S. Varga Pál

S. Varga Pál (Debrecen, 1955. január 21.–) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, pedagógus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a klasszikus, illetve 19. századi magyar irodalom, líratörténet és kritikatörténet. 2003 és 2008 között a Debreceni Egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetének, 2010-től pedig a Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézetének igazgatóhelyettese, 2016-tól igazgatója.

Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Varga Pál (egyértelműsítő lap).

S. Varga Pál
Életrajzi adatok
Született	1955. január 21. (69 éves) Debrecen
Ismeretes mint	irodalomtörténész
Iskolái	Debreceni Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Kossuth Lajos Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterület	magyar irodalomtörténet
Kutatási terület	19. századi irodalom, líratörténet
Tudományos fokozat	az MTA doktora (2000)
Munkahelyek
Debreceni Egyetem	egyetemi tanár (2005–)
Tudományos publikációk száma	>140
Szakmai kitüntetések
Alföld-díj (2003) Martinkó András-díj (1998) Széchenyi-díj (2022)
Akadémiai tagság	levelező (2010), rendes (2016)

Életpályája

1974-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-orosz-finnugor szakán, ahol 1979-ben szerzett tanári diplomát. Ezt követően a Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium tanított magyar nyelvet és irodalmat. 1983-ban visszakerült az egyetemre, ahol a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetben kapott tanársegédi megbízást. 1986-ban védte meg egyetemi doktori disszertációját. 1987-től egyetemi adjunktusként, majd 1994-től egyetemi docensként dolgozott. 1999-ben habilitált. Egyetemi tanári kinevezését 2005-ben vette át. 1992 és 1996 között az egyetem 19. századi magyar irodalomtörténeti tanszékének megbízott vezetője volt. Eközben 2003-ban az intézet igazgatóhelyettese lett, pozícióját 2008-ig töltötte be. 2010-ben a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézetének igazgatóhelyettesévé nevezték ki. Magyarországi munkái mellett 1989 és 1992 között a finnországi Jyväskyläben dolgozott lektorként, 1998-ban a Babes-Bólyai Egyetem meghívott előadója, 1999–2000-ben a Bécsi Egyetem Finnugor Intézetének, 2004-ben a berlini Humboldt Egyetem vendégtanára volt. 1997 és 2004 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal, 2009-ben Charles Simonyi-ösztöndíjjal kutatott.

1992-ben védte meg az irodalomtudományok kandidátusi, 2000-ben akadémiai doktori értekezését. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának lett tagja. 2007-ben az Akadémia közgyűlési képviselőjévé, 2010-ben levelező, 2016-ban pedig rendes tagjává választották. Akadémiai tevékenységén kívül 1994 és 1997 között a magyar irodalmi OKTV országos bizottságában, 2007-től a Magyar Akkreditációs Bizottság irodalomtudományi szakbizottságának tevékenykedett. 1998 és 2003 között az Irodalomtörténet című folyóirat kritikai rovatának szerkesztője volt, 2003-ban a Debreceni Disputa főszerkesztője lett. Több mint száznegyven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Publikációit magyar és angol nyelven adja közre.

Díjai, elismerései

• Oltványi Ambrus-díj (1995)
• Martinkó András-díj (1998)
• Kölcsey Ferenc-díj (2003)
• Debrecen Város Csokonai-díja (2006)^[1]
• Széchenyi-díj (2022)^[2]

Főbb publikációi

• Modalitás-típusok a 19. század hetvenes éveinek magyar lírájában (1980)
• Komjáthy Jenő költői világképének alakulása (1989)
• A gondviseléshittől a vitalizmusig. A magyar líra világképének alakulása a 19. sz. második felében (1994)
• „…Virgilje lehet legfőlebb; de Homérja soha”: Arany János és a „népi tudalom” (1995)
• Két világ közt választhatni. Világkép és többszólamúság Az ember tragédiájában (1997)
• „Az ember véges állat…” A kultúrantropológia fordulata a felvilágosodás után – Herder és Kölcsey (1998)
• A nemzet mint szimbolikus értelemvilág: Bevezetés a nemzeti irodalom 19. századi fogalmainak tanulmányozásához (2002)
• A nemzeti költészet csarnokai. A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban (2005)
• Mikszáth „tudásregényei” (2011)
• A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai; szerk. S. Varga Pál, Száraz Orsolya, Takács Miklós; Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2013 (Loci memoriae Hungaricae, 2.)
• A valóság mint nyelvi konstrukció a 19. századi magyar irodalomban; MTA, Bp., 2013 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
• "Szirt a habok közt". Tanulmányok Imre László 70. születésnapjára; szerk. Bényei Péter, Gönczy Monika, S. Varga Pál; Debreceni Egyetemi Kiadó, Bp., 2014
• Az újraszőtt háló. Kulturális mintázatok szerepe a felvilágosodás utáni magyar irodalomban; Ráció, Bp., 2014
• Erinnerungsorte im Spannungsfeld unterschiedlicher Gedächtnisse: Galeerensklaverei und 1848; szerk. S. Varga Pál, Karl Katscthaler, Takács Miklós; Debrecen University Press, Debrecen, 2017 (Loci memoriae Hungaricae)

Jegyzetek

1. Ünnepi ülés. Debrecen.hu. [2016. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 10.)
2. Mutatjuk az idei év Kossuth- és Széchenyi-díjasait (magyar nyelven). Győr Plusz, 2022. március 14. (Hozzáférés: 2022. március 14.)

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
• Adatlap életrajzzal a Debreceni Egyetem honlapjáról
• Adatlap az MTA honlapján
• Publikációs lista a Magyar Tudományos Művek Tárában

• Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap