Szent Gellért tér

A Szent Gellért tér Budapest XI. kerületében található, a Duna partján, a Gellért-hegy lábánál. A 2002-ben felújított tér névadója Gellért püspök. (1902-től Gellért tér, 1920-tól Szent Gellért tér.)

A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része

Szent Gellért tér
Ország	Magyarország
Település	Budapest XI. kerülete
Névadó	Szent Gellért
Elhelyezkedése
Szent Gellért tér Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 02″, k. h. 19° 03′ 12″47.483888888889, 19.053333333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Gellért tér témájú médiaállományokat.

A térség 1910 körül: a Gellért Szálló még sehol, háttérben a Lágymányosi-öböl

A felszín alól hőforrások törnek elő, amelyek a Gellért gyógyfürdőt látják el gyógyvízzel.

Fekvése

Határai: Szent Gellért rakpart, Kelenhegyi út 1. és 2., Kemenes utca 1., Bartók Béla út 1. és 2., Műegyetem rakpart 1., Szabadság híd.

Közlekedés

1899-ben megindult a Dél-Budai HÉV a Szent Gellért tértől a Fehérvári úton át, Albertfalva után kétfelé ágazva (Budaörsöt érintve) Törökbálint, valamint Budafokon át Nagytétény felé. 1941-ben kiköltöztették a Móricz Zsigmond körtérre.^[1] A téren keresztül halad át nap mint nap Dél-Buda közlekedésének jelentős része. Az M4-es metróvonal egyik állomása van itt, a 7-es, 107-es és 133E autóbuszok, valamint a 19-es, 41-es, 47-es, 48-as, a 49-es, az 56-os és az 56A villamosok állnak meg a téren. Az éjszakai órákban a 907-es, 973-as és 973A buszok érintik.

Találkozó utak

• Bartók Béla út
• Budafoki út
• Kemenes utca
• Mányoki út
• Műegyetem rakpart
• Szabadság híd
• Szent Gellért rakpart

Épületek

• Szent Gellért tér 1. – A Gellért Szálló helyén már az Árpád-korban is meleg vizes nyílt fürdő működött. A török korban Aga-ilidzse (Aga-fürdő) vagy más néven Adzeike-ilidzse (Szüzek-fürdője) később gyógyiszapja miatt a „Sáros fürdő” nevet kapta. Az annak helyén lévő épületeket a főváros 1894-ben, a mai Szabadság híd építésekor lebontatta. Helyükön fürdőszálló építését tervezték, de költségvetési nehézségek, majd a háborús viszonyok miatt az építkezés elhúzódott. Az új Gellért gyógyfürdő és szálló, melyet Sterk Izidor, Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin tervezett kései szecessziós stílusban, végül 1918-ban nyílt meg. Harminc évvel később a két kiszolgálóegységet elválasztották egymástól. A Gellért Szálló ma négycsillagos fürdő- és gyógyszálló, a Gellért fürdő pedig komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleggel (nappali kórház), inhalatóriummal rendelkezik.
• Szent Gellért tér 4. – Műegyetem legrégebbi, „Ch” épülete
• A térre nyílik a Gellért-hegyi Sziklakápolna.

Építmények

Az M4-es metróvonal Szent Gellért téri állomásának építése és a BME „Ch” épülete 2009 augusztusában

Forrásház

2003 áprilisában adták át. Az épület és a térarchitektúra tervezője Dévényi Sándor. Eredetileg engedély nélkül épült, utólag kapott fennmaradási engedélyt. Az ivókút kiöntőiből a tervek szerint nyolc gyógyforrás vizét lehetett volna fogyasztani, de takarékossági okokból csapvíz folyik belőle.^[2][3] A kút üzemeltetője 2004 júniusától a Fővárosi Vízművek.

Szabadság híd

Bővebben: Szabadság híd

A 4-es metró állomása

Az M4-es metróvonal egyik állomása itt található.

Villamosmegálló

A megálló alatt rejtett forrásmedence található.

Érdekességek

Bódy Tivadar polgármester fogadja a Budapestre bevonuló Horthy Miklóst a budapesti Gellért Szálló előtt, 1919. november 16-án

Az 1945-ben felállított szovjet obeliszk

• A Duna-parton található az Aeroexpress Rt. egykori budapesti hidroplán-állomásának emléktáblája.
• A Bartók Béla út és a Kemenes utca sarkán álló ház földszintjén működik a híres Szeged Étterem (egykoron a Gebauer-kávéház).
• 1919. november 16-án a 30 ezer fős Nemzeti Hadsereg élén fehér lovon teátrálisan bevonuló Horthy Miklós ellentengernagyot a téren fogadták Budapest vezetői.:
  Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözködött. Ez a város börtönbe vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait, és egy év alatt elprédálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani (…) Katonáim, miután betakarították Isten áldását, fegyvert vettek kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt, e hazában. Ezek a kezek nyitva állnak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha kell.
  Ezután főhadiszállását ideiglenesen az akkor még új Gellért Szállóban rendezte be.
• 1945 és 1989 között a téren állt az egyik fővárosi szovjet hősi obeliszk. Az Antal Károly tervezte szobor helyének kijelölését és a kivitelezési munkálatokat is a szovjetek végezték, de a költségeket a magyaroknak kellett megfizetniük. Az 1956-os forradalom alatt megrongálták, feliratokkal borították. A rendszerváltozás után lebontották, helye 2002-ig üres volt.

Galéria

• 
  A Gellért téri villamosmegálló 1940-ben
• 
  A BKV-hajójáratok Gellért téri állomása
• 
  A forrásház
• 
  A Gellért Szálló a pesti oldalról
• 
  A Sziklatemplom