Révleányvár
magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Révleányvár község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Cigándi járásában.
Révleányvár | |
A révleányvári iskola | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Magyarország |
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
Járás | Cigándi |
Jogállás | község |
Polgármester | Deák Bertalan (független)[1] |
Irányítószám | 3976 |
Körzethívószám | 47 |
Népesség | |
Teljes népesség | 387 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 27,27 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 16,5 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 19′ 21″, k. h. 22° 02′ 25″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Révleányvár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sátoraljaújhelytől délkeletre, Ricse keleti szomszédjában, a Tisza mellett fekvő település.
Főutcája a 3804-es út, ezen érhető el Ricse és Zemplénagárd felől is. Dámóccal a 3809-es út köti össze.
Korábban kompjárat kötötte össze a Tisza túlpartján fekvő, Szabolcsveresmarthoz tartozó Rozsálypusztával, ezen keresztül pedig Kisvárda felől is könnyen elérhető volt, a 3832-es úton.
Nevének első tagja a Tisza itteni révje után kapta nevét, míg nevének második tagja földváráról kapta nevét, melyet a Tisza túlsó partján fekvő Kisvárda várurai a folyón való átkelés biztosítására 1440-ben várat emeltek ide, melyet Várdai László jegyese Pálóczi Agatha tiszteletére először Szűzvár-nak, később pedig Leányvár-nak neveztek el.
A település a 14. században keletkezett. 1440-ben Szabolcs vármegyéhez tartozott. Váradi László várat építtetett itt, melyet erős kőfal vett körül, ezt I. Lipót romboltatta le 1683-ban.
Az 1400-as években több birtokosa is volt; így a Cserényi, Abaházi Tárkányi családok is.
1598-ban az elpusztult helyek közt írták nevét.
1692-ben Sennyei Sándoré, majd a báró Dőrieké és a gróf Majláth családnak voltak itt birtokai.
1904 óta Révleányvár a település neve.
Az 1900-as évek elején Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 769 magyar lakosa volt, ebből 107 római katolikus, 150 görögkatolikus, 466 református volt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 445 | 433 | 435 | 399 | 401 | 386 | 387 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,2%, református 59,6%, görögkatolikus 19,9%, felekezeten kívüli 0,9% (2,1% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 87%-a vallotta magát magyarnak, 0,2-0,2% bolgárnak, szlovénnek és ukránnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7,2% volt római katolikus, 31,4% református, 8,5% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 2,5% felekezeten kívüli (48,9% nem válaszolt).[13]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.