Susa (Magyarország)

Susa korábban önálló község, 1978 óta Ózd városrésze.

Ez a szócikk Ózd városrészéről szól. Hasonló címmel lásd még: Susa (egyértelműsítő lap).

Susa
Közigazgatás
Település	Ózd
Alapítás ideje	1213
Városhoz csatolás	1978
Korábbi rangja	kisközség
Irányítószám	3621
Körzethívószám	48
Polgármester	Janiczak Dávid (Az Ózdiakért és Ózdért)
Országgyűlési képviselő	Riz Gábor (Fidesz)
Népesség
Teljes népesség	247 fő (2011. okt. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	195 m
Távolság a központtól	6 km
Elhelyezkedése
Susa Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 16′ 24″, k. h. 20° 14′ 45″48.2733295, 20.245768
A Wikimédia Commons tartalmaz Susa témájú médiaállományokat.

Fekvése

A zsáktelepülés a Heves–Borsodi-dombságon, a II. katonai felmérés térképein még Susai patak néven jegyzett, ma Uraj-patak néven ismert patak forrásánál, a patak völgyének elején, a magyar-szlovák határ mellett, a városközponttól 6 km-re észak-északnyugatra található. Legközelebbi település 2,5 km-re északnyugatra Jéne (Janice), ahová földutakon keresztül lehet csak eljutni, északra 3,8 km-re Rimaszécs (Rimavská Seč), dél-délkeletre 3 km-re pedig Uraj (szintén Ózd része). A település tömegközlekedését a 8-as helyi járat jelenti.

Népesség

A település népességének változása:

2001	200
2011	247

Története

A Gömör vármegyei falu első írásos említése 1213-ban a Váradi regestrumban szerepel. Első ismert birtokosa a Hangony nemzetség volt, majd annak kihalta után a Losonczi család birtoka volt. A török elpusztította a falut, ami másfél évszázadig lakatlan maradt, s csak az 1700-as években kezdett újra benépesülni. Lakossága a középkor óta színmagyar.

Vályi András szerint SUSA. „Elegyes falu Gömör Várm. földes Ura Losonczy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Sz. Simonhoz 290nem meszsze, és annak filiája; határja középszerű.”^[2]

Fényes Elek szerint „Sussa, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Rimaszombathoz délre 1 órányira, 79 kath., 93 ref. lak. F. u. többen.”^[3]

Az 1800-as években már mint református községet tartották számon.

1898-ban építették a templomot – a régi fatemplom helyére, téglából –, és 1983-ban felújították. A trianoni békeszerződésig Gömör és Kishont vármegye Rimaszécsi járásához tartozott. 1919-ben cseh megszállás alá került, és bár a békeszerződés alapján Magyarországon maradt, az idegen megszállás csak 1922-ben ért véget. Négy másik településsel együtt^[4] 1978-ban csatolták Ózdhoz.

Nevezetességek

• 1850-ben Tompa Mihály is Susán vendégeskedett felesége rokonainál és itt, egy szilfa árnyékában írta meg a Gólyához című költeményét.
• A 19. században épült Bronts-kastély, ma a Szent Anna Szeretetotthon működik benne.

Jegyzetek

1. http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=14492
2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
4. Center, Hodoscsépány, Szentsimon és Uraj.

• Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap