(1873-1950) magyar festőművész From Wikipedia, the free encyclopedia
Scheiber Hugó (Budapest, 1873. szeptember 29. – Budapest, 1950. március 7.)[8] magyar festő. A 20. századi magyar avantgárd egyéni hangú, nemzetközileg is ismert képviselője, aki különösen rembrandti bőségben megfestett, ironikus látásmódot tükröző önarcképeivel írta bele magát a magyar képzőművészet történetébe.[9]
| Scheiber Hugó | |
 | |
| Önarckép | |
| Született | 1873. szeptember 29.[1][2][3][4][5] Budapest[6] |
| Elhunyt | 1950. március 7. (76 évesen)[1][2][3][4][5] Budapest[7] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | festőművész |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (11-31-26) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Scheiber Hugó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.jpg)
Scheiber Sándor és Dittersdorf Borbála fia. A festészeti alapokat édesapja, a bécsi Práter díszletfestője mellett sajátította el, majd 1890-ben ő is díszletfestőként kezdett dolgozni Budapesten. 1898 és 1900 között az Iparművészeti Főiskolán képezte magát, amelyet azonban nem végzett el. Autodidakta, ösztönös tehetség volt.
1914-ig az impresszionizmus és a plein air hatásáról árulkodó táj- és életképeket, valamint portrékat festett. Az 1910-es években stílusát a német expresszionizmus befolyásolta, így alakította ki új stilizált szín- és formavilágát. Barátságot kötött Herwarth Waldennel, akinek berlini galériája, a Der Sturm éveken át kiemelt helyet biztosított Scheiber műveinek. 1921-ben első – Kádár Bélával közös – kiállítását is a berlini galériában rendezte. Az 1920-as években a világ számos helyén szerepelt képeivel. 1924-et követően az évtized végéig minden évben legalább egyszer gyűjteményes tárlattal is jelentkezhetett, az első évben például Moholy-Nagy Lászlóval, 1928-ban pedig Kurt Schwittersszel közösen. Walden a galériával azonos nevű, s legalább akkora jelentőségű művészeti folyóiratában is gyakran közölte Scheiber műveinek reprodukcióit. A német sikerek mellett ebben az időben Angliában és Amerikában is felfigyeltek rajzaira és festményeire: Londonban és New Yorkban is kiállításai nyíltak, utóbbi városban 1926-ban részt vett a Brooklyn Museum Modern Art című tárlatán, melynek jelentős szerepe volt az európai izmusok amerikai bemutatásában. 1930-ban Bécsben rendezett tárlatot. 1933-ban Filippo Tommaso Marinetti meghívására a futuristák római kiállításán is részt vett. Az 1930-as években már az art déco stílusa hatott művészetére, munkáival a modern, nagyvárosi élet esszenciáját ragadta meg.
Az állandó egzisztenciális gondokkal küszködő Scheiber bámulatosan termékeny művész volt, a leginkább temperával, akvarellel, papírra és kartonra festett műveinek számát a szakértők tízezer körülire becsülik, amelyek közül ma mintegy ezerötszázat ismernek. Rengeteg alkotása viszont máig lappang.
A gettó, a zsidóüldözés megviselte az egészségét.[10] Amikor 1949-ben az újonnan alakult Képzőművész Szövetség nem érdemesítette arra, hogy a tagjuk lehessen, lelkileg összeomlott. Visszavonult, s alkotókedve is elapadt. Halálát dülmirigy-túltengés, húgyvérűség okozta.
Scheiber Hugó a magyar avantgárd népszerű képviselője.[11]
Életművének csúcsait kitűnő portréi (leginkább is kegyetlenül őszinte önarcképei) jelentik. A nagyvárosi élet, az urbánus lét forgatagát, fülledt atmoszféráját megelevenítő kompozíciói pedig valósággal kordokumentumok.[12] Műveiben szinte képi kifejezésmódot nyer a dzsessz; bepillantást enged az éjszakai szórakozóhelyek, kabarék, dizőzök világába.[13]
„Scheiber egy ikonikus figura volt az 1920-as, 30-as évek Budapestjén. Kortársai azt mondták, hogy ugyanúgy hozzá tartozik a városképhez, mint a Lánchíd vagy az Operaház. Mindenki ismerte őt.” – állítja monográfusa, Molnos Péter a Scheiber Hugó munkáinak szentelt könyvében.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy bár Scheiber Hugó az aukciókon rendkívül jól teljesít, nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is, munkásságával kapcsolatban a kritika nem igazán egységes. Többséginek mondható az a vélemény, hogy a festő legendásan könnyű kézzel megfestett oeuvre-jében egyaránt találhatók rutinból összecsapott, gyatra festmények és remekművek is.[14]
P. Szűcs Julianna művészettörténész szerint Rejtő Jenő és Scheiber Hugó alkotói módszerében rokonvonások fedezhetőek fel. "Mindketten talmi anyaggal, olcsó témával, közönséges technikával ejtették foglyul a felszínesen polgárosodó, gyorsan civilizált és a tradicionális kultúrára fittyet hányó közönséget. Mindketten ezerszámra ontottak bóvlit, de álruhás remekműveket is."[15]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
