(1802/04–1881) magyar költő, ügyvéd, politikus, az MTA levelező és a Kisfaludy Társaság tagja From Wikipedia, the free encyclopedia
Szemere Miklós (Lasztóc, Zemplén vármegye [ma Szlovákia]; 1802. június 17. – Lasztóc, 1881. augusztus 20.) költő, ügyvéd, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező és Kisfaludy Társaság tagja.
| Szemere Miklós | |
 | |
| Portréja a Vasárnapi Ujságban | |
| Született | 1802. június 17. Lasztóc |
| Elhunyt | 1881. augusztus 20. (79 évesen) Lasztóc |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | költő, műfordító, ügyvéd, politikus |
 A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Szemere Miklós témában. | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szemere Miklós témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szemerék ősi kálvinista nemzetségéből származott, Szemere László, Ung vármegye követe és Vattay Krisztina fia. Apját korán elvesztette. Anyja már ötéves korában iskolába adta Sárospatakra, ahol 1809-12-ben az alsóbb osztályok járta; a következő két évet Eperjesen és Lőcsén töltötte, hogy a német nyelvet megtanulja, majd ismét a sárospataki főiskolában végezte tíz évig a középiskolai, bölcseleti, jogi és akkori szokás szerint a teológiai tanulmányokat is.
1825-ben Szerencsy István, akkor ungi főjegyző mellett volt joggyakorlaton, azután pedig nagybátyja, Szemere István zempléni követ mellett a pozsonyi országgyűlésen. 1827. március 25-én ügyvédi vizsgát tett. Birtokai kezelésének átvétele vagy hivatalba lépés helyett, több szeretettel viseltetett a költészet és a művészet minden ága iránt; ezért az 1832-35. éveket művészek társaságában, Barabás Miklóssal együtt Bécs műgyűjteményei közt, majd Észak-Olaszországban töltötte.
1836-ban, miután hazaérkezett, feleségül vette Máriássy Annát. A gazdasággal azután sem sokat törődött; azt egészen nejére bízta. Előbbi szokása szerint utazott, a vármegye gyűléseit látogatta, ellenzéki barátaival mulatott és vadászgatott; a napirenden levő vármegyei mozgalmakban valódi kuruc szenvedéllyel vett részt. Fiatal korában tehetségesen festett, domborműveket faragott, majd ezzel felhagyva főként a költészettel kezdett foglalkozni.
Már 36 éves volt, amikor a közönség elé lépett. Összeköttetésben állott az írókkal; ingerlékeny természete miatt gyakran vitákba keveredett a szerkesztőkkel: Garay Jánossal, Petőfivel, Arany Jánossal is.
Mint a becsvágyóbb zempléni nemesurak, ő is szenvedélyesen politizált, sokat szerepelt a vármegyei gyűléseken, részt vett a követválasztási küzdelmekben. A kormányt keményen bíráló baloldali ellenzéki pártállását haláláig megtartotta. Vármegyei nemestársai és a pesti írók gyakran megfordultak kúriájában, az irodalom éppen olyan szenvedélye volt, mint a Kossuth-párti politika.
A szabadságharc idején fiával együtt beállt huszárnak, Erdélyben Bem táborában is harcolt. A szabadságharc leverése után lasztóci birtokán visszavonultságban gazdálkodott.
A Magyar Tudományos Akadémia 1863. január 12-én választotta levelező tagjának, a Kisfaludy Társaságnak 1865-ben lett tagja.
Mint a szélsőbal hívét az 1870-es években képviselőjelöltül is felléptette e párt a pest-belvárosi kerületben Deák Ferenc ellen, de siker nélkül.
Hosszabb utazásokat tett, így Chyzer Kornéllal Törökországba, Görögországba és Olaszországba utazott; 1874 nyarán meglátogatta Kossuth Lajost Baraccone-ban. Lasztóci birtokán halt meg hosszas betegeskedés után. A Kisfaludy Társaságban 1883. március 28-án Tóth Lőrinc tartott fölötte emlékbeszédet.
Már 36 éves volt, amikor Kazinczy Gábor biztatására versekkel a nyilvánosság elé lépett. 1840-ben az Athenaeumban néhány Goethe után fordított dala jelent meg. Ezeket csakhamar eredeti költemények követték. Ettől kezdve haláláig közölték költeményeit a jelesebb szépirodalmi zsebkönyvek és folyóiratok.
Verseinek gyűjteményét Abafi Lajos adta közre: Szemere Miklós összes munkái. Három kötet. (Budapest, 1882).
Kéziratos hagyatékának egy részét Perényi József tette közzé: Szemere Miklós irodalmi hagyatékából. (Nagykanizsai kegyesrendi gimnázium értesítője. 1902.)
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
