Szűz csillagkép

A Szűz (latin: Virgo) egy csillagkép, egyike a 12 állatövi csillagképnek.

Szűz csillagkép
Adatok
Latin név	Virgo
Latin birtokos eset	Virginis
Rövidítés	Vir
Rektaszcenzió	11h 37m – 15h 11m
Deklináció	-22° 40' – +14° 20'
Területe	1294 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	2
Teljesen látható	északi 67°-tól déli 76°-ig
Legfényesebb csillag	α Virginis (Spica)
fényessége	0,98m
Szomszédos csillagképek	Ökörhajcsár Bereniké haja Oroszlán Serleg Holló Hydra Mérleg Kígyó (feje)

A Szűz csillagkép egyik ábrázolása (Sidney Hall, 1825)

Története, mitológia

A Szűz eredete bizonytalan. A babiloni időkben a termékenységet szimbolizálta, kalászként értelmezték, legfényesebb csillagának, a Spicának a neve annyit tesz: búzaszem. Istárral is kapcsolatba hozható, hiszen ő volt a termékenység istennője a mezopotámiai mitológiában.

A görög mitológia szerint szűz volt több kiemelkedő istennő, köztük Ízisz, Kübelé, a Magna Mater (az Istenek Anyja), Pallasz Athéné. A görögök Démétért látták benne, a rómaiak Cerest, később azonban Aestrae-vel, az igazság istennőjével azonosították, amint a mérleggel áll ítélkezésre készen. A kereszténység terjedésével a görög-római mondák elhalványultak, a középkorban mint Szűz Máriát tartották számon.

Láthatósága, megkeresése

A Szűz egyenlítői csillagkép, így Magyarországról az év megfelelő időszakaiban teljes terjedelmében látható.

A Nap látszólagos égi útja során szeptember közepén lép a konstelláció területére, és október végén hagyja el.^[1] Ezt, és az alkonyati időszakot figyelembe véve a csillagkép novembertől augusztusig kereshető fel az éjszakai égbolton. Novemberben hajnalban kel és az év végéig napkeltéig, rövid ideig figyelhető meg a keleti-délkeleti horizont felett. Január közepén éjféltájban, március közepén este 8 körül kel, így ekkor egész éjszaka megfigyelhető. Május közepén este kilenc tájékán delel, azaz déli irányban található a horizont és zenit között félúton. Július közepén fényes csillagai közül a legnyugatibb, a β Virginis este 10-kor nyugszik, de mert a Nap is egyre korábban nyugszik, a csillagkép még augusztusban is teljes terjedelmében megfigyelhető a nyugati horizont felett.

A Szűz csillagképet az úgynevezett tavaszi tájékozódási háromszög segítségével találhatjuk meg legkönnyebben, melyet a három legfényesebb tavaszi csillag, az Arcturus, a Regulus és a Szűz legfényesebb csillaga, a Spica alkot. A csillagképet a legfényesebb csillagai elhelyezkedése miatt az amatőrcsillagászok égi karosszéknek becézik: az α és a γ a két láb vége, a ζ és δ az ülőlap, mely utóbbi az ε-nal alkotja a szék támláját.

Mivel a Szűz csillagképet átszeli az ekliptika, területén gyakran látszanak plusz csillagként egyes külső bolygók. 2013 nyaráig a Szaturnusz tartózkodik itt. A Mars 2012 júniusától szeptember elejéig látható a csillagkép területén 1 magnitúdós fénypontként.^[2]

Látnivalók

Csillagok

A Szűz és a Holló

• α Virginis - Spica (latin: kalász vagy búzaszem): kékesfehér, 1 magnitúdójú kettős (B1V + B2V), mintegy 260 fényévnyire van a Földtől.
• β Virginis - Zavijava: 3,8 fényrendű csillag.
• γ Virginis - Porrima: harmadrendű, sárgásfehér csillagpár (F0V + F0V), 2,^m74, 2,^m38 magnitúdóval, 169 éves keringési periódussal. Távolságuk 39 fényév. Utoljára 2005-ben voltak legközelebb egymáshoz, észlelésük akkor professzionális távcsővel volt lehetséges. 2015-től kis távcső is elegendő lesz a csillagok elkülönítéséhez.
• δ Virginis - Auva: 3,4^m-s vörös óriás, 200 fényév távolságra van a Földtől.
• ε Virginis - Vindemiatrix: 2,84 fényrendű sárga óriás (G8III). Távolsága 102 fényév.
• θ Virginis: negyed- és kilencedrendű, kis távcsővel már észlelhető pár.
• τ Virginis- Syrma: negyedrendű és kilencedrendű csillagpár, kis távcsővel már észlelhető.

Egyéb ismert csillagnevek:

• ζ Virginis – Heze
• η Virginis – Zaniah
• μ Virginis – Rijl al Awwa

A Naprendszeren kívüli bolygórendszerek közül az egyik első ismert a 70 Virginis bolygórendszere.

Mélyég-objektumok

A Szűz csillagképben található a híres Virgo galaxishalmaz, amelynek kisebb távcsővel is látható tagjai a következők:

• M49 (NGC 4472)
• M58 (NGC 4579)
• M59 (NGC 4621)
• M60 (NGC 4649)
• M61 (NGC 4303)
• M84 (NGC 4374)
• M86 (NGC 4406)
• M87 (NGC 4486)
• M89 (NGC 4552)
• M90 (NGC 4569)
• M104 (NGC 4594): Sombrero-galaxis

Érdekesség

A Szűz csillagképben található a PSR B1257+12 pulzár, ami körül az elsőként, 1992-ben felfedezett exobolygó, a PSR B1257+12 B kering.