középkori magyar nyelvemlék From Wikipedia, the free encyclopedia
Rotenburgi (vagy Rothenburgi) János magyar nyelvmestere egy lapnyi terjedelmű magyar nyelvemlék 1418-1422 körülről.[1] Szerzője egy német íródeák. Típusát tekintve szójegyzékhez hasonló nyelvemlék. Tartalmára nézve a legszükségesebb magyar szavak és kifejezések találhatók benne, amelyek segítségével egy külföldi meg tudja magát értetni magyar környezetben. A magyar szavak mellett latin vagy német fordításuk olvasható. Ez a nyelvemlék kitűnő korrajz is, mivel számos káromkodást vagy köznapi kifejezést is tartalmaz.[2][3][4] A nyelvemlék egy kódexben van, melynek tulajdonosa Rotenburgi János német íródeák volt. A kódex törzsszövege latin grammatikai tankönyv, amelyhez tulajdonosa pótlásokat írt. Rotenburgi János 1420 táján Budán járt, itt kezdett magyarul tanulni. A szöveget Jakubovich Emil fedezte fel 1923-ban. A kódexet a bécsi Nemzeti Könyvtárban őrzik.
Az alábbiakban a nyelvemlékben található magyar szavak és kifejezések felsorolása látható, azon latin vagy német megfelelőkkel együtt, melyeket a szöveg író lejegyzett.
Az eredetiben sz-nek tartott betű középkori formájában, ſ-fel van jelölve.
| Eredeti írásmód: | Latin fordítása: | Német fordítás: | Mai magyar jelentése: |
|---|---|---|---|
| Thiet he es | es hoc tuum | Tied ez? | |
| Kye es | cuius est hoc | Kié ez? | |
| Ennec minewe | quomodo est nomen huic | Ennek mi a neve? | |
| tal | penna | toll | |
| melic aſſigas wt budara | Melyik az igaz(i) út Budára? | ||
| Hunnetis | vus (vnde?) tranſſis | Honnét jössz? | |
| Hoameyt | co (quo?) vis | Hova ment? | |
| Heember hee halgass | homo homo audi | Hé, ember! Hé, hallgass! | |
| appa(t) | pater | apát | |
| aſſon | ffraw | asszony | |
| lean | virgo | l(e)ány | |
| legin | famulus | legény | |
| ſolga | ſeruus | szolga | |
| Huga | ſoror | hug | |
| Reret | ſororius | rér (= sógor) | |
| hol vret | vbi est dominus | Hol van az urad? | |
| baſnement | tranſſivit ſup(er)pone | Baszni ment. | |
| Phecum hugodat | ſuppono tibi ſororem | Megbaszom a húgodat ("fékni" - német ficken, angol fuck) | |
| Gulczar ette kynyer | (Cl)auier da panem | Kulcsár, adj (te) kenyeret! | |
| ette bart | da vinum | adj bort! | |
| Wagene bor | habes vinum | Van-e (Vagyon-e) bor? | |
| Sackacz ettehaſt | coce da carnes | Szakács, adj (te) húst! | |
| leweſch kynyer | cupe geſſen prot | leves, kenyér | |
| Schaffarina ette hebe pyczat | gymmer ein warme fut | Schaffarina (safarina; a prostituáltak régi neve), adj (te) hébe (hév, meleg) picsát! | |
| Wys | aqua | víz | |
| ackarode faſot | wildu oygers haben | Akarod-e a faszt? | |
| ffa | lignum | (tűzi)fa | |
| fal | paries | fal | |
| gradicz | ſtige | grádics | |
| heryt oda | eredj oda! | ||
| en | ego | én | |
| necket ſoloc | tibi loquor | neked szólok | |
| (t)e | du | te | |
| (t)hoer | gladius | tőr | |
| (k)ard(a) | cultrum | kard | |
| keyſy | arcus | kézíj | |
| (i)ng | camisia | ing | |
| ſamſereit | számszeríj | ||
| (n)em | non | nem | |
| (k)untes | tunica | köntös | |
| (p)alaſt | mentel | palást | |
| (n)aderag | hoſen | nadrág | |
| (s)ekerne | ſtefel | szekernye (lábszárvédő) | |
| (n)imadot | non dabat | nem adott | |
| ſchuch wegd ennekem yt ſcherut | heme mihi calcius | szűcs, vágd/vágj (én)nekem egy sarut | |
| eb anyadot | (g)eheye hut deyn muter | eb anyádat | |
| (a)nia | mater | anya | |
| aſſen muſſchet Inggemot | laua mihi kamiſiam | Asszony, mossad ingemet! | |
| (ſ)chacht | kaſium | sajt |
A nyelvemlék felfedezője, Jakubovich a Magyar Nyelv című folyóirat XX. számában azt írta, hogy Rotenburgi János németként német füllel, németes ortográfiával hallott és írt, de sokkal kevésbé torzította el a magyar szavakat, mint a többi, magyar szavakat is lejegyző külföldi író - ezek okozzák az eltéréseket a valóban lejegyzett és a ma ismert magyar szavak között. A d helyett t-t írt (thiet), z helyett sz-t (írásban s) használ (es, igas), gy helyett ty-t, amit t-vel jelöl (meyt, heryt). A ay, ey és ei betűkapcsolatok valószínűleg a magánhangzó hosszúságát jelölte (meyt, keyſy).
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
