Rúnaírás

From Wikipedia, the free encyclopedia

A rúnaírás kifejezés azon egymással szoros kapcsolatban álló ábécékre vonatkozik, amelyeket korábban a germán nyelvek írására használtak, Skandinávia és a Brit-szigetek keresztény hitre térítése előtt, illetve egy rövid ideig a térítés után is, a már említett területeken. A skandináv változatokat futhark (vagy fuþark, az ábécék hat első betűjéből: F, U, Þ, A, R, K), az angolszász változatot pedig futhorc néven is ismerik.

Gyors adatok
Rúnaírás
Típusábécé
Nyelvekkülönféle germán nyelvek
Időszakkb. 150-1100
Felmenő írásrendszerekföníciai ábécé
   itáliai ábécék
Leszármazott írásrendszerekangolszász futhorc, Az új futhark
ISO 15924Runr
A Wikimédia Commons tartalmaz Rúnaírás témájú médiaállományokat.
Bezárás

Áttekintés

Thumb
A Codex Runicus, egy pergamen kézirat az 1300-as évek elejéről, kizárólag rúnákkal írva

A vikingek hite szerint a titkos tanok félszemű istene, Odin ajándékozta nekik ezt az írásformát. A legrégebbi rúnaírásos feliratok kb. 150-ből származnak. A rúna szó gótul titkot, ófelnémet nyelven pedig mormogást, bűvös cselekedetet, feliratot jelent. A rúnafeliratokat legtöbbször kardok pengéjébe, ékszerekbe, serlegekbe és más használati tárgyakba, illetve sziklákba vésve találjuk (legismertebb a Kylver kő, Gotlandban, Svédország). A keresztény vallás felvételével a rúnákat a latin ábécé rendszerint leváltotta, úgy 700-ban Közép-Európában, majd 1100 körül Skandináviában is. Akárhogyan is, a rúnaírás az utóbbi területen bizonyos célokra még sokkal tovább fennmaradt; legtovább Svédország egyes vidékein, ahol még a 20. században is használták (dekorációs célokra).

A rúnaábécének három főbb, eltérő változata van:

  • a régi futhark (kb. 150–800);
  • az angolszász futhorc (400–1100);
  • az új futhark (800–1100), amely további alváltozatokkal is rendelkezik:
    • hosszú ágú változat (másként dán futhark);
    • rövid ágú változat (svéd-norvég rúnaírás);
    • a Hälsinge rúnák.

Az új futhark 1100 után még tovább fejlődött:

  • középkori rúnák (1100–1500);
  • dalecarli rúnák (1500–1800).

A fenti rúnaírások eredete tisztázatlan. A régi futhark számos jegye jelentős hasonlóságot mutat a latin ábécé betűihez. Más vélemények szerint az időszámításunk előtt 500 és 100 között használt, egymással szoros rokonságban álló észak-itáliai ábécékből jött létre, ugyanis a germán írás ezekkel is bír közös tulajdonságokat.

Származásuk

Hitregebeli

A skandináv mitológiában a rúnák feltalálása Odinnak tulajdoníttatott: a Hávamál (138. és 139. strófa) azt írja le, miképp kapta meg ő a tudást önáldozatán keresztül. A szöveg óészaki nyelven és magyarul:

Veit ec at ec hecc vindga meiði a

netr allar nío,
geiri vndaþr oc gefinn Oðni,
sialfr sialfom mer,
a þeim meiþi, er mangi veit, hvers hann af rótom renn.  

Við hleifi mic seldo ne viþ hornigi,
nysta ec niþr,
nam ec vp rvnar,
opandi nam,
fell ec aptr þaðan.

Tudom, egy szélfútta fán függtem

kilenc éjen át,
lándzsától sebezve, Odinnak adatva;
önmagamat önmagamnak,
azon a fán, amiről senki sem tudja, gyökerei honnét fakadnak;

Sem kenyeret nem adtak nekem, sem italt szarvból,
lefelé bámultam,
felvettem a rúnákat,
kiáltva megragadtam őket,
s aztán visszaestem onnét.

Két elképzelés is ismeretes, hogy a halandó ember hogyan került a rúnák birtokába. A Rigsþulában van az leírva, hogy Rig (a bevezetőben Heimdall-lal azonosítva) miként nemzett három gyermeket, Thrallt (Szolga), Churlt (Szabad) és Jarlt (Nemes) halandó asszonyokkal. Ezen ifjak lettek a nevükkel azonos osztályok mitológiai ősei. Minthogy Jarl bizonyos kort elérve fegyverekkel kezdett bánni, és a nemesség más jeleit mutatta, Rig visszatért hozzá, elismerte véreként, s megtanította neki a rúnákat.

1555-ben a száműzött svéd érsek, Olaus Magnus jegyzett le egy, a rúnákkal kapcsolatos hagyományt. E szerint egy Kettil Runske nevű ember ellopott három rúnarudat Odintól, s megtanulta ennek az írásnak a módját és varázsát.

Történelmi

A színes hitregei történettel ellentétben a rúnák viszonylag későn fejlődtek ki, főként a Mediterráneum írásaihoz képest. Olyan közös vonásokat mutatnak számos föníciai eredetű írással – ilyen a latin, a görög és az etruszk –, hogy mindez nem tekinthető pusztán a sors véletlen fordulatának. Egy itáliai ábécét, név szerint a raetiait (Bolzano vidékéről) gyakran idézik a rúnák történeti őseként. Ennek ellenben csupán öt jelével vonható párhuzam, ezek: ᛖ e, ᛇ ï, ᛃ j, ᛜ ŋ és ᛈ p.

A betűk szögletes alakja hasonló a kor más olyan írásaiéhoz, amelyeket fába vagy kőbe véstek. A rúnák jellemző vonása, hogy az itáliai ábécékkel ellentétben nem tartalmaznak vízszintes vonásokat. Az írást általában vékony fapálcák élébe karcolták. A betűk főrovátkái teljes szélességében függőlegesen keresztezték a botot, a fa rostjaira merőlegesen: a görbületek létrehozása nehézkes, valamint a vízszintes rovások elvesztek volna a rostok közt. Ez a tulajdonság a korai latin ábécére is jellemző volt.

Az „idősebb fuþark”

Thumb
A régi futhark
Thumb
A dél-jyllandi Gallehusban talált két 5. századi aranykürt rúnáinak részlete
Thumb
Rúnaírás a västergötlandi Saleby templomharangján, 1228.

A régi fuþark (futhark) a skandináv nyelvek ősének, az óészaki nyelvnek (urnordisk, urnordiska) a leírására szolgált. Huszonnégy rúnából áll, amelyeket gyakran háromszor nyolcas sorokba rendezve ábrázolunk, utalva a skandináv klánokra (ætt). A legkorábbi ismert, betűrendbe állított teljes készlet körülbelül 400-ból származik; ez a híres gotlandi Kylver-kő.

Nagyon valószínű, hogy minden rúnának saját neve volt, az általuk jelölt hangnak megfelelően választva. Azonban a régi futhark rúnáinak neveire nincsen közvetlen bizonyíték. Azok jelenleg ógermán rekonstrukciók, alapjuk a későbbi, leszármazott rúnábécékben szereplő rúnák (a rúnaversek nyomán) és a gót ábécé betűinek nevei. Az idősebb fuþark 24 rúnája:[1]

További információk Az idősebb fuþark rúnái, nevük és jelentésük, UCS ...
Az idősebb fuþark rúnái, nevük és jelentésük
RúnaUCSÁtírásIPAKlasszikus olvasat (IX. sz)[2]Ógermán névJelentés
f F /f/Feu forman*fehu„vagyon, marha”
u U /u(:)/Ur after ?*ūruz„aurochs”[3] (vagy *ûram „víz/salak”?)
th,þ Þ /θ/, /ð/Thuris thritten stabu ?*þurisaz„jötun, óriás”
a A /a(:)/Os ist himo obero*ansuz„Áz-isten”
r R /r/Rat endos (uu)ritan*raidō„lovaglás, utazás”
k K /k/Chaon thanne cliuot ?*kaunan„fekély”? (vagy *kenaz „fáklya”?)
g G /g/*gebō„ajándék”
w W /w/*wunjō„öröm”
h   hᚺ ᚻ H /h/Hagal*hagalaz„jégeső”
n N /n/Naut habet*naudiz„szükség”
i I /i(:)/Is (>Eis)*īsaz„jég”
j J /j/Ar (>Jahr)*jēra-„(jó) év, aratás”
ï,ei Ï (Y) (æ?) /æ:/(?)*ī(h)waz/*ei(h)waz„tiszafa”
p P /p/?*perþ-jelentése nem tisztázott, feltehetően „körtefa”
z Z /z/?*algizjelentése homályos, feltehetően „jávorszarvas”
s   s S /s/endi Sol*sōwilō„Nap”
t T /t/Tiu*tīwaz/*teiwaz„Tiwaz”, más néven Tyr
b B /b/Brica*berkanan„nyírfa”
e E /e(:)/*ehwaz„ló”
m M /m/endi man Midi*mannaz„ember”
l L /l/Lagu the leohto*laguz„víz, tó” (vagy esetleg *laukaz „póréhagyma”)
ŋ   ŋᛜ ᛝ ŋ /ŋ/*ingwaz„Ingwaz”, más néven Yngvi (feltehetően később Freyr)
o O /o(:)/*ōþila-/*ōþala-„örökség, birtok”
d D /d/*dagaz„nap”
Bezárás

Fríz és angolszász Fuþorc

Thumb
A futhorc

A Fuþorc egy kibővített ábécé, amely 29, későbbi pedig 33 írásjegyből állt. Feltehetően az V. századtól használták. Az angolszász Fuþorc eredetére különféle elméletek születtek. Az egyik elmélet szerint Fríziában fejlődött ki, ahonnét később átkerült Angliába. Egy másik elmélet szerint a futhorcot a skandinávok juttatták el Angliába, ahol módosult, majd onnan jutott el Fríziába. Mindkét változat tartalmaz vitatható pontokat, vet fel kérdéseket, amelyekre csak a megfelelő, egyelőre hiányzó régészeti leletek segítségével lehet majd érdemi választ adni. Futhorc feliratok találhatóak például a következő fennmaradt tárgyakon, kéziratokon: temzei scramasax,[4] Bécsi Kódex,[5] Cotton Gyűjtemény[6] Otho B.x (angolszász rúnavers), Ruthwell kereszt.[7]

Az angolszász rúnavers (Cotton Otho B.x.165[8]) a következő rúnákat tartalmazza:

További információk Az angolszász futhork rúnái, nevük és jelentésük, UCS ...
Az angolszász futhork rúnái, nevük és jelentésük
RúnaUCS Átírás IPANévJelentés
f f /f/, /v/feoh„vagyon”
u u /u(:)/ur„aurochs” (őstulok), „marha”
th,ð þ, ð /θ/, /ð/þorn„tövis, tüske”
ó ó /o:/ós„[egy] isten, száj”
r r /r/rad„lovaglás”
c c /k/cen„fáklya”
g ȝ /g/, /j/gyfu„ajándék”
w w, ƿ /w/wynn„öröm”
h h /h/hægl„jégeső”
n n /n/nyd„szükség, baj”
i i /i/is„jég”
j j /j/ger„év, aratás”
eo eo /eo/eoh„tiszafa”
p p /p/peorð„vad”
x x /x/eolh„jávorszarvas-sás”
s s /s/, /z/sigel„Nap”
t t /t/Tiw„Tiw” (Tyr)
b b /b/beorc„nyír”
e e /e(:)/eh„ló”
m m /m/mann„ember”
l l /l/lagu„tó”
ŋ ŋ /ŋ/ing„Ing (egy hős)”
œ œ /oe/éðel„birtok”
d d /d/dæg„nap”
a a /a(:)/ac„tölgy”
a æ /æ:/æsc„kőrisfa”
y y /y/yr„íj”
ia,io ia, io /ia/, /io/ior„angolna”
ea ea /ea/ear„sír”
Bezárás

Az első 24 rúna közvetlenül követi a régi futharkot, kiegészítve öt új rúnával. Ezek hosszú magánhangzókat és kettőshangzókat jelölnek (á, æ, ý, ia, ea), hasonlóan az Ogham ábécé öt forfedájához.

A betűsorozat (és a betűkészlet) nem rögzített. Összehasonlítva a fentebb bemutatott rúnaversben szereplő karakterekkel

f u þ o r c ȝ w h n i j eo p x s t b e m l ŋ œ d a æ y io ea

a temzei scramasax[4] 28 betűről beszél, kissé eltérő sorrendben, valamint az edhel (œ) nem szerepel rajta:

f u þ o r c ȝ w h n i io eo p x s t b e ŋ d l m j a æ y ea

A Codex Vindobonensis 795-ben[5] szintén 28 betű szerepel, a Ruthwell kereszten[7] 31, a Cotton gyűjteménybeli Domitian A.ix[9] pedig négy további rúnát tartalmaz:

További információk kw, k ...
ea kw /?/cweorð„tűz”, a peorð módosulata
ea k /?/calc„kehely” (duplázva kk)
ea st /?/stan„kő”
ea g /?/gar„lándzsa” (ellentétben a palatizált g ȝ-vel)
Bezárás

Ez a négy rúna nem található meg egyetlen más fennmaradt rúnaírásos emléken sem (a stan alak szerepel a Westeremdeni tiszafa-pálcán, de valószínűleg csak megtévesztésként). A Cotton Domitian A.ix így összesen 33 betűből áll, a fentebb bemutatott átírást követve és sorbarendezve:

f u þ o r c ȝ w h n i j eo p x s t b e m l ŋ d œ a æ y ea io cw k st g

A fiatalabb Fuþark

Thumb
Az új fuþark

Az új fuþark, vagy más néven skandináv fuþark a régi futhark csökkentett változata – mindössze 16 rúnából áll.[2] A lerövidülés megfelel a korban bekövetkezett fonetikai változásoknak. Emlékei Skandináviában és a viking-kori településeken találhatók. Először a 9. században használhatták. Változatai a hosszúágú (dán) és rövidgallyú (svéd és norvég) rúnák. A két változat közötti különbségek vitákra adtak okot. A legáltalánosabb értelmezés az, hogy a hosszúágú rúnákat kőbe vésés (tehát hosszú távú megőrzés), míg a rövidgallyúakat fába vésés, vagyis üzenetküldés céljára alkalmazták.

Nevük

Thumb
A Björketorp Rúnakő feliratának közelképe

A rúnák neve a következő: ᚠ fe ("jólét"), ᚢ ur ("eső"), ᚦ Thurs, ᚬ As/Oss, ᚱ reidh ("lovaglás"), ᚴ kaun ("kelevény"), ᚼ hagall ("jégeső"), ᚾ naudhr/naud ("szükség"), ᛁ is/iss ("jég"), ᛅ ar ("bőség"), ᛋ sol ("Nap"), ᛏ Tyr, ᛒ bjarkan/bjarken ("nyírfa"), ᛘ madhr/madr ("ember"), ᛚ logr/lög ("víz"), yr ("tiszafa").

Kialakulásuk

A VII. században megjelent egy köztes forma a régi futhark és az új futhark között, de csupán kevés ilyen jellegű felirat maradt fenn. Kettő közülük a Stentoften Rúnakő és a Björketorp Rúnakő, ahol a haglaz rúna a alakba fejlődött, amely az új futhark h rúnájának alakjával egyező.

A két változatot (idősebb és fiatalabb) egy ideig párhuzamosan használták, erre egy példa a Rök rúnakő.

„Rúna alakú” írások

A türk rovást és a székely–magyar rovást néha – főleg nem magyar szövegösszefüggésben – rúnaírásoknak nevezik, de szigorú értelemben a „rúna” kifejezés csak az ógermán írásra vonatkozik.

Unicode

A rúnaábécék Unicode tartománya: 16A0–16FF, ez a kódblokk hivatott az összes rúna ábrázolására. Minden karakter csak egyszer szerepel, attól függetlenül hány ábécében fordul elő.

A blokk 81 szimbólumot tartalmaz: 75 rúnát (16A0–16EA), három írásjelet (szimpla rúna írásjel 16EB ᛫, dupla rúna írásjel 16EC ᛬ és kereszt rúna írásjel 16ED ᛭) és három középkori (általában hosszú botba vésett) naptárakon szereplő rúnaszimbólumot. Ezek az úgynevezett „arany szám-rúnák”, az Arlaug 16EE ᛮ, Tvimadur 16EF ᛯ és Belgthor 16F0 ᛰ szimbólumok, értékük rendre 17, 18 és 19. A 16F1–16FF tartomány még szabad (az Unicode 5.1 szabvány szerint).

A rúnákat tartalmazó szabad unicode betűtípusok a Junicode, Free Mono, és Caslon Roman. Nem szabad alternatíváik a Code2000, Everson Mono, és TITUS Cyberbit Basic.

A rúnák táblázatosan (U+16A0–U+16EA):

16A0fehu feoh fe f16B0on16C0dotted-n 16D0short-twig-tyr t16E0ear
16A1v16B1raido rad reid r16C1isaz is iss i 16D1d16E1ior
16A2uruz ur u16B2kauna16C2e 16D2berkanan beorc bjarkan b16E2cweorth
16A3yr16B3cen16C3jeran j 16D3short-twig-bjarkan b16E3calc
16A4y16B4kaun k16C4ger 16D4dotted-p16E4cealc
16A5w16B5g16C5long-branch-ar ae 16D5open-p16E5stan
16A6thurisaz thurs thorn16B6eng16C6short-twig-ar a 16D6ehwaz eh e16E6long-branch-yr
16A7eth16B7gebo gyfu g16C7iwaz eoh 16D7mannaz man m16E7short-twig-yr
16A8ansuz a16B8gar16C8pertho peorth p 16D8long-branch-madr m16E8Icelandic-yr
16A9os o16B9wunjo wynn w16C9algiz eolhx 16D9short-twig-madr m16E9q
16AAac a16BAhaglaz h16CAsowilo s 16DAlaukaz lagu logr l16EAx
16ABaesc16BBhaegl h16CBsigel long-branch-sol s 16DBdotted-l16EBsingle punctuation
16AClong-branch-oss o16BClong-branch-hagall h 16CCshort-twig-sol s16DCingwaz 16ECmultiple punctuation
16ADshort-twig-oss o16BDshort-twig-hagall h16CDc 16DDing16EDcross punctuation
16AEo16BEnaudiz nyd naud n16CEz 16DEdagaz daeg d16EEarlaug symbol
16AFoe16BFshort-twig-naud n16CFtiwaz tir tyr t 16DFothalan ethel o16EFtvimadur symbol
16F0belgthor symbol
Rúnák
vonatkozó Unicode.org kivonat (PDF)
 0123456789ABCDEF
U+16Ax
U+16Bx
U+16Cx
U+16Dx
U+16Ex
U+16Fx                 

Jegyzetek

Források

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.