R. Várkonyi Ágnes

R. Várkonyi Ágnes, Ruttkay Kálmánné (Salgótarján, 1928. február 9. – Budapest, 2014. december 13.)^[1][2] Széchenyi-díjas magyar történész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a Rákóczi-szabadságharc, a Zrínyi-mozgalom, a Habsburg-berendezkedés, a történetírás története, az ikonológia és a történeti ökológia volt.

R. Várkonyi Ágnes
Balassi Bálint születésének 450. és Gyöngyösi István halálának 300. évfordulóján tartott konferencián
Élete
Született	1928. február 9. Salgótarján
Elhunyt	2014. december 13. (86 évesen) Budapest
Nemzetiség	magyar
Pályafutása
Fontosabb művei	Két pogány közt Így élt Vak Bottyán A fejedelem gyermekkora Megújulások kora. Új Képes Történelem, Magyarország története 1526–1711
Kitüntetései	Széchenyi-díj (2000)
Irodalmi díjai	Akadémiai Díjak Szent-Györgyi Albert-díj Széchenyi-díj

Életpályája

1947-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem (1950-től Eötvös Loránd Tudományegyetem) Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem–levéltár szakán, ahol 1951-ben szerzett bölcsész diplomát. Mestereinek Kumorovitz L. Bernátot, Hajnal Istvánt és Léderer Emmát tekintette. Diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa, később középkori, majd a kora újkori osztályának vezetőjévé nevezték ki. Az intézetet 1983-ban hagyta el, amikor az ELTE Bölcsészettudományi Karának középkori és kora újkori magyar történet tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki. Ezt a tisztségét 1998-ig töltötte be, amikor nyugdíjba vonult. 1999-ben professor emerita címet adományoztak számára.

1960-ban védte meg történettudományok kandidátusi, 1971-ben akadémiai doktori értekezését. 2001 és 2004 között az MTA közgyűlési képviselője volt. Az MTA Történettudományi Bizottságának, illetve az Athenaeum Bizottságának lett tagja, előbbinek később elnöke is. 2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2013-ban rendes tagjává választotta. 1995-ig a Tudományos Minősítő Bizottság tagja, 1996-ig pedig a Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke volt. A brit Királyi Történeti Társaság (Royal Historical Society) is felvette levelező tagjai sorába. A Professzorok Batthyány Körének tagja volt. A Koraújkori Társaság elnökévé választották. A Századok című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának is tagja lett.

Családja

Ruttkay Kálmánnal (1922–2010), az angol irodalom kutatójával kötött házasságából két leánygyermeke született.

Díjai, elismerései

• Akadémiai Díj (1965, 1987)
• Comenius-emlékérem (1992)
• Madách Imre-díj (1996)
• Szent-Györgyi Albert-díj (1998)
• Nógrád megye díszpolgára (1998)
• Az év ismeretterjesztő tudósa (1999)
• Széchenyi-díj (2000)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2003)
• Salgótarján díszpolgára (2004)

• Nevét őrzi a 413233 Várkonyiágnes kisbolygó.^[3][4]

Főbb publikációi

• Vak Bottyán (1951)
• Köpeczi Béla–R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc; Művelt Nép, Budapest, 1955 (Magyar Történelmi Társulat)
• A kuruckor hősei (1957)
• Thaly Kálmán és történetírása; Akadémiai, Budapest, 1961 (Tudománytörténeti tanulmányok)
• Két pogány közt. A Rákóczi-szabadságharc története (1968)^[5]
• A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban I–II. (1973)
• Rákóczi-tükör. Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcról, I–II. (1973)
• Így élt Vak Bottyán (1975)
• A szécsényi országgyűlés (1975)
• Török világ és magyar külpolitika (1975)
• Köpeczi Béla–R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc; képanyag összeáll. Rózsa György, időrendi táblázat, bibliográfia, névmutató Varga István; 2. átdolg., bőv kiad.; Gondolat, Budapest, 1976
• Magyarország keresztútjain. Tanulmányok a XVII. századról (1978)
• Erdélyi változások. Az erdélyi fejedelemség a török kiűzésének korában, 1660–1711 (1984)
• Buda visszavívása, 1686 (1984)
• Erdély története; a három kötetes mű második kötetének Az önálló erdélyi fejedelemség utolsó évtizedei (1660–1711) című fejezete (784–972. oldalak)
• Magyar reneszánsz udvari kultúra (szerkesztés, 1987)
• Magyarország visszafoglalása 1683–1699 (1987)
• Bécs 1683. évi török ostroma és Magyarország; szerkesztette: Benda Kálmán, R. Várkonyi Ágnes; Akadémiai, Budapest, 1988
• A fejedelem gyermekkora (1989)
• Monumenta Zrinyiana I. (szerk., 1991)
• Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról; szerkesztette: R. Várkonyi Ágnes, Kósa László, Várkonyi Gábor; Orpheusz Könyvek, Budapest, 1993
• Europica Varietas – Hungarica Varietas. Tanulmányok (1994)
• A tűzvész tanúi; Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 1995 (Liget könyvek)
• Alternatívák Mohács után (1996)
• Európa Zrínyije (1996)
• Megújulások kora. Magyarország története, 1526–1711; Magyar Könyvklub–Officina Nova–Helikon, Budapest, 1997 (Új képes történelem)
• A királyi Magyarország 1541–1686 (egyetemi tankönyv, 1999)
• A megosztottság évszázada 1526–1606 I. (1999)
• Századfordulóink. Esszék, tanulmányok; Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 1999 (Liget könyvek)
• Táj és történelem. Tanulmányok a történeti ökológia világából; szerkesztette: R. Várkonyi Ágnes; Osiris, Budapest, 2000
• Der König und der Fürst (2001)
• „The Common Case of Europe” (2003)
• Közép-Európa Rákóczi politikájában (2003)
• Megújulások kora. Magyarország története 1526–1711 (2007)
• Zrínyi Ilona. "Európa legbátrabb asszonya"; fordította: Yilmaz Gülen; Magyar-Török Baráti Társaság, Budapest, 2008
• "Európa közös ügye" Rodostó nézőpontjából; Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2009
• Európa Zrínyije. Válogatott tanulmányok (2010)
• A Rákóczi-szabadságharc Európában. Rákóczi's war of independence in European content (2011)
• Politikai kultúra és információ a kora újkorban. Székfoglaló előadások a Magyar Tudományos Akadémián. (2014)
• A Királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség a 17-18. századi béketárgyalásokban és békekötésekben. Székfoglaló előadások a Magyar Tudományos Akadémián. (2015)

Jegyzetek

1. R. Várkonyi Ágnes, mta.hu
2. Elhunyt R. Várkonyi Ágnes történész, az MTA rendes tagja, mta.hu
3. (2021. május 14.) WGSBN Bulletin 1, #1 (angol nyelven) (PDF) 1 (1), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)
4. Három Béla és Ady is az égre került
5. Információ a kötetről és a további kiadásokról a Moly oldalán

Források

• R. Várkonyi Ágnes. In MTI Ki kicsoda 2009. Főszerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda Zrt. 2008. 942. o.
• R. Várkonyi Ágnes történész. In Akadémikus portrék. Nők a tudományban. Szerk. Herzka Ferenc. Budapest: Medicina. 2011.
• Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján, publikációs listával
• A Magyar Tudomány 2007. augusztusi száma
• Adatlap az Országos Doktori Tanács honlapján
• Publikációs lista a Magyar Tudományos Művek Tárában
• 2015 Hadtörténelmi közlemények 128/1, 301-305.

További információk

• R. Várkonyi Ágnes emlékkönyv. Születésének 70. évfordulója ünnepére; szerk. Tusor Péter, Rihmer Zoltán, Thoroczkay Gábor; ELTE Bölcsészettudományi Kara, Bp., 1998
• R. Várkonyi Ágnes történész; szerk. Herzka Ferenc; Medicina, Bp., 2011 (Nők a tudományban)
• Művészet és mesterség. Tisztelgő kötet R. Várkonyi Ágnes emlékére; szerk. Horn Ildikó et al.; L'Harmattan, Bp., 2016

• Történelemportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap