, 0,4% evangélikus, 0,4% egyéb keresztény, 3% egyéb katolikus, 17,8% felekezeten kívüli (30,7% nem válaszolt).[12]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.