Sparks (együttes)

A Sparks amerikai rock/pop duó. Habár széles körben ebbe a két kategóriába sorolható a stílusuk, az 1994-es lemezük a house és a techno stílusban készült, míg újabb albumaik a chamber pop és szimfonikus stílusban készülnek. Az együttesre jellemző a humor, szövegeik pedig általában a nőkről vagy a Shakespeare-kori irodalomról szólnak.^[1] További jellemzőik még a színpadias fellépésük és Russell Mael magas terjedelmű (falsetto) hangja is.

Sparks
Információk
Eredet	Amerikai Egyesült Államok
Alapítva	1971
Műfaj	elektropop új hullám szintipop electronica proto-punk pop-rock elektropunk glam rock art rock pszichedelikus rock alternatív rock diszkó
Kiadó	Warner Music Group Island Records Columbia Records Virgin Records Atlantic Records Roadrunner Records
Tagok
Ron Mael Russell Mael
A Sparks weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sparks témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Története

A kaliforniai Pacific Palisades városkában alakultak. Alapító tagjai, Ron és Russell Mael testvérek ebben a városban nőttek fel. Itt olyan zenekarok is felléptek mint a The Doors vagy a Love. A testvéreket továbbá elkezdték érdekelni az angol rockegyüttesek (pl. Pink Floyd és The Kinks), és a zenéjük akkora hatással volt rájuk, hogy megalapították saját együttesüket, 1968-ban, "Halfnelson" néven. Első nagylemezük 1971-ben jelent meg, és a zenekar nevét viselte. 1972-ben újból kiadták a lemezt, ezúttal a Sparks név alatt. Második nagylemezüket 1973-ban adták ki, ekkor már teljes mértékben a Sparks név alatt. Azóta még 22 albumot adtak ki, amelyből a 2015-ös lemezük a skót Franz Ferdinand együttessel együtt készült. A mai napig duóban működnek. Jellemzőik az intelligens és szofisztikált szövegek használata, a humor és a különleges színpadi fellépésük.^[2]

Munkásságuk olyan előadókra hatott, mint Kurt Cobain, a Duran Duran, Morrissey, Björk, Faith No More és még sokan mások.^[2]

Zenei stílusuk

A Sparks zenéje a következő stílusokba sorolható: glam rock, pop-rock, new wave, art rock, popzene. Az 1979-es albumukon disco/szintipop zenét játszottak, az 1986-os albumukon dance-pop zenét játszottak, míg az 1994-es lemezük a house/techno stílusok jegyében készült. Újabb albumaik (a 2002-es lemezükkel kezdve) a chamber pop és neoklasszikus zene jegyében készültek.

Diszkográfia

• Halfnelson (1971, 1972-ben újból kiadták, Sparks néven)
• A Woofer in Tweeter's Clothing (1973)
• Kimono My House (1974)
• Propaganda (1974)
• Indiscreet (1975)
• Big Beat (1976)
• Introducing Sparks (1977)
• No. 1 in Heaven (1979)
• Terminal Jive (1980)
• Whomp That Sucker (1981)
• Angst in My Pants (1982)
• In Outer Space (1983)
• Pulling Rabbits out of a Hat (1984)
• Music You Can Dance To (1986)
• Interior Design (1988)
• Gratuituous Sax and Senseless Violins (1994)
• Plagiarism (1997)
• Balls (2000)
• Lil' Beethoven (2002)
• Hello Young Lovers (2006)
• Exotic Creatures of the Deep (2008)
• The Seduction of Ingmar Bergman (2009)
• FFS (a Franz Ferdinand együttessel, 2015)
• Hippopotamus (2017)
• A Steady Drip, Drip, Drip (2020)^[3]
• Annette (soundtrack album, 2021)
• The Girl Is Crying in Her Latte (2023)

Jegyzetek

1. Alfvegren, Skylaire. „Shooting Off Sparks”, LA Weekly , 1998. november 4.. [2006. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. augusztus 4.)
2. Sparks biográfia (magyarul). Rockbook.hu
3. Sparks Channel Collective Angst on "I'm Toast". Rolling Stone

Források

• Everything You Need to Know About Sparks
• The Strange and Wonderful World of the Sparks^{[halott link]}
• Sparks Biography, Discography - Allmusic

• Könnyűzenei portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap