holdszonda, az első európai űrszonda, az első ionhajtóművet használó űrszonda From Wikipedia, the free encyclopedia
A SMART–1 (Small Missions for Advanced Research in Technology) az első európai űrszonda. A SMART–1 legfontosabb feladatai: az ionhajtómű kipróbálása (bár a világon először a Deep Space–1-en alkalmaztak űrszondán ionhajtóművet 2000-ben, a SMART-1 idején is még újnak számított), geológiai és kémiai vizsgálatok, a holdi víz egyértelmű kimutatása.
SMART–1 | |
Ország | Európa |
Űrügynökség | Európai Űrügynökség |
Gyártó | Swedish Space Corporation |
Küldetés típusa | orbiter |
Küldetés | |
Célégitest | Hold |
Indítás dátuma | 2003. szeptember 27. |
Indítás helye | Guyana Űrközpont 3. indítóállás |
Hordozórakéta | Ariane 5G |
Megérkezés | 2004. november 15. |
Küldetés vége | 2006. szeptember 3. |
Időtartam | ~ 3 év |
Az űrszonda | |
Tömeg | 367 kg |
Energiaellátás | 1190 W |
Pálya | Föld, Hold körüli, változó |
A Wikimédia Commons tartalmaz SMART–1 témájú médiaállományokat. |
A SMART–1 2003. szeptember 17-én indult Ariane–5 hordozórakétával. Előbb Föld körüli pályára állt, majd ionhajtóműve segítségével 15 hónap alatt megközelítette a Holdat. 2004 novemberében pályára állt a Hold körül. 2005. február 15-én kezdődött a szonda kiterjesztett küldetése. Korábban már minden feladatát teljesítette. 2006. szeptember 3-án a SMART–1 a terveknek megfelelően becsapódott a Holdba.[1]
A SMART–1 tömege 370 kg, térfogata 1 m3.
Műszerek: kamera, plazma műszer, infravörös spektrométer, röntgen spektrométer.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.