Székely István (reformátor)

Székely István (1505, Bencéd – 1565) 16. századi krónikaíró és reformátor.

Ez a szócikk a 16. századi krónikaíró reformátorról szól. Hasonló címmel lásd még: Székely István (egyértelműsítő lap).

Székely István
Életrajzi adatok
Született	1505 Bencéd
Elhunyt	1565 nem ismert
Ismeretes mint	történetíró
Nemzetiség	magyar
Pályafutása
Szakterület	történettudomány
Jelentős munkái	Krónika ez világnak jeles dolgairól

Életútja

Az Udvarhely megyei Bencéden született, apja valószínűleg Perényi Péter szolgálatában állt. 1529 nyarán ferences rendiként iratkozott be a Krakkói Egyetemre, Krakkóban a magyar burzában élt. Visszatérve hazájába, a reformáció érdekében tevékenykedett. 1538-ban Szikszón, 1544-ben Liszkán lett iskolamester. 1548-ban már ismét Szikszóra került, ekkor valószínűleg lelkészként. 1550-től Kassán terjesztette a lutheránus hitelveket; pár év múlva Göncre ment lelkésznek, ahol már a svájci reformáció szellemében működött. Itt még élt 1563 végén, amikor már lelkésztársa is volt Károlyi Gáspár személyében. Ezt követően életéről nincsenek további adatok.

Munkái

• Keresztyénségnek fundamentomáról való tanuság. Krakkó, 1538 (A Bod Péter által ismert egyetlen példány 1849-ben Nagyenyeden elpusztult.)
• Istenes Énekek. Krakkó, 1538 (Ezen egyetlen példány szintén 1849-ben pusztult el.)
• Calendarivm magiar nielwen Krakkó. 1540–1550
  • Szekel' Estván: Calendarium magiar nielwen; fakszimile szöveggond., bev. Molnár József / Slovacius Peter: Szekel' Estván. Magyarra fordetotta Peechi Lukach; hasonmás kiad.; ELTE, Bp., 1976 (Fontes ad historiam linguarum populorumque uraliensium)
• Soltar Könü Szekel' Estuantul magiar nielre (így) fordítatott. Touabba ez Soltar vtan Szido szolasnac mogia es nehez heliecnec Röuideden valo magiarazatia Psalmusonkent következic. Tablaia is vagion... Krakkó, 1548, három fametszettel (A 19. század végén a Magyar Tudományos Akadémiának teljes példánya volt; ugyanakkor a Nemzeti Múzeumban is megtalálható volt. Ez a könyv része volt annak a tervének, hogy a teljes Ószövetséget lefordítja és magyarázatokkal látja el.)^[1]
  • Zsoltárkönyv. Krakkó, 1548; tan. Szentmártoni Szabó Géza, fakszimile szöveggond. Kőszeghy Péter; hasonmás kiad.; Argumentum–MTA Irodalomtudományi Intézet, Bp., 1991 (Bibliotheca Hungarica antiqua)
• Chronica ez Vilagnac Yeles dolgairol. Szekel Estvan Craccoba Niomtatot... M.D.LIX (Újra kiadta Toldy Ferenc, Székely István Magyar Krónikája 1558. CCCLVII-MDLVII. Kivonva Világ Krónikájából. Pest, 1854. Ujabb Nemzeti Könyvtár III. Folyam XVI. századbeli magyar történetírók c. 1-66. l.)
  • Chronica ez vilagnac yeles dolgairol; sajtó alá rend., tan. Gerézdi Rabán; hasonmás kiad.; Akadémiai, Bp., 1960 (Bibliotheca Hungarica antiqua)
  • Chronica ez vilagnac yeles dolgairol; szerk., tan. Csorba Csaba; hasonmás kiad.; Kazinczy Társaság, Sárospatak, 1992 (Kazinczy könyvtár)
  • Chronica ez vilagnac yeles dolgairol; hasonmás kiad.; Kossuth–OSZK–Székely Nemzeti Múzeum, Bp.–Sfântu Gheorghe, 2019

Jegyzetek

1. Ehhez bővebben lásd pl. Dán Róbert: Benczédi Székely István Zsoltároskönyvének forrásaihoz, in: Filológiai Közlöny 13/1–2 (1967), 151–155. Németh Áron: „Szól immár itt Dávid…magyarul”: Megjegyzések Bencédi Székely István zsoltárfordításához, in: Baráth, B. L. (szerk.): Hittel és humorral: Tanulmánykötet a 60 éves Hörcsik Richárd születésnapjára (Acta 8), Debrecen, DRHE, 2015, 23–38.

Források

• A magyar irodalom története I. kötet. Főszerk. Sőtér István. Budapest: Akadémiai. 1964–1966. 353. o. ISBN 963 05 1639 X
• Régi magyarországi nyomtatványok 1473–1600. Budapest: Akadémiai. 1971. 121. o.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
• Dán Róbert: Benczédi Székely István Zsoltároskönyvének forrásaihoz, in: Filológiai Közlöny 13/1–2 (1967), 151–155.
• Németh Áron: „Szól immár itt Dávid…magyarul”: Megjegyzések Bencédi Székely István zsoltárfordításához, in: Baráth, B. L. (szerk.): Hittel és humorral: Tanulmánykötet a 60 éves Hörcsik Richárd születésnapjára (Acta 8), Debrecen, DRHE, 2015, 23–38.