Radnai Béla (szobrász)

Radnai Béla, Radnai Béla József, született Rausch (Pozsony, 1873. május 23. – Budapest, Terézváros, 1923. november 21.)^[6] magyar szobrász, főiskolai tanár, karikaturista.

Radnai Béla
Született	1873. május 23.[1] 1873. május 25.[2] Pozsony
Elhunyt	1923. november 21. (50 évesen)[3][2] Budapest
Foglalkozása	szobrász karikaturista
Sírhelye	Farkasréti temető (21/2-1-66/67)[4][5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Radnai Béla témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ez a szócikk a szobrászról szól. Hasonló címmel lásd még: Radnai Béla (egyértelműsítő lap).

Az isaszegi Honvéd emlékmű, Radnai Béla alkotása

A pozsonyi Petőfi emlékmű

Életpályája

Rausch Franciska fia. Miután elvégezte az Iparművészeti Iskolát, egy évig Strobl Alajos mesteriskolájában tanult. 1895-től 1903-ig Fadrusz János segédjeként dolgozott. 1899-ben Rausch családi nevét Radnaira változtatta.^[7] A Kakas Márton című élclap részére éveken át rajzolt karikatúrákat. A Képzőművészeti Főiskolán a szobrászat tanára volt. (Tanítványai közé tartozott – többek között – Csorba Géza). Felesége Kurucz Margit Gizella volt.

A trianoni békeszerződés megkötése után Radnai több emlékművét megrongálták vagy megsemmisítették. Így például Nagybecskereken 1919. június 26. éjjelén felrobbantották Radnainak a Kiss Ernő (1799–1849) honvéd altábornagyról készített életnagyságú szobrát, amelynek maradványát a rendőrkapitányságra vitték.^[8]

Főbb művei

• Részt vett az Országház és a budai Várpalota szobrászati díszítésében.
• Számos köztéri emlékművet alkotott, így pl.
  • Pázmány, Budapest
  • Petőfi, Pozsony
  • Lenau, Csatád
  • Honvéd-emlékmű, Isaszeg (1901)
• Portrékat, síremlékeket és zsánerszerű, főleg gyerekeket ábrázoló szobrokat készített (A baba járni tanul; Himnusz stb.).
• A Magyar Nemzeti Galéria tizenkét szobrát őrzi.

Irodalom

• Radnai Béla pozsonyi Petőfi szobra (Műv. Krónika, 1904)
• Chroniqueur: R. B. (Művészet, 1911.)
• Fogarassy László 1974: Radnai Béla élete és munkássága. Irodalmi Szemle 1974/3.