Álposzméhek

a rovarok alneme From Wikipedia, the free encyclopedia

Álposzméhek

Az álposzméhek (Psithyrus), a rovarok (Insecta) osztályának, a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe, a méhfélék (Apidae) családjának, Bombus nemébe tartozó alnem.

Gyors adatok Rendszertani besorolás, Hivatkozások ...
Álposzméh – Áldongó
Thumb
Kövi álposzméh (Bombus rupestris)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Endopterygota
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak
(Apocrita)
Öregcsalád: Méhek (Apoinae)
Család: Méhfélék (Apidae)
Alcsalád: Mézelőméhek (Apinae)
Nemzetség: Poszméhek (Bombini)
Nem: Poszméh (Bombus)
Alnem: Álposzméhek (Psithyrus)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Álposzméh – Áldongó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Álposzméh – Áldongó témájú kategóriát.

Bezárás

Korábban külön genuszba (Psithyrus) sorolták, mára azonban már tudjuk, hogy ezek a szociálparazita (kolóniaélősködő) fajok nem önálló leszármazási csoportot képviselnek, hanem közelebbi rokonai a gazdafajnak, mint egymásnak.[1]

Egyéb elnevezései: kakukkposzméh, áldongó.[2]

Megjelenése

A legnagyobb termetű méhek közé tartoznak. Testüket színes sávokkal díszített, vastag, tömör szőrbunda fedi. Megjelenésük, színezetük gyakran erősen hasonló gazdafajukhoz, a poszméhekéhez.

Már hűvösebb időben is aktívak tudnak lenni, mert a repülőizmok összehúzásával, akár 30 °C-ra is képesek a toruk hőmérsékletét megemelni. Vészhelyzet esetén erős, méregmirigyhez kapcsolt fullánkjukkal védekeznek. A fullánk, sérülés vagy kiszakadás nélkül visszahúzható az emlősök bőréből, de nyugodt, béketűrő rovarok, a darazsakhoz, méhekhez képest nagyon ritkán szúrnak.

A gazdafaj poszméhekéhez képest fejük rövidebb, fullánkjuk erősebb, kültakarójuk keményebb, két pár szárnyuk pedig nem áttetsző, hanem füstös árnyalatú.[3]

Bokáikon nem viselnek gajmót, nincsen kosaruk sem, a nőstények lábszára is ugyanolyan, mint a hímeké. A hímek főleg párosodó szerveik hártyás alkatában különböznek a Bombus-hímektől, amelyeken ezek a szervek mindig erősen kitinesek.[4]

Életmódja

Hegyi réteken, erdő széleken, gyepen[5] lévő virágok nektárját fogyasztják, de virágport nem gyűjtenek, nem is képesek rá, mert nincs erre kialakult szervük. Euszociális[6] (valódi társas) életmódot nem élnek, tehát dolgozó családot sem nevelnek.

Pollinációs jelentősége

A megporzásban (pollináció), világszerte a legnagyobb jelentősége a rovaroknak, ezen belül is a méhféléknek van. A poszméhek, beporzásban betöltött fontos szerepe sokáig nem volt közismert, pedig vitathatatlan fontos gazdasági értéke, hatékonysága, ami sok esetben felülmúlja a többi rovarét, köztük a méhekét is. A háziméh aktivitása erősen függ az időjárástól. A poszméhek még fagypont körül, szemerkélő esőben is aktívak, korábban kezdik a virágok látogatását, és az adott idő alatt meglátogatott virágok számát tekintve gyorsabbak is. Nyelvük hosszabb, ezért a csöves és tölcséres virágokat is be tudják porozni. Nagyobb testméreteiknek köszönhetően, sokkal nagyobb részük érintkezik a virágok szaporítószerveivel, ami például az almafa virágpor szállításában, beporzásában kiemelt jelentőségű. A burgonya és paradicsom esetében a szárnymozgató izmok 400 Hz frekvenciájú rezgése segíti a pollentokokból a virágpor kihullását. A kultúrnövények beporzása mellett, mivel a poszméhek nagy területeken keresnek virágport, kiemelt jelentőségük van az egymástól távol lévő növények keresztbeporzásában is.[3]

Károkozása

A poszméhcsaládok legveszedelmesebb betolakodói. Gazdaspecifikusak, azaz egy adott álposzméhfaj egy (esetleg néhány) adott poszméhfajhoz kötődik (pl. a földi álposzméh (Bombus vestalis) a földi poszméh ((Bombus terrestris)) kolóniaélősködője).[1]

Szaporodása

Az áttelelt, fiatal álposzméh nőstények tavasszal virágokon táplálkoznak, majd megerősödve, nyár elején keresnek egy poszméh fészket. A fészek bejáratát védő agresszív katonákat még a más fészekbe tartozó poszméheknek is tanácsos elkerülni, mert a fészekazonosító illatanyag nélkül könnyen végzetessé válhat a velük való találkozás. De az álposzméhet a kibocsátott feromonoknak (viselkedés módosító kémiai anyag) köszönhetően beengedik a fészekbe. Az illatanyag a dolgozókat is megzavarja, akik nem tudják, hogy ki az igazi királynőjük. Általában nem igazán ütközik ellenállásba, de az esetlegesen mégis ellene fordulókat, erősebb fullánkjával megöli, őt pedig hatékonyan védi a vastagabb kitinpáncélja. A poszméhkirálynőt is megbénítja, vagy megöli és átveszi a hatalmat a fészekben. Ezután a fészek lakói az álposzméhkirálynőt etetik, védelmezik, annak petéit, lárváit gondozzák. Az új királynő nem nevel dolgozókat, utódai ivaros egyedek lesznek. Mire – utánpótlás híján – a hideg beálltával az utolsó dolgozók is elpusztulnak, az utódok kifejlődtek, kirepülés után párosodtak, majd a fiatal, megtermékenyített nőstények telelőhelyet keresnek és kora nyáron újabb poszméh családot keresnek fel a továbbszaporodásra.[1]

Álposzméhfajok

  • Bombus ashtoni

Testhossz: nőstény 17–18 mm, hím 12–16 mm.[7]

  • Bombus barbutellus

Testhossz: nőstény 18–20 mm, hím 15–16 mm.[8][9]

Valószínűleg a Bombus ruderatus fészekbitorlója.[10]

  • Bombus bellardii

Testhossz: nőstény 14–16 mm, hím 15 mm.[11]

  • Bombus bohemicus

Testhossz: nőstény 17–25 mm, hím 14–18 mm. Szárnyfesztávolság: 36–44 mm/28–34 mm. A törzs rövid, a fej, rövid és kerek.[9][11][12]

Több méhfaj , köztük a Bombus terrestris parazitája is.

  • Bombus branickii

Testhossz: nőstény 18–20 mm, hím 13–16 mm.[9][11]

  • Bombus campestris

Testhossz: nőstény 18–20 mm, hím 10–16 mm.[13]

  • Bombus chinensis

Testhossz: nőstény 17–18 mm, hím 13–15 mm.[11]

  • Bombus coreanus
  • Bombus cornutus

Testhossz: nőstény 14–19 mm, hím 13–14 mm.[11]

  • Bombus expolitus

Testhossz: nőstény 17–18 mm, hím 15 mm.[11]

  • Bombus ferganicus
  • Bombus fernaldae

Testhossz: nőstény 14,5–17 mm, hím 13–15 mm.[14]

  • Bombus flavidus

Megtalálható Ausztriában, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Spanyolországban és Svájcban.

  • Bombus hyperboreus

Előfordulás: Alaszka, Yukon, Grönland, Európa sarkvidéki része, Ázsia,[15] Észak-Skandinávia és Oroszország[16]

Testhossz: nőstény /királynő 21–24 mm, hím 17–19 mm.[15]

  • Bombus insularis
  • Bombus maxillosus

A Bombus argillaceus és a Bombus ruderatus fészkeiben szaporodik.[17][18]

  • Bombus monozonus
  • Bombus morawitzianus
  • Bombus norvegicus

Testhossz: nőstény 18 mm, hím 14–15 mm.[11]

  • Bombus novus
  • Bombus perezi

Korzika és Elba szigetén őshonos.

  • Bombus quadricolor

Testhossz: nőstény 23–25 mm, hím 15–18 mm. Szárnyfesztávolság: 36–44 mm/28–34 mm.[19]

  • Bombus rupestris (kövi álposzméh)[20]

Testhossz: nőstény 14–22 mm, hím 14–16 mm.[9][11]

  • Bombus skorikovi

Testhossz: nőstény 16–18 mm, hím 14–15 mm.[11]

  • Bombus suckleyi

Megtalálható: Kanada (Alberta, Brit Columbia, Labrador, Manitoba, Új-Fundland, Új-Skócia, Ontario, Québec, Saskatchewan, Yukon); Amerikai Egyesült Államok (Alaszka, Kalifornia, Colorado, Idaho, Montana, New York, Észak-Dakota, Oregon, Dél-Dakota, Utah, Washington, Wyoming)[21]

  • Bombus sylvestris

Testhossz: nőstény 15 mm, hím 14 mm.[9]

  • Bombus tibetanus

Testhossz: nőstény 15–16 mm, hím 12–14 mm.[11]

  • Bombus turneri

Testhossz: nőstény 16 mm, hím 12–14 mm.[11]

  • Bombus variabilis

Testhossz: nőstény 17,5–19 mm, hím 14,5–17 mm.[22][23]

  • Bombus vestalis

Testhossz: nőstény 21 mm, hím 16 mm.[9]

A földi poszméh kolóniaélősködője.[3]

Citrinus fajok

- Bombus (Ps.) intrudens

- Bombus (Ps.) citrinus

- Bombus (Ps.) insularis

Rupestris fajok

- Bombus (Ps.) tibetanus

- Bombus (Ps.) cornutus

- Bombus (Ps.) turneri

- Bombus (Ps.) monozonus

- Bombus (Ps.) expolitus

- Bombus (Ps.) novus

- Bombus (Ps.) chinensis

- Bombus (Ps.) branickii

- Bombus (Ps.) rupestris

Campestris fajok

- Bombus (Ps.) bellardii

- Bombus (Ps.) ferganicus

- Bombus (Ps.) campestris

- Bombus (Ps.) morawitzianus

Bohemicus fajok

- Bombus (Ps.) suckleyi

- Bombus (Ps.) vestalis

- Bombus (Ps.) perezi

- Bombus (Ps.) coreanus

- Bombus (Ps.) bohemicus

Barbutellus faj

- Bombus (Ps.) barbutellus

Sylvestris faj

- Bombus (Ps.) skorikovi

- Bombus (Ps.) flavidus

- Bombus (Ps.) norvegicus

- Bombus (Ps.) quadricolor

- Bombus (Ps.) sylvestris[5]

Észak-Amerika álposzméhfajai

- Bombus fernaldae

Előfordulás: Alaszka, Kanada, Észak-Karolina, Tennessee, Colorado, Kalifornia.

- Bombus variabilis

Előfordulás: Ohio, Florida, Észak-Dakota, Nebraska, Kansas, Oklahoma, Tennessee, Új-Mexikó, Mexikó.

- Bombus insularis

Előfordulás: Kanada, Kalifornia, Arizona, Új-Mexikó, Nebraska, New York, Alaszka.

- Bombus crawfordii

- Bombus suckleyi

Előfordulás: Alaszka, Kalifornia, Utah, Colorado.

- Bombus hyperboreus

Előfordulás: Alaszka, Yukon, Grönland, Európa sarkvidéki része, Ázsia.[15]

Jegyzetek

Források

További információk, képek

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.