Szűz Mária pálos kolostor (Cirkvenica)

A cirkvenicai Szűz Mária pálos kolostor (horvátul: Pavlinski samostan sv. Marije) egykori kolostor, ma szálloda Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében fekvő Cirkvenica városában.

Szűz Mária pálos kolostor
Pavlinski samostan sv. Marije
A Szűz Mária templom és kolostor épülete
Település	Cirkvenica
Cím	Cirkvenica
Építési adatok
Építés éve	1412.
Építési stílus	gótika
Felhasznált anyagok	kő, tégla
Hasznosítása
Felhasználási terület	szálloda
Elhelyezkedése
Szűz Mária pálos kolostor Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 10′ 18″, k. h. 14° 41′ 28″45.171666666667, 14.691111111111
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Cirkvenica központjában, a Dubračina torkolata közelében található egykori kolostorépület ma szálloda.

Története

A kolostort 1412-ben Frangepán IV. Miklós vegliai gróf alapította a régebbi, Szűz Mária tiszteletére szentelt templom mellett a Dubračina folyónak a tengerbe ömlése közelében. A hagyomány szerint a templom elhanyagoltsága késztette arra Miklós grófot, hogy ide pálos szerzeteseket hívjon. A templom valószínűleg a 13. században épült román stílusban és környékét már 1412-ben a templomról (crkva) Crikvenicának hívták. A gróf biztosította a kolostor bevételeit is, amikor nekik adta a Jesenovától Crnináig található kikötők jövedelmét. Emellett a kedvező szálláshely és a különböző adományok segítették a kolostor fejlődését, melynek az egyik jelentős jótevője Frangepán Márton gróf volt.

Már IV. Miklós gróf oklevele beszél az itteni régi templomról, amely valószínűleg a román és a kora gótikus stílus közötti átmeneti stílusban épült. Ezt a templomot a 15. században átépítették. Az újabb 16. és 17. századi átépítések után pedig egyedül a szentély őrizte meg késő gótikus és reneszánsz stílus néhány jellemzőjét. A 17. századi átépítés emléke a félköríves diadalív 1659-es felirata. Ez az átépítés valószínűleg a hajót, a hajó déli oldalán levő kápolnát, valamint a nyugati homlokzat melletti harangtornyot érintette. A harangtornyot a főhomlokzat északi oldalára építették át a kerengőre vezető bejárattal és piramis alakú toronysisakkal. Így ábrázolja F. de Vernede 1756-ban készített rajza is. A torony a jelenlegi sisakot 1768-ban az utolsó barokk átépítéskor kapta.

A pálosok cirkvenicai működése sokrétű és pozitív volt. A kolostorban orvosi szolgálat és gyógyszertár működött, de a rend számos mesteremberrel, szobrászokkal, kőfaragókkal, festőkkel is rendelkezett. Oktatási tevékenységük nem pusztán az írás és olvasás oktatására terjedt ki, a kolostorban alapítása óta gimnázium működött. A kolostor egyedülálló könyvtárral is rendelkezett, melyben az 1761-es könyvkatalógus szerint 1450 kötet kézirat és könyv állt rendelkezésre.

1760-ban a bribiri katonai parancsnokságot a cirkvenicai kolostorba helyezték át, melynek következtében az épületet kastélynak kezdték nevezni és ma is „kaštel” néven ismert. 1776-ban leégett a kotori plébániatemplom, mely után a kotori plébánia központját is ide helyezték át. Ezt követően az innen északra fekvő Kotor település lakossága is a tengerpart közelébe települt át. 1786-ban II. József rendeletével megszüntette a szerzetesrendeket, így a cirkvenicai pálos kolostor is megszűnt. Ezután az épületegyüttes különféle társadalmi igényeket szolgált ki. Mára teljesen átépítették. 1987-ben egy második emeletet húztak rá és szállodává alakították át, melynek „Kaštel” lett a neve.

Leírása

A kolostor épületegyüttese közvetlenül a Dubračina partjára épült. Bejáratát a folyón átvezető kőhídon át lehet megközelíteni. Itt először a Foresterium bejáratához vezet az út. A Foresterium volt a kolostor vendégháza, továbbá itt volt az iskola, a könyvtár és a gyógyszertár is. Északnyugati sarkán áll az épületegyüttes egyetlen, hengeres védőtornya. A Foresterium bejáratától keletre nyílt a vendégház udvara az istállókkal és egyéb gazdasági épületekkel. A vendégházból nyílt a pincébe vezető lépcsősor. A vendégháztól délre egy kis belső udvarra érünk. Innen keletre nyílik a kolostor bejárata, délre pedig a kolostor temetője. A kolostorba belépve a kerengőbe érünk. Innen nyugatra volt a terményraktár, majd keletre továbbmenve az éléskamra, a kemence és a konyha. Továbbmenve érünk a refektóriumba és a mellette kialakított kolostorkertbe. A kolostor közepét képező kerengő mellett voltak a szerzetesek cellái. A kerengőtől délre vezető átjárón át lehetett belépni a templomba. A kerengő déli oldalán levő helyiségek fala a templom északi falára támaszkodik. A templom keleti tájolású, szentélyének északi oldalán nyílik a sekrestye. A kolostort a szállodává történt átalakítás során teljesen átépítették. Az egykori pálos kolostorról csupán néhány négyzetméternyi vakolatlan középkori fal tanúskodik. A fogadót többször átépítették és korszerűsítették, végül 1970-ben lebontották. Helyére építették a „Brodomaterial” épületét. A pálosok címerét megőrizték és felhelyezték a Brodomaterial új épületére, a „Két oroszlán” kávézó bejárata fölé.

Források

Zorislav Horvat:Srednjovjekovna pavlinska arhitektura na području Senjske i Modruško-Krbavske biskupije (horvátul)