Radnai Béla, Radnai Béla József, született Rausch (Pozsony, 1873. május 23. – Budapest, Terézváros, 1923. november 21.)[6] magyar szobrász, főiskolai tanár, karikaturista.
Életpályája
Rausch Franciska fia. Miután elvégezte az Iparművészeti Iskolát, egy évig Strobl Alajos mesteriskolájában tanult. 1895-től 1903-ig Fadrusz János segédjeként dolgozott. 1899-ben Rausch családi nevét Radnaira változtatta.[7] A Kakas Márton című élclap részére éveken át rajzolt karikatúrákat. A Képzőművészeti Főiskolán a szobrászat tanára volt. (Tanítványai közé tartozott – többek között – Csorba Géza). Felesége Kurucz Margit Gizella volt.
A trianoni békeszerződés megkötése után Radnai több emlékművét megrongálták vagy megsemmisítették. Így például Nagybecskereken 1919. június 26. éjjelén felrobbantották Radnainak a Kiss Ernő (1799–1849) honvéd altábornagyról készített életnagyságú szobrát, amelynek maradványát a rendőrkapitányságra vitték.[8]
Főbb művei
- Részt vett az Országház és a budai Várpalota szobrászati díszítésében.
- Számos köztéri emlékművet alkotott, így pl.
- Pázmány, Budapest
- Petőfi, Pozsony
- Lenau, Csatád
- Honvéd-emlékmű, Isaszeg (1901)
- Portrékat, síremlékeket és zsánerszerű, főleg gyerekeket ábrázoló szobrokat készített (A baba járni tanul; Himnusz stb.).
- A Magyar Nemzeti Galéria tizenkét szobrát őrzi.
Irodalom
- Radnai Béla pozsonyi Petőfi szobra (Műv. Krónika, 1904)
- Chroniqueur: R. B. (Művészet, 1911.)
- Fogarassy László 1974: Radnai Béla élete és munkássága. Irodalmi Szemle 1974/3.
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
