Rostock
nagyváros Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomerániaban From Wikipedia, the free encyclopedia
Rostock kikötő-, egykori Hanza-város Németország északi részén, a Balti-tenger partján; Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi állam legnagyobb városa.
| Rostock | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Mecklenburg-Elő-Pomeránia | ||
| Járás | Mecklenburg-Elő-Pomeránia (1990. október 3. – ) | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Alapítás éve | 1218 | ||
| Polgármester | Claus Ruhe Madsen (független) | ||
| Irányítószám | 18001–18147 | ||
| Körzethívószám | 0381 | ||
| Rendszám | HRO | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 209 920 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1102 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 13 m | ||
| Terület | 181,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′ | |||
 Rostock
Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén | |||
| Rostock weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rostock témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Balti-tenger partján, Berlintől északnyugatra fekvő település.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 3,4 | 3,9 | 7,1 | 11,6 | 16,3 | 18,1 | 21,8 | 21,7 | 18,0 | 13,1 | 7,7 | 4,2 | 12,3 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −0,7 | −0,4 | 1,6 | 4,7 | 8,8 | 12,2 | 14,6 | 14,6 | 11,6 | 7,5 | 3,4 | 0,3 | 6,6 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 48 | 37 | 42 | 35 | 53 | 70 | 62 | 67 | 60 | 46 | 49 | 49 | 616 |
| Havi napsütéses órák száma | 46 | 66 | 120 | 192 | 258 | 230 | 249 | 220 | 159 | 109 | 54 | 38 | 1740 |
| Forrás: Météo Climat[2][3] | |||||||||||||
Régészeti feltárások alapján a 7. században alapította a nyugati-szláv törzs, az obodriták. A város neve az ősszláv nyelvből származik. Jelentése „a hely, ahol a víz kettéfolyik, különválik”. Rostock 1218-ban kapott városi kiváltságokat.
A város a keleti-tengeri hajózás kiindulópontja lett és ugyanakkor fontos állomás a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalon. A 14. és 15. században a hajóépítés, a hajózás, a kereskedelem és a könnyűipar hatalmas fejlődésen ment keresztül. A város mint a Hanza-szövetség tagja a mecklenburgi hercegek hatalmi törekvéseivel is szembe tudott helyezkedni. A közvetítő kereskedelem útján szerzett tőkéjével a korai kapitalizmus bástyája volt; fallal vették körül. A város az építkezések terén sem maradhatott el a többi nagy német város mögött. Gyönyörű templomok és művészi kivitelű városháza mellett Rostockban díszes polgárházak sora épült.
IV. János, V. Albert (Albrecht) mecklenburgi herceg és a rostocki tanács 1419-ben itt alapította meg Észak-Európa legrégebbi egyetemét, mely az első tudományos központ volt a tengerpart vidékén.
A Hanza hanyatlása után Rostock is nehéz századokat élt át. A svédeknek a Harmincéves háború után bevezetett vámeljárása a város kikötői forgalmát érzékenyen érintette. Súlyos volt a helyzet a napóleoni háborúk idején is. A császár csapatai megszállták Rostockot és Warnemündét, és a kikötőben teljes zárlatot rendeltek el, 1806-tól 1813-ig. 1850 és 1880 között a hajózás újabb fénykorát érte meg, de az ezt követő évtizedekben Hamburg és Stettin mögött elmaradt a versenyben.
- Piactér (Marktplatz)
- Marienkirche
- Nikolaikirche
- Petri-Kirche
- Egyetemi főépület
A városi parlament (Bürgerschaft) 53 képviselője:[6]
(az 53 ülőhely szerint)
- Linke/Partei: 12
- CDU/UFR: 11
- Bündnis 90/Die Grünen: 10
- SPD: 8
- RB/Freie Wähler: 6
- Egyéb: 6
 |
|
Vasúti közlekedés
Légi közlekedés
A városháza
Képeslap 1899-ből, Brück & Sohn kiadó
Szobor a kikötő bejáratánál
Az Európai Főiskola
A Hohe Düne, a háttérben Warnemünde
A régi városi kikötő
A kikötő
Az „Emerald Princess”
Az Óváros északról
Kolostorbelső
Az AIDA-székház
A Kröpelini utca
Szökőkút a piactéren
A Nikolaikirche
A Marienkirche
A városi könyvtár
Az egyetem főépülete
Az Ostsee Stadion
A Petrikirche
A város madártávlatból
-Brück_&_Sohn_Kunstverlag.jpg){kind=small}
.jpg)
(nem teljes lista)
Szczecin (Lengyelország) (1957)
Turku (Finnország) (1959)
Dunkerque (Franciaország) (1960)
Riga (Lettország) (1961)
Antwerpen (Belgium) (1963)
Aarhus (Dánia) (1964)
Göteborg (Svédország) (1965)
Bergen (Norvégia) (1965)
Várna (Bulgária) (1966)
Fiume (Horvátország) (1966/1974-2002 )[7]
Bréma (Németország) (1987)
Talien (Kína) (1988)
Raleigh (Észak-Karolina) (USA) (2001)
.svg){kind=small}
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
