finn power metalt játszó együttes From Wikipedia, the free encyclopedia
A Sonata Arctica egy 1996-ban alakult finn power metalt játszó együttes Kemiből.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Sonata Arctica | |
Információk | |
Eredet | Finnország |
Alapítva | 1996 |
Aktív évek | 1996-napjainkig |
Műfaj | Power metal |
Kiadó | Nuclear Blast |
Tagok | |
Tony Kakko Elias Viljanen Tommy Portimo Marko Paasikoski Henrik Klingenberg | |
Korábbi tagok | |
Pentti Peura Mikko Harkin Janne Kivilahti Jani Liimatainen | |
A Sonata Arctica weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sonata Arctica témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az együttest Tony Kakko, Jani Liimatainen, Marko Paasikoski, Tommy Portimo és Pentti Peura alapította 1996-ban, Kemiben. Akkoriban a Tricky Beans névvel kerültek be a metal közösségbe. Hamarosan rögzítettek is 3 demót – a Friend 'till the Endet, az Agre Pampperst és a PeaceMakert.
1997-ben a nevüket Tricky Meansre változtatták (ekkor jött Janne, az új basszusgitáros), és ettől a ponttól 1999-ig tartó időszakban alakult ki a csapat stílusa, a gyors, dallamos és a billentyűorientált heavy metal, a tiszta és magas énekhang. Tonyra, mind oly sokakra akkoriban, nagy hatással volt a Stratovarius hangzása, azért emlegetik néhol együtt is őket.
1999-ben a csapat felvette újabb demójukat, a FullMoont a kemi Tico Tico Stúdióban, ami az első igazi metal számuk volt. Ekkor a felállás a következő volt: Tony Kakko (ének és billentyű), Jani Liimatainen (gitár), Janne Kivilahti (basszusgitár) és Tommy Portimo (dob). A demót a Spinefarmhoz is elküldték. Még ebben az évben felvették a Sonata Arctica nevet, és megjelent első kislemezük Finnországban, az UnOpened. Mivel számaik felkerültek a toplistákra, az együttes már könnyen talált kiadót, hogy zenéjük a világ minden pontjára eljusson. Ezt kihasználva el is készítették első nagylemezüket, az Ecliptica-t.
Tony Kakko már csak az énekre koncentrált, ugyanis csatlakozott hozzájuk Mikko Härkin (a Kenzinerben játszott azelőtt), aki vállalta a szintetizátort, és jól beilleszkedett a csapatba.
2000 elején a Sonata Arctica a Stratovarius-szal, és a Rhapsody-val együtt indult Európa körüli turnéra. Marko Paasikoski közben visszatért a basszusgitár húrjaihoz, leváltva Janne-t.
2000 végétől az együttes a következő albumukon dolgozott – ez volt a Silence – amit 2001 júniusában jelentettek meg. Ezt egy nagyméretű koncertturné követte, szinte mindenütt Európában, és Japánban is. 2002-ben a Sonata Arctica már Amerikába is eljutott, koncertet adva Brazíliában és Chilében. Az együttes tagjai szerint ezek legjobb koncertjeik közé tartoztak – a másik legjobb pedig a 2002-es Japán turné volt szerintük. Utóbbin fel is vettek egy koncertalbumot, a tokyói koncertről, és Songs of Silence címmel jelentették meg.
2002 végén Härkin személyes okokra hivatkozva elhagyta a zenekart. A harmadik albumukat – Winterheart's Guild – Jens Johansson (Stratovarius) ideiglenes segítségével hozták létre, valamint Tony is vállalt billentyűs szerepet. Az album végül 2003-ban jelent meg.
Az új billentyűs szerepére sokan jelentkeztek, akik közül kettő különösen tetszett a csapat tagjainak, aztán a személyisége alapján megtalálták az emberüket. Ez az érdekes ember volt Henrik Klingenberg, aki oszlopos tagja lett a csapatnak, és a Winterheart's Guild – turnén már ő játszott. A koncertek nagy részén teltház volt.
A csapat kiadót váltott, ezentúl a legnagyobb európai kiadócég, a Nuclear Blast adja ki munkáikat.
2004 elején az együttes az Iron Maiden előzenekaraként játszott annak japán turnéján. Eközben Tommy Portimo, a csapat dobosa apa lett, márciusban megszületett kislánya.
A Reckoning Night-ot 3 hónapon keresztül rögzítették, majd októberben kiadták. Ugyanekkor kiadott kislemezük is a finn toplistán volt, 6 héten keresztül. Egy bemutató koncert következett volna, de a már népszerűvé vált Nightwish meghívta őket egy európai turnéra, és így megváltoztak a tervek. Több mint 10 000 ember hallotta ezeken a koncerteken a Sonata Arcticát.
2005 elején ismét a Nightwish-sel tartottak, hogy előzenekarként szerepeljenek annak észak-amerikai koncertturnéján. Bár ezek a koncertek a Nightwish számára elmaradtak, de a Sonata Arctica-s fiúk tettek egy rövidebb turnét, amelynek állomásai kanadai és USA-beli koncertek voltak.
Az együttes elkészítette első koncert DVD-jét, amelynek a For the Sake of Revenge nevet adták. Ezen a 2006-ban megjelent kiadványon egy régebbi, 2004. februári tokyói koncert kapott helyet. A Spinefarm Records még egy utolsó összeállítást megjelentetett a fiúktól, mielőtt kiadót cseréltek. Ennek a címe The End of This Chapter volt, ami Japánban 2005 augusztusában, míg Európában 2006 májusában jelent meg.
Egy PC-s játék tervei is készültek a Sonata Arctica karakterei és zenéje alapján, és a Winterheart's Guild címet adták neki, mint az albumnak. A játékot Zelian Games fejleszti, egy akció-RPG stílust megcélozva, kb. mint a Fallout és a Diablo. A játékról egyelőre kevés infó van, viszont jó hír, hogy a fejlesztés nem állt meg.
2006 decemberétől a csapat megkezdte következő stúdióalbumuk rögzítését. Most először finn nevet adtak az albumnak – Unia –, ami május 25-én jelent meg. Ez az album kisebb fordulópont a csapat életében, ugyanis kicsit eltér a stílus az előző albumoktól, és ugyanekkor logót is változtattak.
Március 2-án az együttes gitárosa, Jani Liimatainen bejelentette, hogy az elkövetkezendő időszakban nem tud játszani a koncerteken, ugyanis teljesítenie kell kötelező katonai szolgálatát. Ebben az időszakban Elias Viljanen fogja helyettesíteni Janit.
Megjelenés dátuma | Cím | Kiadó |
1999. szeptember 9. | Ecliptica | Spinefarm Records |
2000. október 18. | Successor (EP) | Spinefarm Records |
2001. február 22. | Orientation (EP) | Spinefarm Records |
2001. szeptember 4. | Silence | Spinefarm Records |
2003. május 27. | Winterheart’s Guild | Spinefarm Records |
2003. november 5. | Takatalvi (EP) | Spinefarm Records |
2004. augusztus 30. | Don’t Say a Word (EP) | Nuclear Blast |
2004. október 11. | Reckoning Night | Nuclear Blast |
2007. május 25. | Unia | Nuclear Blast |
2009. szeptember 16. | The Days of Grays | Nuclear Blast |
2012. május 18. | Stones Grow Her Name | Nuclear Blast |
2014. március 28. | Pariah's Child | Nuclear Blast |
2014 | Ecliptica – Revisited: 15th Anniversary Edition | Nuclear Blast |
2016 | The Ninth Hour | Nuclear Blast |
2019 | Talviyö | Nuclear Blast |
2022 | Acoustic Adventures – Volume One | Atomic Fire |
2022 | Acoustic Adventures – Volume Two | Atomic Fire |
2024 | Clear Cold Beyond | Atomic Fire |
Megjelenés dátuma | Cím | Kiadó |
2002. november 20. | Songs of Silence (koncertalbum) | Spinefarm Records |
2005. augusztus 24. | The End of This Chapter (összeállítás) | Spinefarm Records |
2006. március 31. | For the Sake of Revenge (koncertalbum és DVD) | Nuclear Blast |
2006. november 15. | The Collection 1999-2006 (összeállítás) | Spinefarm Records |
2011. november 11. | Live in Finland (koncertalbum és DVD) | Nuclear Blast |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.