Szibériai tigris

A szibériai tigris (Panthera tigris altaica) a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a macskafélék (Felidae) családjába tartozó tigris (Panthera tigris) egy alfaja.

Szibériai tigris
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Ferae Rend: Ragadozók (Carnivora) Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia) Család: Macskafélék (Felidae) Alcsalád: Párducformák (Pantherinae) Nem: Panthera Faj: P. tigris Alfaj: P. t. altaica
Tudományos név
Panthera tigris altaica (Temminck, 1884)
Elterjedés
A szibériai tigris elterjedése[2]   Mai elterjedés   Elterjedése a 19. század végén
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szibériai tigris témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szibériai tigris témájú médiaállományokat és Szibériai tigris témájú kategóriát.

Az aalborgi állatkertben (Dánia)

Megjelenése

A legnagyobb méretű tigrisalfaj – nagymacska. Testhossza (farokkal együtt) 2,7–3,3 méter hímeknél és 2,35–2,75 méter nőstényeknél, tömege 114,9–306 kilogramm (átlagosan 176,4–190 kilogramm) hímeknél és 72,5–167 kilogramm (átlagosan 117,9–137,5 kilogramm) nőstényeknél.^[3][4][5] A legnagyobb ismert vadon élt hím szibériai tigris 306,5 kilogramm tömegű volt.^[3] A 20. században a szibériai tigrisek átlagos tömege nagyobb volt, mint a bengáli tigriseké, mára azonban ez az emberi tevékenység következtében megfordult.^[4] Világosabb sárga, és vastagabb a bundája, mint a trópusi alfajoknak.

Elterjedése

Az 1200-as évek elején gyakori állat volt Kína északkeleti részén, Koreában, Mongólia északkeleti részén és Délkelet-Szibériában. Jelenleg csak egy igen kicsi populációja él vadon Szibéria távol-keleti területein, az Amur vidékén és Usszuri-földön valamint Északkelet-Kínában.

Azon a területen él, ahonnan a feltételezések szerint az összes tigris származik.

Valószínűleg még él néhány példány a koreai-félszigeten, amiket még nem sikerült lencsevégre kapni.^[6]

Életmódja

Éjszaka vadászik, főleg nagy testű növényevőkre, szarvasra, vaddisznóra, de esetenként még a medvét is elejti. Körülbelül 5 naponta ejt el egy nagyobb vadat, amelyből 50 kilónyi húst is fel tud falni egyszerre. A tetemhez később is visszajár. Az emberre is veszélyt jelent, volt rá példa, hogy az ott kiránduló csoportokra támadott rá, történt már halálos szibériai tigris-támadás.

Magányosan él a territóriumán belül. Általában kitér a másik tigris elől, ritka az ellenségeskedés.

Szaporodása

A kölykeit nevelő anya messze elkerüli a hímeket, mert azok megölhetik a kicsinyeket. Bár több kölyke is születik, többnyire csak 2 marad életben, egy hím és egy nőstény, feltehetően a versengés miatt, amely főleg az azonos nemű testvérek között kiélezett. Ők egy ideig az anyjuktól való elválás után is együtt maradhatnak. 100-105 napos vemhesség után 1-7 kölyök születik.

Természetvédelmi helyzete

A faj egyedszámának mélypontja az 1930-as években volt, akkor alig több mint 50 egyede élhetett vadon. A védelemnek köszönhetően száma lassan nőni kezdett, az 1980-as évekre elérte a 200-at és az 1996-os állománybecslésnél az orosz populációt, amely a legerősebb, 430 egyedre becsülték. Vadon mindössze 400-500 egyede él, és a szigorú védelem ellenére az orvvadászat még most is veszélyezteti a létét. Az állatkertekben jóval gyakoribb, ugyanis köszönhetően a trópusi tigriseknél olcsóbb tartásának (nincs melegház-igénye), az állatkertek többnyire ezt az alfajt választották.

Magyarországon is a leggyakoribb állatkerti tigrisalfaj. A Fővárosi Állat- és Növénykert, a Nyíregyházi Állatpark, a Debreceni Állatkert, a Veszprémi Állatkert, a Szegedi Vadaspark, a Kecskeméti Állatkert, a Miskolci Állatkert, a Gyöngyösi Állatkert és a Magán Zoo tulajdonában vannak szibériai tigrisek.