From Wikipedia, the free encyclopedia
A Szászánida-dinasztia (más néven Szászánidák vagy Szászán-ház) alapította meg és irányította 224 és 651 között az iráni Szászánida Birodalmat. A dinasztia alapítója I. Ardasír volt, aki Szászán tiszteletére nevezte el a dinasztiát.
| Szászánida-dinasztia (Szászánidák) | |
 | |
| A Szászánida Birodalom jelvénye, a Szimurg (perzsa mitológia) | |
| Ország | Szászánida Birodalom |
| Alapítva | 224 |
| Alapító | I. Ardasír szászánida király |
| Kihalt | 651 |
| Utolsó tag | III. Jazdagird szászánida király |
| Oldalág | Dabuidák, Mikalidák, Banu Munajjim, Bavandák |
| Titulus | Sahinsah, Sah, Padisah, kaj |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szászánida-dinasztia (Szászánidák) témájú médiaállományokat. | |
A sahánsah (nagykirály) volt a birodalom egyedüli uralkodója, államfője és kormányfője. Időnként a hatalom de facto más tisztségviselőkre, nevezetesen a spahbed-ekre szállt át. Miután a birodalmat 651-ben meghódította a Rásidún kalifátus, a család tagjai III. Jazdagird halálát követően száműzetésbe menekültek Kínába, ahol Tang Kao-cung a császári udvar tagjaiként fogadta őket. Bár számos kísérletet tettek arra, hogy kínai támogatással megtámadják az iszlám Perzsiát,[1] a szászánidák ezen ága Kínában maradt. Narsak, Jazdagird unokája és az utolsó feljegyzett szászánida Kínában, a császári család tiszteletére felvette a Li (李) családnevet.
A szaszanida uralkodók azt állították, hogy a Kajanidáktól származtak,[2] egy legendás perzsa dinasztiától, amelyet az Avesztában, a zoroasztrizmus szent szövegeiben említenek, és amelyről általában azt gondolják, hogy a késői Akhaimenidák történelmén alapul. Így II Dara, a kajanidák királya, akire Szaszan állítólag visszavezette származását, valószínűleg III Dareiosz, akinek birodalmát III. Alexandrosz (Nagy Sándor) ugyanúgy meghódította, mint Dara birodalmát. [2] Egy másik, ettől eltérő beszámoló a Kar-Namag i Ardasír i Pabagan-ban található, amelyben Ardasír úgy szerepel, mint Pápaknak, Pârsz (fársz) tartomány hűbérurának meg nem nevezett lányának a fia.[3] Nagyapja, Szászán III. Dareiosz leszármazottja volt. Ezen egymásnak ellentmondó beszámolók alapján azonban egyes történészek, például Touraj Daryaee, arra a következtetésre jutottak, hogy Ardasír egyszerűen olyan történtet alakított ki családja őseiről, amely a legmegfelelőbb volt hatalma biztosításához. Ardasír rokonságba hozása a legendás Kajanidákkal és a Kaj cím használatával, amellett, hogy összekapcsolja magát Szaszan-al, egy őrző istenséggel, valamint Dara-val, aki valószínűleg I. Dareiosz vagy III. Dareiosz lehetett, arra utal, hogy az Akhaimenidáktól való származását igyekezett igazolni. [4] Ezenkívül a „Szaszan” névről azt feltételezik, hogy a „Ssn” epigráfiai formából áll össze a különböző tárgyakon és dokumentumokon, ami arra utal, hogy Szaszan egy zoroasztriánus istenség lehetett, bár sem az Aveszta, sem más iráni szövegek nem említik. Martin Schwartz nemrégiben kimutatta, hogy a kerámiaedényeken ábrázolt istenség nem Szaszan-hoz kapcsolódik, hanem Ssn-t, egy szemita istenséget (vagy istennőt) ábrázol, akit Ugaritban az i. e. második évezredben imádtak. A Takszilában talált érméken a „Szasza” szó szerepel; valószínűleg a „Szaszan” szóval áll rokonságban, mivel az érméken lévő szimbólumok hasonlítanak I. Sápur, Ardasír fiának érméire. Mindezek alapján feltételezhető, hogy Ardasír isteni származásúnak vallotta magát, és a szaszanidák Szászánt isteni rangra emelhették.[5] [6]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
