Szahalini terület

A Szahalini terület (oroszul Сахалинская область) az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Juzsno-Szahalinszk. 2010-ben népessége 497 973 fő volt.

Szahalini terület (Сахалинская область)
A Szahalini terület Oroszországon belül
Szahalini terület címere Szahalini terület zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Szövetségi körzet	Távol-keleti szövetségi körzet
Székhely	Juzsno-Szahalinszk
Alapítás	1932. október 20.
Kormányzó	Valerij Igorevics Limarenko
Irányítószám	693000–694999
Rendszám	65
Népesség
Teljes népesség	457 590 fő (2024)
Népsűrűség	5,7 fő/km²
Etnikai csoportok	oroszok, koreaiak, ukránok, tatárok, fehéroroszok, giljákok
Földrajzi adatok
Terület
Összterület	87 101 km²
Időzóna	UTC+11
Elhelyezkedése
Szahalini terület Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 50° 33′, k. h. 142° 36′50.55, 142.6
Szahalini terület weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szahalini terület témájú médiaállományokat.

Történelem

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség

Nemzetiségi megoszlás

A lakosság döntő többsége orosz nemzetiségű, de más nemzetiségek is lakják, főleg koreaiak és ukránok. Számos kisebb őshonos népcsoport lakja: nivhek, orokok, japánok, orocsok stb.

Nemzetiségi összetétel:

	1959-es népszámlálás	1989-es népszámlálás	2002-es népszámlálás	2010-es népszámlálás[1]
oroszok	504 665 (77,71%)	579 887 (81,65%)	460 778 (84,24%)	409 786 (82,29%)
koreaiak	42 337 (6,52%)	35 191 (4,95%)	29 592 (5,41%)	24 993 (5,02%)
ukránok	48 073 (7,4%)	46 216 (6,51%)	21 831 (3,99%)	12 136 (2,44%)
tatárok	11 679 (1,8%)	10 699 (1,51%)	6 830 (1,25%)	4 880 (0,98%)
fehéroroszok	13 762 (2,12%)	11 423 (1,61%)	5 455 (1%)	2 994 (0,6%)
nivhek	1 798 (0,28%)	2 008 (0,28%)	2 450 (0,45%)	2 290 (0,46%)
orokok	nincs kimutatás	129 (0,02%)	298 (0,05%)	259 (0,05%)
japánok	679 (0,1%)	383 (0,05%)	333 (0,06%)	219 (0,04%)
orocsok	nincs kimutatás	212 (0,03%)	42 (0,01%)	28 (0,01%)
összesen	649 405	710 242	546 695	497 973

Települések

A Szahalini területen (a 2010. évi népszámláláskor) 15 város, 5 városi jellegű település és 223 falusi település található, mely utóbbiak közül 30 lakatlan. (1987-ben még 19 város és 34 városi jellegű település volt a területen, azóta azonban sokuk falusi településsé vált.)

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint a Szahalini területen 80% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A falusi települések közül a legnagyobb népessége sem éri el az ötezer főt, és összesen ötnek a népessége éri el a háromezret, melyek együttesen a terület népességének 4%-a számára nyújtanak otthont.

A Szahalini terület városai, városi jellegű települései és jelentősebb (háromezer főnél népesebb) falusi települései a következők (2010. évi népességükkel, továbbá a városi rang elnyerésének és esetleges elvesztésének évével):

Magyar név	Orosz név	Rang	Város	Lélekszám	Közigazgatási beosztás
Juzsno-Szahalinszk	Южно-Сахалинск	város	1946	181 728
Alekszandrovszk-Szahalinszkij	Александровск-Сахалинский	város	1926	10 613
Dolinszk	Долинск	város	1946	12 200
Korszakov	Корсаков	város	1946	33 526
Nyevelszk	Невельск	város	1946	11 682
Oha	Оха	város	1938	23 008
Poronajszk	Поронайск	város	1946	16 120
Uglegorszk	Углегорск	város	1946	10 381
Holmszk	Холмск	város	1946	30 937
Anyiva	Анива	város	1946	9 115	Anyivai járás
Troickoje	Троицкое	falu		4 729	Anyivai járás
Bikov	Быков	falu		4 101	Dolinszki járás
Szokol	Сокол	falu		3 468	Dolinszki járás
Kurilszk	Курильск	város	1946	2 070	Kurilszki járás
Makarov	Макаров	város	1946	6 705	Makarovi járás
Gornozavodszk	Горнозаводск	falu	1947–2004	4 389	Nyevelszki járás
Nogliki	Ноглики	városi jellegű település		10 231	Nogliki járás
Vahrusev	Вахрушев	városi jellegű település		2 245	Poronajszki járás
Szevero-Kurilszk	Северо-Курильск	város	1946	2 536	Szevero-kurilszki járás
Szmirnih	Смирных	városi jellegű település		7 399	Szmirnihi járás
Tomari	Томари	város	1946	4 541	Tomari járás
Timovszkoje	Тымовское	városi jellegű település		7 855	Timovszkojei járás
Sahtyorszk	Шахтёрск	város	1947	8 382	Uglegorszki járás
Csehov	Чехов	falu	1947–2004	3 389	Holmszki járás
Juzsno-Kurilszk	Южно-Курильск	városi jellegű település		5 832	Juzsno-kurilszki járás

A háromezer főnél kisebb népességű falusi települések közül Leszogorszk 1946 és 1993 között, Krasznogorszk pedig 1947 és 2004 között viselt városi rangot.

Közigazgatás és önkormányzatok

A Szahalini terület közigazgatási térképe

A Szahalini terület (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 17 járásra oszlik, a 15 város közül pedig 9 területi alárendeltségű, ezek nem tartoznak egyik járáshoz sem. Közülük kettőhöz (Juzsno-Szahalinszkhoz és Holmszkhoz) falusi területek is be vannak osztva, melyek így szintén nem tartoznak egyik járáshoz sem.

A Szahalini terület egyike Oroszország néhány régiójának, ahol a 2003. évi önkormányzati törvény alapján kialakított önkormányzati területi beosztás jelentős mértékben eltér a közigazgatásitól. Egyedül az Uglegorszki járásban szerveztek járási önkormányzatot, melyhez két városi község tartozik (Uglegorszk és Sahtyorszk), valamint egy falusi község. A régió maradék területén kizárólag egyszintű önkormányzatok, városi körzetek működnek, szám szerint 18. Ezek közül egyet Juzsno-Szahalinszk városa alkot a hozzá beosztott falusi településekkel együtt, egy másikat a közigazgatásilag a Poronajszki járáshoz tartozó Vahrusev városi jellegű település, míg e járás maradéka és Poronajszk városa egy harmadikat. A többi 15 városi körzet közül hatot a maradék területi irányítású városok alkotnak, mindegyikük azzal a járással összevonva, melynek a székhelye, végül az a kilenc járás, melyek székhelye nem területi alárendeltségű város, önállóan alkotnak egy-egy városi körzetet.

Közigazgatási szempontból tehát a Szahalini terület 17 járásra és 9 városra tagozódik, míg önkormányzati rendszerét 18 városi körzet valamint egy járási önkormányzat, ez utóbbinak alárendelve pedig két városi és egy falusi község alkotja.

A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi (a sorszám a fenti térképhez tartozik):

	Magyar név	Orosz név	Székhely	Lélekszám
1	Alekszandrovszk-szahalinszkiji járás	Александровск-Сахалинский район	Alekszandrovszk-Szahalinszkij	2 791
2	Anyivai járás	Анивский район	Anyiva	17 533
3	Dolinszki járás	Долинский район	Dolinszk	13 699
16	Holmszki járás	Холмский район	Holmszk	10 988
17	Juzsno-kurilszki járás	Южно-Курильский район	Juzsno-Kurilszk
4	Korszakovi járás	Корсаковский район	Korszakov	7 885
5	Kurilszki járás	Курильский район	Kurilszk	7 359
6	Makarovi járás	Макаровский район	Makarov	8 579
8	Nogliki járás	Ногликский район	Nogliki	12 124
7	Nyevelszki járás	Невельский район	Nyevelszk	5 876
9	Ohai járás	Охинский район	Oha	2 847
10	Poronajszki járás	Поронайский район	Poronajszk	7 811
11	Szevero-kurilszki járás	Северо-Курильский район	Szevero-Kurilszk	2 536
12	Szmirnihi járás	Смирныховский район	Szmirnih	13 142
14	Timovszkojei járás	Тымовский район	Timovszkoje	16 212
13	Tomari járás	Томаринский район	Tomari	9 457
15	Uglegorszki járás	Углегорский район	Uglegorszk	12 156

18: Juzsno-Szahalinszk város

Politikai vezetés

A Tengermelléki határterület élén a kormányzó áll.

...

• Oleg Nyikolajevics Kozsemjako: 2015. március 25. – 2018. szeptember 27.

Több mint két hónapig a területnek nem volt megválasztott vagy kinevezett kormányzója (miután az előző vezetőt, Oleg Kozsemjakót Putyin elnök – szeptember 27-én – a Tengermelléki határterület ideiglenesen megbízott kormányzójává nevezte ki).

• Valerij Igorevics Limarenko: .2018. december 7. – Putyin elnök által kinevezett, a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott. Kinevezése a következő kormányzói választásig szólt.^[2][3]

A 2019. szeptember 8-i választáson kormányzóvá választották.^[4] Beiktatták hivatalába: szeptember 12-én.