Az országos műsorszórásért felelős intézmény From Wikipedia, the free encyclopedia
A Román Rádió az ország hírközlési és szórakoztatási szolgáltatása. Ezzel a névvel manapság a közszolgálati rádiót szokás illetni.
| Román Rádió | |||||
.svg) | |||||
| Adatok | |||||
| Indulás | 1928 | ||||
| Társaság | Societatea Română de Radiodifuziune | ||||
| Ország | Románia | ||||
| Vételi terület | országos | ||||
| Székhely | București, strada General Berthelot nr. 62-64., România | ||||
| Társadók |
| ||||
| Vétel | |||||
| Földi sugárzás | |||||
| |||||
| Műholdas vétel | |||||
| |||||
| Online adás | |||||
| |||||
| Hivatalos oldal | |||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Román Rádió témájú médiaállományokat. | |||||
A rádiózás romániai története több jellemző korszakra bontható. A kezdetek műszaki kísérletekként jellemezhetőek. A rendszeres műsorszolgáltatás megkezdése művészeti–szórakoztató funkciót látott el.
A második világháborút megelőző korszakban előtérbe kerültek a külföldi propaganda megcáfolásához szükséges eszközök. Az ekkoriban telepített rádióadók főként az ország keleti felében működtek.
A világháborús veszteségek kiheverése után az ország területi ellátottsága kiegyenlítetté kezdett válni. Ekkor települtek Erdély-szerte a rádióállomások; sőt az önálló stúdiók is.
A Ceauseșcu-féle takarékossági politika erősen visszafogta a rádiózás és a televíziózás működését. A Conducător halála után újraéledtek a bezárt rádiók és stúdiók. Ez a korszak egybeesett az ultrarövidhullámú FM műsorszolgáltatás terjedésével, és sorra jelentek meg a kereskedelmi vállalkozások.
A 2010-es években erőre kapott a digitális technika, megépült az első DAB adó és két DRM adóberendezés is; megindultak az internetes rádiószolgáltatások. Ennek kifejlődését lelassította a televízió, mint versenytárs: a műholdas és a kábeltelevíziós szolgáltatások terjedése.
A kezdetek erősen hasonlítottak a magyarországi helyzetre. Az első adáskísérleteket – természetesen szikraadókkal – Konstanca mellett a Fekete-tengeren a haditengerészet végezte 1908-ban. A szikraadókat Németországból rendelték a Telefunkentől. Az Elisabeth cirkáló fedélzetéről sikeres kapcsolatot teremtettek Giurgiu, Călăraşi, Cernavodă állomásokkal, sőt, Bukaresttel is, a Herăstrău területén lévő állomással.[1]
E kezdetek után szikraadókkal távíró üzemmódot alkalmazva alkalmazták a rádiót honvédelmi célokra, meteorológiai és sajtóhírközlési alkalmazásokra, majd kifejezetten postai szolgáltatássá vált. A rádiótávközlést ekkor Telegrafie Fără Fir (T.F.F. – vezeték nélküli távíró) néven ismerték (1920 előtt). Nincs információnk arról, hogy Romániában alkalmaztak-e gépadókat, mint amilyenek Magyarországon működtek. A rádiótársaság neve a húszas években Direcția Generală a Poştelor, Telegrafelor şi Telefoanelor (P.T.T.) volt.
Az első elektroncsöves alkalmazások lelkes amatőrök nevéhez fűződnek, és egyetemi tanszékek műszaki háttere segítségével indultak el Bukarestben, Temesvárott és más egyetemi városokban. Megalakult 1924-ben az Asociația Prietenii Radiofoniei (A Rádiótelefon Barátainak Társasága) Amatőr és szakember közötti különbség ekkor nem volt. Dragomir Hurmuzescu (1865-1954), Emil Giurgea, Emil Petraşcu voltak a rádiózás úttörői. A rádiószolgáltatást a P.T.T. (Direcția Generală a Poştelor, Telegrafelor şi Telefoanelor) végezte. Az első adás Hurmuzescu hangján szólalt meg a Băneasa melletti adóról.[2]
Románia lelkesen belevetette magát a nemzetközi rádióértekezletek munkájába. Már a prágai, luzerni, majd a Montereux-i frekvenciaelosztási tervek közt igen sok román frekvenciakérelem szerepelt, több, mint amennyit használni tudtak volna. Különösen sokat vizsgálták a törökországi és a szovjet rádióadók által okozható interferenciazavarok esélyét. Románia már 1929-ben a prágai rádióértekezletek három frekvenciára kért engedélyt: 761 kHz 394 m, 1328 kHz 225,9 m és 1420 kHz 211 m. Ebben az időben igen sok frekvenciakérelemnél hiányzik a helyszín pontos megjelölése; csak annyi szerepel, hogy Románia, illetve Bukarest.
A lucerni konferencia jegyzőkönyvében kb. 48 kérelem szerepel; közülük csak példákat érdemes említenünk:[* 1]
1934-ben csupán 160 kHz 1875 m (Brassó), 823 364,5 m (Bukarest) és 1411 kHz 212,6 m (Chisinâu) működött.
Valójában 1926 decembere óta voltak kísérleti rádióadások. A rendszeres adás 1928 november elsején indult meg a 401,6 méteres hullámhosszon.[4] Ekkor változott meg a rádiótársaság neve is (eredetileg Societatea de Difuziune Radiotelefonică din România) Societatea de Difuziune Radiotelefonică (Rádiótelefónia Sugárzási Társaság). A vezeték nélküli távírózás a Hughes távgépíró készülékeket használta. 1931-ben alakult a SART (Sociatetea Anonimă Română de Telefoane) társaság; ez már a rádióamatőrök korszaka.
A harmincas években megkezdődött a rövidhullámú műsorsszórás. A Dacia Română Bukarestből 1937 decembertől kezdve a 32,4 méteres hullámhosszon 2 kW teljesítménnyel működött.[5] Több világnyelven készítettek műsort. Célja kezdetben a külföld és a külföldön élő románok tájékoztatása volt. Magyar adása 1944 augusztus 23-án indult.
Az 1934-ben üzembe helyezett brassói adónak még két éven át nem volt kábeles összeköttetése a fővárossal, önálló adóként a Radio România elnevezést használta, ez az elnevezés aztán állandósult.
1939-től – első ízben – magyarul is megszólalt a bukaresti rádió középhullámon, a bukaresti és a brassói adóról. Ez napi két hírszolgálatból állt.
Montreux kérelmek 1939-ben:
[6]
A háborús körülmények között Bukovina déli része, Dobrudzsa északi része és egész Moldova Romániához tartozott. Így Tiraspol rádióadóját a Szovjetunió építette 1930-ban, de négy éven át Románia használta. (1068 kHz 280,9 m 4 kW)
A tervek szerint már 1939-ben elindult Cernăuţi (Csernovci). Utána Chişinău (Kisinyov Radio Basarabia[7] néven), majd Huşi (20 kW) és Iaşi (Jászvásár, Radio Moldova néven az 1068 kHz-en) 1941 november 2-án. Temesvár csak a háború után épült meg a 755 kHz-en. A Kolozsvári Rádió nem működött még, amikor Észak-Erdély visszacsatolása idején eljutottak oda a magyar posta munkatársai, 1940-ben. Ők kezdetben a 670 méteres hullámhosszat használták, bár ezt a rádióegyezmények mobil hírközlés céljára tartották fenn. 1942-től az 1122 kHz-et (267,4 m-t) használták egészen 1944 nyaráig. Később megkapta az 1151 kHz frekvenciát 1954-ben.
A háborús pusztítások Romániát sem kímélték. Amikor átállt a szövetséges hatalmak oldalára, a németek több rádióadót lebombáztak, a bukaresti és a brassói adót is. Az ötvenes évek közepén Romániának hat rádióadója működött, 1977-ben már huszonhárom. Ez a szám folyamatosan emelkedett, 2012-ben már 48 adó működött a hosszúhullámú és a középhullámú tartományban.[8]
Kevés információ található arról, hogyan rögzítették a műsorokat. Csupán egy utalást találhatunk arra, hogy a vidéki szerkesztőségek beolvasták telefonba a híreiket, amelyet egy munkatárs gyorsírással jegyzett le. Ez az 1945 előtti helyzetet jellemzi. Magnetofonról csak az ötvenes években telepített stúdiókkal kapcsolatban történik említés.
Sajtóhírek szerint 1945-ben a brassói rádióadó már megszólalt, méghozzá magyarul is: „Románia ünnepli az 1848-as szabadságharc évfordulóját”. Szabad Nép 3 (63).
A bukaresti rádió 1947-től kezdve napi három órányi magyar műsort sugárzott.
A Tâncăbeşti-i nagyadó 1946-ban épült, innen indult 1949-ben Bukarest II. adása a 855 kHz-en 1500 kW teljesítménnyel – ez jelenleg 400 kW.
Az ötvenes évek közepén történt az a fordulat, amikor a vidéki adóállomások önálló stúdiót is kaptak, így Kolozsvár is. Ezt az 1962-es jegyzék alapján érdemes áttekinteni.[9]
Nem szerepel a listán, de működött, és volt magyar adása:
1963 május ötödikén megindul az URH FM sávban a harmadik műsor. 1996 januárjában a Radio România Internaţional (a külföldnek szóló műsor) megjelenik a műholdas terjesztésben. 2006 március 1-jeén az Antena Satelor megkezdi a műholdas sugárzást. 2006 augusztusban a La Radio România Actualităţi első ízben sugároz digitális műsort[10]
1995-ben megindult a digitális rádió műsorsugárzás. Ezt 2007-ben a korszerűbb DAB+ kódolás váltotta fel. 2017-ig egyetlen adó sugározza, Bukarest Herăstrău helyszínről[11] a 223,936 MHz-en, a 12A csatornán 250 W teljesítménnyel. Egyetlen multiplexben hat műsort sugároz: az Antena Satelor, a Radio 3 NET, a Bucuești FM, a Romantic, az Actualități, a Cultural és a Muzical közszolgálati csatornákat. Legtöbbjük 192 kbps minőségű.
A DRM+ adásokat Țigănești-ből (Lupăria mellett, Ilfov) sugározzák a 7405 és a 11810 kHz frekvencián angolul és németül (van kínai és orosz adásuk is). Az 5910 kHz-en 100 kW, 6060 kHz-en az adóteljesítmény 300 kW.
DRM+ adásokat sugároz Galbeni (Filipești, Bacău) is 9535 kHz-en 300 kW-tal.[12] Télen és nyáron eltérő frekvenciákat alkalmaznak.[13] További rövidhullámú állomás működik Săftica (Balotești) területén (Ilfov megye) 5910 kHz-en 100 kW teljesítménnyel.[14]
A Román Rádió jelentése szerint a következő kisebbségi nyelveken sugároznak műsort: magyar, német, bolgár, cseh, horvát, romani (cigány), orosz, szerb, szlovák, török és ukrán.
Magyar nyelven Kolozsvár, Temesvár, Marosvásárhely, Resicabánya, például Konstanca görög, török, aromán, lipován és örmény nyelven is sugároz műsort.[15]
Az itt található adatok könnyen változhatnak. Ami itt olvasható, az a 2017 évi állapotot tükrözi.
A román közszolgálati rádió struktúrája részben tematikus szempontból, részben a nemzeti kisebbségekhez szóló adások tekintetében több funkcióra oszlik.
Tematikus szempontól az országszerte terjesztett csatornák megnevezése a következő:
További műsor, amelyet külön említenek:
A magyar nyelvű adások szerkesztősége gyakorlatilag Erdély területén sugározza a műsorait délután 15 és 16 óra között, vasárnap reggel tíz órakor
| Bukaresti, központi szerkesztőség[16] | ||||
| Helyszín | frekvencia | |||
|---|---|---|---|---|
| Bukarest, Herăstrău | 603 kHz | |||
| Kolozsvár, Felsőzsuk | 909 kHz | |||
| Máramarossziget, Farkasrév | 1404 kHz | |||
| Csíkszereda | 1593 kHz | |||
| Brassó, Botfalu | 1197 kHz | |||
| Nagyvárad, Rontó | 1593 kHz | |||
| Temesvár, Magyarmedves | 1314 kHz | |||
| Temesvár, Magyarmedves | 105,9 MHz | |||
| Nagyszeben | 1593 kHz | |||
| Nagyszeben | 95,4 MHz | |||
Regionális stúdiók, magyar nyelvű szerkesztőséggel:
Regionális stúdiók román és más további nyelvi szerkesztőséggel:
Román rádiónak tekintik (román tervezésű) de jelenleg Moldáviában működik:
A lista a magyar hallgatóság számára fontos adókat tartalmazza;[17] többjük Erdély területén kívülre esik (Moldva, Partium, Bánság). A középhullámú rádiók vételkörzete nagyobb, mint az URH adóké. Néhányat közülük 1956 előtt hozták létre, és a bukaresti stúdióból magyar nyelvű műsort is sugároztak; Erdély területén kívül is.[18] A jegyzék nem különíti el a stúdióval rendelkező központokat a közvetítőállomásoktól, amelyek csak relézik a műsort. A stúdiók ugyanis műsoridejük egy részét a közvetítőállomások környezetének irodalmi, művészeti, zenei eseményei céljára tartják fönt. Az URH adók csak ott szerepelnek, ahol magyar műsorszerkesztőség is van.
A felsorolás igyekszik mindig a legfrissebb állapotot tükrözni. Az alábbiak a 2016-os állapotot tartalmazzák.
A kolozsvári szerkesztőség műsorát (SRR Radio Cluj) 909 kHz Felsőzsuk, 1593 kHz Nagyvárad és 1593 kHz Nagyszeben. URH frekvenciákon Gyulafehérvár 95,4 MHz, Szatmárnémeti 87,9 MHz
Önálló műsort sugároz a kolozsvári stúdióból (SRR Radio Sighet) Máramarossziget az 1404 kHz-en.
A Marosvásárhelyi rádió (SRR Radio Târgu Mureș; Rado Neumarkt) az 1593 kHz-en sugároz
Ugyancsak SRR Radio Târgu Mureș néven a brassói adó is sugároz magyar nyelvű műsort az 1197 kHz-en
2008-ban a hosszúhullámú és középhullámú adók teljesítményét erőteljesen csökkentették, néhányat közülük átállítottak elektroncsöves kivitel helyett félvezetős adóvégfokozatra. Például Bukarest 50-ről 30 kW-ra, Felsőzsuk 400-ról 200 kW-ra, Nagyvárad 1593 kHz 20-ról 15 kW-ra változott.[24]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
