Sudbury-medence
From Wikipedia, the free encyclopedia
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Sudbury-medence Kanada Ontario államának képződménye, egy becsapódási kráter. 1,84 ± 0,021 milliárd évvel ezelőtt egy bolida ütötte. A Föld legnagyobb impact kráterei között van, eredeti átmérője elérhette a 250–300 km-t, mélysége a 30 km-t. Többszörös gyűrűs szerkezet volt, ma mintegy 60×30 km-es ellipszisben a felszínen is felismerhetők a meteorit által okozott morfológiai elváltozások a központi kráterben.
Sudbury-medence | |
Űrfelvétel a kráter központi részéről, ahol még kivehető az elliptikus gyűrődésrendszer | |
Ország | Kanada |
Típus | impact |
Kor | 1861–1819 Ma paleoproterozoikum |
Átmérő | 250 km |
Mélység | 30 000 m |
Névadó | Greater Sudbury |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 36′, ny. h. 81° 11′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sudbury-medence témájú médiaállományokat. |
A paleoproterozoikumi meteorit alig 150 millió évvel a Vredefort-kráter után keletkezett, és minden tekintetben nagyon hasonló hozzá. Egy körülbelül 10–15 km átmérőjű bolida hozta létre. A becsapódás nyomán szétszóródó breccsa másfélmillió km²-nél nagyobb területen megtalálható még ma is. A kidobott anyag mennyiségét 31 000 km³-re becsülik. Ezek 2,45–2,219 milliárd éve képződött üledékes kőzetek.
Az óriási krátert kétmilliárd év tektonikai folyamatai és az erózió alakították tovább. Elliptikus alakja későbbi deformitás, a későbbi üledékek nagy része lekopott, mintegy 6000–8000 méternyi anyag tűnt el a fedőrétegekből, így ma a felszín közelében van az ősi nyom egy része. Greater Sudbury és Copper Cliff között három kilométeres külszíni fejtésen bányásszák az ércet.
Maga a becsapódás a penokeai orogén fázis (1,89–1,83 milliárd éve) folyamán zajlott le, majd a Kanada-pajzsot érintő további két hegységképződés is meggyűrte. Ezek a laurenciumi (1,7–1,6 milliárd éve) és grenvilli orogén fázisok (1,4–1,0 milliárd éve). A kriogénben és a kainozoikumi eljegesedés során nagy vastagságú jégréteg csiszolta le. 37 millió évvel ezelőtt az északnyugati részén újabb becsapódás történt, ami a Wanapitei-tó medencéjét alakította ki.
A krátert kitöltő kőzetek nagy része 50%-os szilícium-tartalomnál savanyúbb nagymélységi magmás kőzet, főleg kvarcgabbró, granofír és granodiorit. Főleg másodlagos magmából, azaz visszaolvadt üledékes kőzetekből keletkeztek.
A kráternek óriási gazdasági jelentősége van. Ahogyan a Vredefort-kráterben hatalmas aranylelőhely alakult ki, úgy a Sudbury-kráter a réz és a nikkel érceinek telérjeiben gazdag, de platina és palládium is gyakori. Ezek olyan folyamatban alakultak ki, ami hasonló a fémolvasztáshoz. A meteorit energiája mintegy 7000 teratonna (7×1015 tonna vagy 7×1021 gramm) TNT energiájának felelt meg, körülbelül 1700 °C-ra melegítette a környezetét, így megolvadt a meteoritanyag is, a földkéreg anyaga is, emellett a kérget majdnem átütő találat hatására magma is megindult a felszín felé. Az olvadékok nagy tömege és az alulról érkező melegutánpótlás hatására a kihűlés sok millió évig tartott.
A kihűlés során magmatikus differenciáció ment végbe, ami egyszerű gravitációs süllyedést jelent. A fémtartalom nagy része a gödör alján gyűlt össze. Az anyag végig ment a magmás kristályosodási fázisok minden fokán, majd a víz kritikus hőmérséklete alá csökkenve a hidrotermális szakaszban további másodlagos, általában szulfidos érctelérek képződtek. Az ércek teljes mennyiségét 1600 milliárd tonnára (1,6 teratonna) teszik, aminek jelenlegi értéke 300 000 milliárd USD.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.