Álposzméhek
a rovarok alneme From Wikipedia, the free encyclopedia
Az álposzméhek (Psithyrus), a rovarok (Insecta) osztályának, a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe, a méhfélék (Apidae) családjának, Bombus nemébe tartozó alnem.
Álposzméh – Áldongó | ||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() Kövi álposzméh (Bombus rupestris) | ||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Álposzméh – Áldongó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Álposzméh – Áldongó témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||||||||||||
Korábban külön genuszba (Psithyrus) sorolták, mára azonban már tudjuk, hogy ezek a szociálparazita (kolóniaélősködő) fajok nem önálló leszármazási csoportot képviselnek, hanem közelebbi rokonai a gazdafajnak, mint egymásnak.[1]
Egyéb elnevezései: kakukkposzméh, áldongó.[2]
Megjelenése
A legnagyobb termetű méhek közé tartoznak. Testüket színes sávokkal díszített, vastag, tömör szőrbunda fedi. Megjelenésük, színezetük gyakran erősen hasonló gazdafajukhoz, a poszméhekéhez.
Már hűvösebb időben is aktívak tudnak lenni, mert a repülőizmok összehúzásával, akár 30 °C-ra is képesek a toruk hőmérsékletét megemelni. Vészhelyzet esetén erős, méregmirigyhez kapcsolt fullánkjukkal védekeznek. A fullánk, sérülés vagy kiszakadás nélkül visszahúzható az emlősök bőréből, de nyugodt, béketűrő rovarok, a darazsakhoz, méhekhez képest nagyon ritkán szúrnak.
A gazdafaj poszméhekéhez képest fejük rövidebb, fullánkjuk erősebb, kültakarójuk keményebb, két pár szárnyuk pedig nem áttetsző, hanem füstös árnyalatú.[3]
Bokáikon nem viselnek gajmót, nincsen kosaruk sem, a nőstények lábszára is ugyanolyan, mint a hímeké. A hímek főleg párosodó szerveik hártyás alkatában különböznek a Bombus-hímektől, amelyeken ezek a szervek mindig erősen kitinesek.[4]
Életmódja
Hegyi réteken, erdő széleken, gyepen[5] lévő virágok nektárját fogyasztják, de virágport nem gyűjtenek, nem is képesek rá, mert nincs erre kialakult szervük. Euszociális[6] (valódi társas) életmódot nem élnek, tehát dolgozó családot sem nevelnek.
Pollinációs jelentősége
A megporzásban (pollináció), világszerte a legnagyobb jelentősége a rovaroknak, ezen belül is a méhféléknek van. A poszméhek, beporzásban betöltött fontos szerepe sokáig nem volt közismert, pedig vitathatatlan fontos gazdasági értéke, hatékonysága, ami sok esetben felülmúlja a többi rovarét, köztük a méhekét is. A háziméh aktivitása erősen függ az időjárástól. A poszméhek még fagypont körül, szemerkélő esőben is aktívak, korábban kezdik a virágok látogatását, és az adott idő alatt meglátogatott virágok számát tekintve gyorsabbak is. Nyelvük hosszabb, ezért a csöves és tölcséres virágokat is be tudják porozni. Nagyobb testméreteiknek köszönhetően, sokkal nagyobb részük érintkezik a virágok szaporítószerveivel, ami például az almafa virágpor szállításában, beporzásában kiemelt jelentőségű. A burgonya és paradicsom esetében a szárnymozgató izmok 400 Hz frekvenciájú rezgése segíti a pollentokokból a virágpor kihullását. A kultúrnövények beporzása mellett, mivel a poszméhek nagy területeken keresnek virágport, kiemelt jelentőségük van az egymástól távol lévő növények keresztbeporzásában is.[3]
Károkozása
A poszméhcsaládok legveszedelmesebb betolakodói. Gazdaspecifikusak, azaz egy adott álposzméhfaj egy (esetleg néhány) adott poszméhfajhoz kötődik (pl. a földi álposzméh (Bombus vestalis) a földi poszméh ((Bombus terrestris)) kolóniaélősködője).[1]
Szaporodása
Az áttelelt, fiatal álposzméh nőstények tavasszal virágokon táplálkoznak, majd megerősödve, nyár elején keresnek egy poszméh fészket. A fészek bejáratát védő agresszív katonákat még a más fészekbe tartozó poszméheknek is tanácsos elkerülni, mert a fészekazonosító illatanyag nélkül könnyen végzetessé válhat a velük való találkozás. De az álposzméhet a kibocsátott feromonoknak (viselkedés módosító kémiai anyag) köszönhetően beengedik a fészekbe. Az illatanyag a dolgozókat is megzavarja, akik nem tudják, hogy ki az igazi királynőjük. Általában nem igazán ütközik ellenállásba, de az esetlegesen mégis ellene fordulókat, erősebb fullánkjával megöli, őt pedig hatékonyan védi a vastagabb kitinpáncélja. A poszméhkirálynőt is megbénítja, vagy megöli és átveszi a hatalmat a fészekben. Ezután a fészek lakói az álposzméhkirálynőt etetik, védelmezik, annak petéit, lárváit gondozzák. Az új királynő nem nevel dolgozókat, utódai ivaros egyedek lesznek. Mire – utánpótlás híján – a hideg beálltával az utolsó dolgozók is elpusztulnak, az utódok kifejlődtek, kirepülés után párosodtak, majd a fiatal, megtermékenyített nőstények telelőhelyet keresnek és kora nyáron újabb poszméh családot keresnek fel a továbbszaporodásra.[1]
Álposzméhfajok
- Bombus ashtoni
Testhossz: nőstény 17–18 mm, hím 12–16 mm.[7]
- Bombus barbutellus
Testhossz: nőstény 18–20 mm, hím 15–16 mm.[8][9]
Valószínűleg a Bombus ruderatus fészekbitorlója.[10]
- Bombus bellardii
Testhossz: nőstény 14–16 mm, hím 15 mm.[11]
- Bombus bohemicus
Testhossz: nőstény 17–25 mm, hím 14–18 mm. Szárnyfesztávolság: 36–44 mm/28–34 mm. A törzs rövid, a fej, rövid és kerek.[9][11][12]
Több méhfaj , köztük a Bombus terrestris parazitája is.
- Bombus branickii
Testhossz: nőstény 18–20 mm, hím 13–16 mm.[9][11]
- Bombus campestris
Testhossz: nőstény 18–20 mm, hím 10–16 mm.[13]
- Bombus chinensis
Testhossz: nőstény 17–18 mm, hím 13–15 mm.[11]
- Bombus coreanus
- Bombus cornutus
Testhossz: nőstény 14–19 mm, hím 13–14 mm.[11]
- Bombus expolitus
Testhossz: nőstény 17–18 mm, hím 15 mm.[11]
- Bombus ferganicus
- Bombus fernaldae
Testhossz: nőstény 14,5–17 mm, hím 13–15 mm.[14]
- Bombus flavidus
Megtalálható Ausztriában, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Spanyolországban és Svájcban.
- Bombus hyperboreus
Előfordulás: Alaszka, Yukon, Grönland, Európa sarkvidéki része, Ázsia,[15] Észak-Skandinávia és Oroszország[16]
Testhossz: nőstény /királynő 21–24 mm, hím 17–19 mm.[15]
- Bombus insularis
- Bombus maxillosus
A Bombus argillaceus és a Bombus ruderatus fészkeiben szaporodik.[17][18]
- Bombus monozonus
- Bombus morawitzianus
- Bombus norvegicus
Testhossz: nőstény 18 mm, hím 14–15 mm.[11]
- Bombus novus
- Bombus perezi
Korzika és Elba szigetén őshonos.
- Bombus quadricolor
Testhossz: nőstény 23–25 mm, hím 15–18 mm. Szárnyfesztávolság: 36–44 mm/28–34 mm.[19]
- Bombus rupestris (kövi álposzméh)[20]
Testhossz: nőstény 14–22 mm, hím 14–16 mm.[9][11]
- Bombus skorikovi
Testhossz: nőstény 16–18 mm, hím 14–15 mm.[11]
- Bombus suckleyi
Megtalálható: Kanada (Alberta, Brit Columbia, Labrador, Manitoba, Új-Fundland, Új-Skócia, Ontario, Québec, Saskatchewan, Yukon); Amerikai Egyesült Államok (Alaszka, Kalifornia, Colorado, Idaho, Montana, New York, Észak-Dakota, Oregon, Dél-Dakota, Utah, Washington, Wyoming)[21]
- Bombus sylvestris
Testhossz: nőstény 15 mm, hím 14 mm.[9]
- Bombus tibetanus
Testhossz: nőstény 15–16 mm, hím 12–14 mm.[11]
- Bombus turneri
Testhossz: nőstény 16 mm, hím 12–14 mm.[11]
- Bombus variabilis
Testhossz: nőstény 17,5–19 mm, hím 14,5–17 mm.[22][23]
- Bombus vestalis
Testhossz: nőstény 21 mm, hím 16 mm.[9]
A földi poszméh kolóniaélősködője.[3]
Citrinus fajok
- Bombus (Ps.) intrudens
- Bombus (Ps.) citrinus
- Bombus (Ps.) insularis
Rupestris fajok
- Bombus (Ps.) tibetanus
- Bombus (Ps.) cornutus
- Bombus (Ps.) turneri
- Bombus (Ps.) monozonus
- Bombus (Ps.) expolitus
- Bombus (Ps.) novus
- Bombus (Ps.) chinensis
- Bombus (Ps.) branickii
- Bombus (Ps.) rupestris
Campestris fajok
- Bombus (Ps.) bellardii
- Bombus (Ps.) ferganicus
- Bombus (Ps.) campestris
- Bombus (Ps.) morawitzianus
Bohemicus fajok
- Bombus (Ps.) suckleyi
- Bombus (Ps.) vestalis
- Bombus (Ps.) perezi
- Bombus (Ps.) coreanus
- Bombus (Ps.) bohemicus
Barbutellus faj
- Bombus (Ps.) barbutellus
Sylvestris faj
- Bombus (Ps.) skorikovi
- Bombus (Ps.) flavidus
- Bombus (Ps.) norvegicus
- Bombus (Ps.) quadricolor
- Bombus (Ps.) sylvestris[5]
Észak-Amerika álposzméhfajai
- Bombus fernaldae
Előfordulás: Alaszka, Kanada, Észak-Karolina, Tennessee, Colorado, Kalifornia.
- Bombus variabilis
Előfordulás: Ohio, Florida, Észak-Dakota, Nebraska, Kansas, Oklahoma, Tennessee, Új-Mexikó, Mexikó.
- Bombus insularis
Előfordulás: Kanada, Kalifornia, Arizona, Új-Mexikó, Nebraska, New York, Alaszka.
- Bombus crawfordii
- Bombus suckleyi
Előfordulás: Alaszka, Kalifornia, Utah, Colorado.
- Bombus hyperboreus
Előfordulás: Alaszka, Yukon, Grönland, Európa sarkvidéki része, Ázsia.[15]
Jegyzetek
Források
További információk, képek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.