Sajókeresztúr

Sajókeresztúr község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Sajókeresztúr
A középkori református templom
Sajókeresztúr címere Sajókeresztúr zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Miskolci
Jogállás	község
Polgármester	Kollár Miklós (független)[1]
Irányítószám	3791
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	1512 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	89,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,4 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 10′ 10″, k. h. 20° 46′ 34″48.169561111111, 20.776111111111
Sajókeresztúr Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sajókeresztúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajókeresztúr témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Miskolctól északra, Szirmabesenyő és Sajóecseg között fekszik. Közigazgatási területén áthalad a 26-os főút, de csak a külterületen, a községnek gyakorlatilag a teljes belterülete a főúttól keletre terül el. Közúti elérését a 26-osból, annak a 7+650-es kilométerszelvénye közelében kiágazó 26 141-es út (települési nevén Petőfi utca, majd Szegfű utca) biztosítja.

Története

Az őskortól lakott település. Egyike azoknak a Sajó menti, Bükk-vidéken található településeknek, amelyeket a 13–14. században a szőlőművelés, a bortermelés és a kereskedelem indított el a mezővárosi fejlődés útján. Első írásos említése a Miskolc nemzetség birtokainak összeírásából, a 14–15. századból származik Kerestwr formában. Nevét egyházáról kapta, amit a pápai tizedlajstromok ecclesia Sancte Crucisként említettek.

A 16. században az egyik legjelentősebb felvidéki birtokos család, a Bebekek tulajdona volt. A 17. században mezővárosi rangot kapott. Sokat szenvedett a török idők alatt, a lakosság mégis megmaradt benne. A település újkori történetében szerepet kapott a nyugati határában létesített Borsodi Ércelőkészítő Mű (későbbi nevén BEM Borsodi Érc, Ásvány és Nyersanyag Feldolgozó Mű Zrt.), aminek területén ma járműipari cég tervezi új üzemét, a terület rekultivációját követően.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Mátó István (független)^[3]
• 1994–1998: Mátó István (független)^[4]
• 1998–2002: Mátó István (független)^[5]
• 2002–2006: Mátó István (független)^[6]
• 2006–2010: Kollár Miklós (független)^[7]
• 2010–2014: Kollár Miklós (független)^[8]
• 2014–2019: Kollár Miklós (független)^[9]
• 2019–2024: Kollár Miklós (független)^[10]
• 2024– : Kollár Miklós (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1507	1492	1483	1429	1517	1537	1512
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 4,6% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30%, református 28%, görögkatolikus 5,9%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 9,2% (24,9% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 3,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1% ukránnak, 0,1% horvátnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,5% volt római katolikus, 21% református, 5,7% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 10% felekezeten kívüli (39,9% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Római katolikus templom
• Református templom
• Sajókeresztúri halastó