Miguel Primo de Rivera y Orbaneja (Jerez de la Frontera, 1870. január 8. – Párizs, 1930. március 16.) spanyol katonatiszt, 1923–1930 között Spanyolország diktatórikus hatalmú miniszterelnöke.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Miguel Primo de Rivera | |
.jpg) | |
| Született | Miguel Primo de Rivera y Orbaneja 1870. január 8.[1][2][3][4][5] Jerez de la Frontera[6][7] |
| Elhunyt | 1930. március 16. (60 évesen)[8][9][10][11][12] Párizs[13][14] |
| Állampolgársága | spanyol |
| Házastársa | Casilda Sáenz de Heredia (1902–1908)[15] |
| Élettársa | Mercedes Castellanos (1928–1928) |
| Gyermekei | hat gyermek:
|
| Szülei | Inés Orbaneja y Pérez de Grandallana Miguel Primo de Rivera y Sobremonte |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | cukorbetegség |
| Sírhelye | Iglesia-convento de la Merced (1947. március 25. – )[27][28] |
 | |
| Miguel Primo de Rivera aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miguel Primo de Rivera témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Előmenetele
Gazdag jerezi családban született. Fiatalon a hadsereg kötelékébe lépett, és gyors, fényes karriert futott be Spanyolország gyarmati háborúi során Marokkóban, Kubában és a Fülöp-szigeteken, s részt vett a spanyol–amerikai háborúban is. Az első világháború után fontos posztokat töltött be (többek között Cádiz kormányzója illetve Valencia, Madrid és Barcelona körzetének főparancsnoka is volt). 1921-ben elhunyt nagybátyjától megörökölte az Estella márkija címet.
Hatalomátvétele
Az 1920-as évek elején Spanyolországban súlyos belpolitikai válság alakult ki, amelynek oka a marokkói helyzet volt. 1921-ben Abd el-Krim nagy és szégyenletes vereséget mért a spanyol csapatokra, emiatt az ország észak-afrikai pozíciói meginogtak. 1923 szeptemberében Katalóniából kiindulva a hadsereg segítségével vértelen puccsot hajtott végre, és megragadta a hatalmat. XIII. Alfonz spanyol király elfogadta ezt a lépését, és kinevezte miniszterelnökké. Ilyen minőségében felfüggesztette az alkotmányt, hadikormányzatot és kemény cenzúrát vezetett be, s betiltotta a katalán nyelv illetve a katalán nemzeti jelképek használatát is.[29][30] Minden pártot betiltott, csak az általa létrehozott Spanyol Hazafias Unió (Unión Patriótica Española) működhetett legálisan.
Hatalomátvétele inspirálólag hatott Németországban Adolf Hitlerre, aki alig másfél hónappal később a sörpuccsnak elnevezett akcióval kísérlet meg hasonlót, ám elbukott.[31]
Primo de Rivera diktatúrája
Miguel Primo de Rivera tábornok hatalomátvételét nem ellenezte egy politikai csoport és szervezet sem, és ő igyekezett építő jellegű tevékenységet folytatni. 1925-ben a diktatúra levetkőzte katonai mivoltát. 1926-ban az immár jól felszerelt hadsereg győzelmet aratott Marokkóban, ahol 1909 óta zajlott az Abd el-Krim-testvérek vezette rif törzsek elleni harc. A miniszterelnök ambiciózus reformprogramba kezdett: meg akarta újítani az államszervezetet és a gazdaságot. A közkiadások növelésével kívánta csökkenteni a munkanélküliséget, de a kormány intézkedései gyors inflációt eredményeztek (viszont többek között kiépült a modern spanyol úthálózat).
Primo de Rivera kormányzatát elsősorban a katalán nacionalisták és a liberálisok támadták (ez utóbbiak 1929-ben sikertelen lázadást kezdeményeztek), ám a miniszterelnök végül egy előmenetelt szabályozó rendelkezése révén a hadsereg (és ezáltal a király) támogatását is elvesztette, ezért 1930 januárjában lemondott. Nem egészen egy évvel ezután Spanyolországban kikiáltották a köztársaságot, de a volt diktátor ezt már nem érte meg: 1930 tavaszán Párizsban elhalálozott cukorbetegség következtében.
Fia, José Antonio Primo de Rivera alapította a nemzeti szindikalista eszmeiségű, külsőségeiben fasiszta Falange mozgalmat.
Jegyzetek
További információk
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
