Szerdahely (Szlovénia)

Szerdahely (korábban Kisszerdahely, szlovénül: Središče) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.

Ez a szócikk a szlovéniai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szerdahely (egyértelműsítő lap).

Szerdahely (Središče)
Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Statisztikai régió	Pomurska
Község	Alsómarác
Rang	falu
Alapítás éve	1365
Polgármester	Alojz Glavač
Irányítószám	9207
Rendszám területkód	MS
Népesség
Teljes népesség	40 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	246 m
Terület	3,80 km²
Időzóna	UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 46′ 18″, k. h. 16° 18′ 41″46.771667, 16.311389
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerdahely témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Muraszombattól 20 km-re északkeletre, közvetlenül a magyar határ mellett, a Szentgyörgyvölgyi-patak partján fekszik.

Története

A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak, mely birtokközpontjáról a felsőlendvai, felső-lindvai Bánfi, felső-lindvai Herczeg neveket is viselte. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Zerdahel in districtu seu valle Welemer" alakban szerepel.^[2] A felsőlendvai uradalom veleméri kerületéhez tartozott.

Vályi András szerint "SZERDAHELY. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Kerczához nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű."^[3]

Fényes Elek szerint "Szerdahely, magyar falu, Vas vmegyében, 3 kath., 10 evang., 98 ref. lak. A mura-szombati urad. tartozik. Ut. p. Rába-Sz.-Mihály."^[4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Szerdahely (Mura-Szerdahely), 41 házzal és 196 magyar lakossal. Vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány."^[5]

1910-ben 225, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1800 és 1848, illetve 1860 és 1872 között Vas vármegye Őrségi, majd 1872-től 1920-ig a Muraszombati járásához tartozott. A Trianoni Szerződés következtében a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 66 lakosa volt.

Nevezetességei

Római kori halomsírok. Református templom (1909)

További információk

• Alsómarác község hivatalos oldala
• A község információs portálja
• Szerdahely az Alsómaráchoz tartozó falvak között
• Szerdahely Szlovénia térképén
• Szlovénia kulturális emlékei

Jegyzetek

1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

• Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap