A sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó védett faj.[1]

Gyors adatok Rendszertani besorolás, Tudományos név ...
Sujtásos küsz
Rajz a halról
Rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 2 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Alburninae
Nem: Alburnoides
Jeitteles, 1861
Faj: A. bipunctatus
Tudományos név
Alburnoides bipunctatus
(Bloch, 1782)
Szinonimák
Szinonimák
  • Abramis bipunctatus (Bloch, 1782)
  • Alburnoides bipunctatus armeniensis (non Dadikyan, 1972)
  • Alburnoides bipunctatus rossicus (non Berg, 1924)
  • Alburnoides bipunctatus rossicus kubanicus (non Berg, 1932)
  • Alburnoides bipunctatus smyrnaea Pellegrin, 1927
  • Alburnoides bipunctatus strymonicus Chichkoff, 1940
  • Alburnoides bipunctatus thessalicus (non Stephanidis, 1950)
  • Alburnoides bipunctatus tzanevi Chichkoff, 1933
  • Alburnoides tzanevi Chichkoff, 1933
  • Alburnus bipunctatus (Bloch, 1782)
  • Alburnus bipunctatus ohridanus (non Karaman, 1928)
  • Alburnus bipunctatus prespensis (non Karaman, 1924)
  • Alburnus eichwaldii (non De Filippi, 1863)
  • Alburnus maculatus (non Kessler, 1859)
  • Aspius bipunctatus (Bloch, 1782)
  • Aspius fasciatus (non Nordmann, 1840)
  • Cyprinus annoni Walbaum, 1792
  • Cyprinus bipunctatus Bloch, 1782
  • Cyprinus blockii Nau, 1787
  • Cyprinus gronovii Bloch & Schneider, 1801
  • Cyprinus punctatus Shaw, 1804
  • Cyprinus riemling Hermann, 1804
  • Cyprinus sanderi Bloch & Schneider, 1801
  • Cyprinus spirlin Lacepède, 1803
  • Cyprinus tinca notha Walbaum, 1792
  • Leuciscus baldneri Valenciennes, 1844
  • Leuciscus bipunctatus (Bloch, 1782)
  • Spirlinus bipunctatus (Bloch, 1782)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sujtásos küsz témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sujtásos küsz témájú kategóriát.

Bezárás

Nagy elterjedési területen Kelet-Franciaországtól az Urál hegységig előfordul és Magyarországon is őshonos. Gazdasági jelentősége nincs a ragadozó halak táplálékhala. A környezeti változásokra érzékeny így a vízlépcsők megépítése és a folyószabályozásokat követően vált sebezhetővé a faj.

Előfordulása

A sujtásos küsz a tiszta, oxigéndús, gyors folyású vizeket kedveli. Elterjedési területe a Pireneusoktól és az Alpoktól északra terül el, a franciaországi Loire, Szajna, Somme és Rhône folyóktól, illetve a németországi Rajna és Duna folyóktól egészen az Urálig. Magyarországon védett fajként főleg a hegyi patakokban sebes folyású folyókban lehet találkozni vele országszerte. Hiányzik Dánia és Észak-Európa területéről.[2]

Hasonló fajok

Nagyon hasonlít közeli rokonára a szélhajtó küszre, de szája felső állású és háta alacsonyabb és a mellúszójának a töve szürke. Esetleg a balin és egyes keszegfajtákkal lehet hozzá hasonlónak vélni, de fajtajegyeik és méretbeli különbségeik miatt összetéveszteni őket nagyon nehéz.[3]

Megjelenése

Teste nyújtott, nem túl magas és oldalról erősen lapított. Kistermetű faj testhossza 9-13 centiméter, legfeljebb 18,5 centiméter. A legnagyobb megmért példánya 30 grammos volt. Orra rövid, a szeme nagy, a szája kicsi csúcsba nyíló, de oldalról nézve a szájhasíték enyhén fölfelé irányul. 44-51 pikkelye van a lefelé hajló oldalvonala mentén. Oldalvonala felül és alul feketével szegett és ez a sújtás a névadást is eredményezte. A hasúszók és a farok alatti úszó közti él pikkelyezett. Hátúszójában 7-8, farok alatti úszójában 14-17 elágazó sugár található.[2][3] 38-40 csigolyája van.

Életmódja

Rajban élő hal, amely inkább a fenék közelében tartózkodik, de sűrűn váltanak rajaik a mederfenék és felszín között. Változatos a tápláléka a vízbe hulló magvaktól kezdve apró fenéklakók, plankton és vízre hullott rovarokig terjed.[2]

Szaporodása

Május - júniusban ívnak az ivarérett 2-3 éves példányaik. Ívási időszakban az oldalán található 3-4 pikkelynyi szélességű zöldes-narancssárgán irizáló sáv feltűnőbbé válik. Ikráit a folyóvizek kavicsos-sóderes mederszakaszain helyezi el. Egy-egy nőstény 4-8 ezer ikrát rak le több részletben, melynek mérete 1 milliméter körül van.[3][4]

Jegyzetek

További információk

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.