magyar festő (1859–1945) From Wikipedia, the free encyclopedia
Révész Imre (született: Csebrai Imre[1]) (Sátoraljaújhely, 1859. január 21. – Nagyszőlős, 1945. február 3.[2]) festőművész, grafikus.
| Révész Imre | |
 | |
| Született | 1859. január 21. Sátoraljaújhely |
| Meghalt |
Nagyszőlős |
| Sírhely | Nagyszőlős |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Révész Imre témájú médiaállományokat. | |
Édesapja, Csebray Károly evangélikus tanító, de református iskolában tanított, édesanyja Loysch Paulina. Két gyermekük született: Imre Károly és 1860-ban Margit Karolina (mindkettőjüket református vallásra keresztelték). A gyermekek Sátoraljaújhelyen születtek, de Nagyszőlősőn nevelkedtek, ugyanis szüleik válása után anyjuk egyedül nevelte őket, és itt kapott állást postamesterként. Imre a debreceni gimnáziumba járt és képezte festői tehetségét, amikor az alföldi vásárok forgatagában paraszti típusokat, karaktereket rajzolt.
Művészeti tanulmányait Bécsben kezdte, 1873 és 1875 között a Bécsi Művészeti Akadémia hallgatója lett, s különösen a litográfia módszereit tanulmányozta. Griepenkerl és Müller nevű mesterek voltak a tanítói, műveiről már ekkor írtak a bécsi folyóiratok. 1878–79-ben közel egy évig a Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként Székely Bertalan volt a mestere, majd állami ösztöndíjjal ismét a bécsi akadémiára ment, ahol három éven keresztül tökéletesítette tudását. 1879-ben, 20 évesen elnyerte a Bécsi Művészeti Akadémia díját.
Közben a nyári vakációit otthon töltötte s ismerőseiről, barátairól, mint például Skultéty Antalról portrékat készített. Az 1880-as évek elején Budapesten volt első kiállítása, amikor a Munkácsy-pályázatról értesülvén, beküldte Csárdai jelenet című festményét.[3] A műnek komoly sikere volt, a zsűri neki ítélte oda Munkácsy Mihály ösztöndíját, s Erzsébet királyné vásárolta meg a festményt. A hatezer frankos Munkácsy-díj segítségével 1882-ben Párizsba utazott, ahol három évig a híres művész mellett tanult és dolgozott. Révész így megismerkedett Munkácsy munkamódszerével, bepillanthatott tanulmányrajzainak, vázlatainak készülésébe. 1884-ben festette meg a Petőfi a csárdában című képét, amely már teljesen érett mesterként mutatta (később a londoni múzeumba került). Révész Imre festményeit és grafikáit választották az 1900-ban, Budapesten, az Athenaeum kiadásában megjelent Petőfi Sándor összes költeményei című kétkötetes mű illusztrálására.
Utazásaiból Révész többször is hazatért Kecskemét és Szentes vidékére, sok vázlatot, rajzot készített a népi életről és mindig visszatért kedvenc témájához, az 1848-as forradalomhoz. 1887-ben bécsi tartózkodása alatt festette meg Katonaszökevény (Menekülők) című képét, mely 1889-ben elnyerte a párizsi tárlat ezüstérmét (vagy bronzérmét).
Bécsi diákkorában ismerkedhetett meg Kürbis Filep festőművésszel, akinek Hermina nevű leánya (később tanítványa is volt) lett a felesége, 1884. augusztus 31-én volt az esküvőjük Nagyszőlősön. Kürbis Hermina Bécsben sokszor kiállított a Galériában. Férjétől eltérően megrendelésre készített pasztellképeket és mesekompozíciókat, de festett arcképeket és karikatúrákat is. Két leányuk született (egyikőjük tragikus módon vízbe fulladt).
1903-ban Révészt meghívták Budapestre a Képzőművészeti Főiskola előadójának, 1904-től oktatott. 1918-ban a Nagybányai művésztelepen dolgozott. Részben szabadiskolájában, részben a főiskolán, részben pedig az 1920–1931 között általa vezetett Kecskeméti művésztelepen a festőművészek egész nemzedékét nevelte fel.
Az 1930-as években látása megromlott, már keveset festett, főként tájképeket, amelyek nagyobb része magángyűjteményekbe került. Ekkor felesége (aki később, 1949. február 22-én halt meg) és Klára-Hermina lánya társaságában visszatért gyermek- és ifjúkora színhelyére, Kárpátaljára, s Nagyszőlősön „a szomszédok a Király utcában, anyja házának udvarán többször látták az idős festőművészt sütkérezni a napon vesszőből font karosszékében, hosszú szárú pipájával a kezében, gondolatokba merülve.”[4]
A nagyszőlősi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Népi életképeket (zsánerkép), történelmi képeket festett naturalista stílusban. Fő műve a Panem című alkotás a magyar kritikai realizmus jellegzetes műve. Közismertek Petőfi a nép között, Petőfi a táborban és Csárdai jelenet című képei. Később népieskedő, humoros tartalmú életképeket is festett.
Révész minden egyes vázlatáról, kompozíciójáról a nagy rajztudás, biztos vonalvezetés tanúskodik. Előszeretettel dolgozott vegyes technikával, szénnel, krétával, akvarellel, pasztellel.
Műveit őrzik a legnagyobb magyar közgyűjtemények, így a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum és több vidéki múzeum is (Kecskemét, Szeged, Debrecen, Ungvár), de az érdeklődők az Ermitázsban, a Tretyakov Képtárban és magángyűjteményekben, így Nagyszőlősön is láthatják őket.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
