Robinson-vetület

A Robinson-vetület egy pszeudo-hengeres térképábrázolási módszer, amivel a gömb alakú Föld egyetlen felületen, síkban ábrázolható. A torzítások mértékében (terület, szög, alak) egyfajta kompromisszumot jelent más vetületekkel szemben.^[1]

A Föld ábrázolása Robinson-vetületben

A Robinson-vetület torzításának Tissot-féle szemléltetése (a színes korongok szabályos körök)

A vetületet Arthur H. Robinson hozta létre 1963-ban a Rand McNally társaság kérésére, akik azóta az így készült világtérképeket általános célra forgalmazták. Robinson a vetület előállításának részleteit 1974-ben publikálta. A National Geographic Society (NGS) 1988-ban kezdte használni a vetületet az általa készített világtérképeken, amiken 1922 és 1988 között a Van der Grinten I vetületet alkalmazták (az NGS az emblémáján is ez utóbbit jelenítette meg).^[2]

1998-ban a National Geographic Society abbahagyta a Robinson-vetület alkalmazását, és a „Winkel tripel projekciót (Winkel III)” kezdte használni, mert az a sarkoknál kevésbé torzít.^[3][4]

Előnyök, hátrányok

A Robinson-vetület sem nem egyenlő területű, sem nem konform leképezésű, mindkettőnél kompromisszumot köt. Robinson úgy gondolta, hogy ezzel a módszerrel a térkép jobban néz ki, mint ha valamelyik kritériumhoz mereven ragaszkodott volna. A délkörök ívesek, a sarkok azonban vonalakká torzulnak pontok helyett.^[1] A sarkoknál tehát jelentős a torzítás, de kisebb szélességi köröknél ez gyorsan elfogadható mértékűre csökken. A párhuzamos vonalak komoly szögtorzulást szenvednek nagy szélességeknél, a térkép szélei felé, de ez mindegyik pszeudo-hengeres vetület sajátossága. A bevezetése idején azonban a vetület megfelelt a Rand McNally céljainak, ami a világtérkép tetszetős ábrázolása volt.^[5][6]

Előállítása

A vetületet az alábbi táblázat határozza meg.

Szélesség	PLEN	PDFE
00	1,0000	0,0000
05	0,9986	0,0620
10	0,9954	0,1240
15	0,9900	0,1860
20	0,9822	0,2480
25	0,9730	0,3100
30	0,9600	0,3720
35	0,9427	0,4340
40	0,9216	0,4958
45	0,8962	0,5571
50	0,8679	0,6176
55	0,8350	0,6769
60	0,7986	0,7346
65	0,7597	0,7903
70	0,7186	0,8435
75	0,6732	0,8936
80	0,6213	0,9394
85	0,5722	0,9761
90	0,5322	1,0000

A táblázat a földrajzi szélesség értékei szerint van megadva. A PLEN oszlop a szélességi kör hossza, a PDFE oszlop a szélességi kör távolságát adja meg az egyenlítőtől. A hosszúsági körök egyenlő távolságra vannak egymástól minden szélességi körön.

Források

• Norman Thrower: Maps and Civilization, The University of Chicago Press, 2008, ISBN 0-226-79974-3

Kapcsolódó szócikkek

További információk

• Arthur H. Robinson (1974). A New Map Projection: Its Development and Characteristics. In: „International Yearbook of Cartography”. Vol 14, 1974, pp. 145–155.
• John B. Garver Jr. (1988). New Perspective on the World. In: National Geographic, December 1988, pp. 911–913.
• John P. Snyder (1993). Flattening The Earth—2000 Years of Map Projections, The University of Chicago Press. pp. 214–216.
• Table of examples and properties of all common projections, from radicalcartography.net
• An interactive Java Applet to study the metric deformations of the Robinson Projection.
• Numerical evaluation of the Robinson projection, from Cartography and Geographic Information Science, April, 2004 by Cengizhan Ipbuker

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Robinson projection című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.