Remove ads
From Wikipedia, the free encyclopedia
A szárhegyi ferences kolostor műemlék épület Romániában, Hargita megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a HR-II-a-A-12853 sorszámon szerepel.
Szárhegyi ferences kolostor | |
A ferences kolostor temploma a déli oldalról nézve | |
Település | Szárhegy |
Ország | Románia |
Vallás | keresztény |
Irányzat | katolikus |
Védőszent | Nagyboldogasszony |
Névadó | Ferencesek |
Építési adatok | |
Stílus | barokk |
Építés kezdete | 1642 (három alkalommal leég, majd többszor újjáépítik) |
Építés befejezése | 1908 (mai állapotában) |
Rekonstrukciók évei | 1642 és 1908 között több alkalommal |
Építtető | id. Lázár István gróf |
Mai rendeltetése | ferences kolostor |
Védettség | állami műemléki védelem |
Alapadatok | |
Torony | 1 |
LMI-kód | HR-II-a-A-12853 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 45′ 05″, k. h. 25° 32′ 03″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szárhegyi ferences kolostor témájú médiaállományokat. |
A kolostor Szárhegy szomszédságában, a Szármány-hegy oldalán épült fel azon a helyen, ahol a hagyomány szerint öt kereszt alakban felépített kápolna állott. A kolostor alapítója id. Lázár István gróf-kapitány volt, akinek a támogatásával megkezdték a kolostor építkezési munkálatait 1642-ben.
A kápolnák a szárhegyiek körében nagy tiszteletnek örvendtek, aminek a hatására id. Lázár István gróf már az alapítás évében, 1642-ben P. Kolozsvári Bertalan ferences gondjára bízta a szárhegyi kápolnákat, akihez később olaszországi ferencesek csatlakoztak. 1648-ban a szárhegyi ferencesek el kellett hagyják a kolostort és félbe kellett szakítani az építkezési munkálatokat, mivel Rákóczi György Decretuma nem engedélyezte a ferencesek számára Csíksomlyón és Mikházán kívül ferences zárdák fenntartását.
1665-ben ifj. Lázár István a ferences rendnek adományozta a kápolnákat, valamint a kápolnákat övező területeket. 1665-től 1669-ig a kolostor házfőnöke P. Taploczai Görög István volt, aki az erdélyi ferences rend egy meghatározó jelentőségű elöljárója volt, valamint az ő idején épült fel a kolostor kezdetleges épülete is, a legnagyobb kápolnát kolostorrá alakította át.
1669 és 1674 között a kolostor házfőnöke a Csíksomlyóról ideérkezett P. Kájoni János volt, akinek a mellszobra megtalálható a kolostor falába beépítve. P. Kájoni a kápolnák közül a Mária kápolnát cseréppel újra födette és az összeomláshoz közelálló zárdát alapjától újraépítette, amely több alkalommal is leégett és csak 1752-re lett kész. A zárda templomul használt kápolnájába saját kezűleg készített orgonát. Itt is halt meg,1687. április 25-én, a kolostor kertjében van eltemetve jeltelen sírban.
P. Vásárhelyi Budai Bernardin 1675-ben a sekrestyét és a templom melletti folyosót toldotta hozzá. P. Kálmándi Ferenc a zárda keleti szárnyát és a tornyot építette fel.
A kolostor több alkalommal vált lángok martalékává:
1900 után a templom berendezését fokozatosan kicserélik, különösen a gyergyószentmiklósi Vákár család jótékonyságából, melyet az általuk finanszírozott színes üvegablakok is megörökítenek. A festett üvegablakokat a századforduló híres budapesti mestere, Palka József készítette, kinek üvegfestményeiért 1928-ban X. Pius pápa "Pro Eclesia et Pontifice" pápai aranyéremmel jutalmazta meg. 1936-ban kifestették a templomot, és Herczeg Ferenc jóvoltából falfestmények kerültek az oldalkápolnába. Mai harangjait Temesváron öntötték, Novotny Antal műhelyében, 1929-ben szentelték fel.
Az 1940-es romániai földrengés jelentős károkat okozott a kolostor északi részében. Az 1900-as évek elejéig a kolostorban egy általános iskola is működött Norma néven a ferences szerzetesek vezetésével.
1951-ben a kolostort a szerzetesek elhagyták, a kommunista rendszer őket elhurcolta, mivel a ferences rend tevékenységét az állam betiltotta. 1951-től a rendszerváltásig a állami hatóságok különféle célokra használták fel a kolostor épületét.
1978. július végén a Román Népköztársaság elnökének engedélyével újból visszatérhettek a ferencesek, de utánpótlás nélkül. 1978. augusztusától P. Kádár Kálmán István szerzetes vette át a zárdafőnökséget és vezette azt 1997-ig. Őt követte P. Ferencz Béla Ervin atya, aki 2013-ig főnöke a rendháznak.
Napjainkban a rendházfőnöki tisztséget P. Lackó-Dávid Anaklét tölti be.
1974-től Művésztelep alakult Szárhegyen, ami 2006-ig a kolostorban is működött, napjainkban a régi, ferencesek által működtetett iskola felújított épületében található. A kolostor udvarában a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthona működik.
Megemlítésre érdemes Szkolka Ede Lázár laikus testvér, aki 1951-től vigyázott és karbantartotta a szárhegyi szerzetesek vagyonát haláláig 1982-ig.
Napjainkban a kolostort és a templomot ismét ferences szerzetesek gondozzák.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.