Rádiófrekvenciás zavar

A rádiófrekvenciás zavar valamilyen nem kívánt elektromágneses energiának valamely rádiótávközlési szolgálatban a vételre gyakorolt hatása, amely az átvitel minőségének olyan csökkenésében, az információ olyan torzulásában, illetőleg veszteségében jelentkezik, ami elkerülhető lett volna a nem kívánt energia megjelenése nélkül.^[1]

Rádiózavarok forrásai

Természetes erededű zavarforrások

A természetes eredetű rádiófrekvenciás zavarok forrásai valamilyen természeti jelenségre vezethetők vissza:

• Villámlás: a leggyakoribb és legerősebb természetes zavarforrás. A hosszú hullámú rádiófrekvenciás tartományokban a legerősebb a hatása, a frekvencia növekedésével csökken a hatása. Ultrarövidhullámokon és deciméteres hullámokon a hatása enyhébb, centiméteres hullámokon elhanyagolható.
• Porvihar: a súrlódás következtében feltöltődött porszemcsék között létrejövő apró elektromos kisülések okozzák. Hosszú- közép- és rövidhullámon fejt ki jelentősebb zavaróhatást.
• Napkitörés: Elsődleges hatása a megnövekedett háttérzaj, amelyet a Föld mágnseses terébe került ionizált részecskék okoznak. Ezek a részecskék körpályára kényszerülve okoznak rádiófrekvenciás szinkrotron-sugárzást. Másodlagos hatása, hogy az ionoszféra tükrözővé válik, olyan frekvenciákon is, ahol ez a hatás normál körülmények között nem jön létre. Ilyenkor a zavaró hatást egy másik, az átviteli csatornábaan nem kívánt nem kívánt adás megjelenése okozza, ami térhullámokon keresztül jut a vevőhöz.

A természetes eredetű zaj Q kódja: QRN

A forgalmazás során a zaj erősségét is megadhatjuk: QRN 3

A zaj erősségének jellemzése 5-ös skálán történik:

QRN	Jelentés
1	nincs
2	enyhe
3	mérsékelt
4	erős
5	extrém

Mesterséges eredetű zavarforrások

A mesterséges eredetű rádiózavarok forrásai valamilyen ember által készített eszköz. A mesterséges eredetű zavaroknak több tipusa van:

• üzemi eredetű zavar
• hibás vagy hiányos készülék okozta zavar
• szándékos zavarás

A mesterséges eredetű zaj Q kódja: QRM

A forgalmazás során a zaj erősségét is megadhatjuk: QRM 3

A zaj erősségének jellemzése 5-ös skálán történik:

QRM	Jelentés
1	nincs
2	enyhe
3	mérsékelt
4	erős
5	extrém

Üzemi eredetű zavarok

Amikor valamilyen készülék, vagy ipari eszköz felépítéséből adódóan, üzemszerűen valamilyen rádiófrekvenciás zajt generál. Az ilyen eszközöket minden esetben zavarvédelemmel, árnyékolással kell ellátni, amit úgy terveznek, hogy a lehető legisebb mértékű legyen a környezetébe kisugárzott teljesítmény. Ilyen eszközök:

• kapcsolóüzemű tápegységek
• telefontöltők
• számítógépek, laptopok
• inverterek
• belső égésű motor gyújtása
• szénkefés motorok
• ívhegesztés
• távvezetékek, koronakisülés

Hibás vagy hiányos készülék okozta zavar

Amikor valamilyen berendezés normál működési állapotában nem okoz zavart, viszont valamilyen hiba, vagy hiányos tervezés miatt rádiófrekvenciás zajt sugároz.

Olcsó, bizonytalan eredetű készülékeknél fennáll a lehetőség, hogy a gyártó a zavarszűrő aramköröket vagy a megfelelő árnyékolást nem építette be a készülékbe. A készülék működésében ez nem okoz gondot, de előfordul, hogy egy ilyen készülék több tíz, vagy több száz méteres hatósugárban jelentős rádiófrekvenciás zavart okoz.

Az elektromos hálózat hibája is okozhat rádiózavarokat. A leggyakoribb oka a hibás kontaktus, vagy a védőföld hibája, gyenge védőföld, esetleg a védőföld hiánya.

Szándékos zavarás

Egy adott frekvencián, vagy csatornán az átvitel célzott zavarása, a kommunikáció ellehetetlenítése.

• Katonai tevékenység: az ellenség kommunikációjának ellehetetlenítése.
• Állami tevékenység: a kommunista diktatúrákban gyakori volt, hogy egy adott állam területén a külföldről sugárzott adásokat zavarták.
• Rádióhuligánok: a rádióforgalom öncélú zavarása. CB, PMR, és rádióamatőr sávokon időnként előfordul. A rádióhuliganizmust a törvény bünteti.

Rádiózavarok terjedési közegei

Terjedési közeg alapján megkülönböztetünk szórt zavart és vezetett zavart.

Szórt zavar

Szórt zavarról akkor beszélünk, amikor a zavar a levegőben terjed, elektromágneses hullám formájában.

Vezetett zavar

Vezetett zavarról akkor beszélünk, amikor a zavarjel a vezetékben terjed. Vezetett zavar ellen leginkább megfelelő sávszűrővel és jó illesztéssel lehet védekezni. A vezetett zavar nem csak az antennabemeneten juthat be egy készülékbe, hanem a tápforrás irányából, vagy bármely csatlakozón keresztül.

Szórt és vezetett zavar kapcsolata

A szórt és a vezetett zavar nem minden esetben választható el egymástól, egy árnyékolatlan vagy nem megfelelő árnyékolású vezető is vehet fel zavarjelet, vagy sugározhat zavarjelet, vagyis a szórt zavar átalakulhat vezetett zavarrá, illetve a vezetett zavar szórt zavarrá. Egy vezeték hossza minél inkább közelít a zavarjel hullámhosszának negyedéhez, annál inkább fel tudja venni a környezetéből, vagy ki tudja sugározni.

Jegyzetek

1. 10/1999. (VIII. 18.) HM rendelet a rádió-mérőszolgálati tevékenység és a rádiózavar-elhárítás rendjéről a kormányzati célú frekvenciagazdálkodásban. (Hozzáférés: 2023. december 23.)