Polgárminisztériumnak (németül Bürgerministerium vagy Doktorenministerium) nevezik a politikai szóhasználatban azt a kormányt, amely az Osztrák–Magyar Monarchia ausztriai felében („Lajtáninnen” vagy „Ciszlajtánia”) az országot kormányozta. 1867. december 30-tól lemondásáig, 1870. április 4-ig volt hatalmon. A kormány határozottan liberális politikát folytatott, ám a nemzetiségi kérdéssel (föderalizmus kontra német párt) nem bírt és ez vezetett lemondásához.
Az elnevezés arra utal, hogy e kormány 9 tagja közül négy polgári származású volt és egy további, Ignaz von Plener, a nemesi címét 11 évvel korábban nyerte el) nem voltak nemesek. A Monarchiában ez újdonságnak számított. (A 19. században általános volt a „minisztérium” szónak az egész kormányra való alkalmazása.) A ritkábban használt Doktorminisztérium (Doktorenministerium) elnevezés alapja az volt, hogy a 9 kormánytag közül ötnek volt doktorátusa és három további kormánytagnak (Auersperg, Taaffe, Plener) abszolutóriuma volt jogi tanulmányaiból.
- Miniszterelnök: Karl Wilhelm Philipp von Auersperg
- Miniszterelnök-helyettes: Eduard Taaffe gróf (időlegesen miniszter is)
- Belügyminiszter: Dr. Carl Giskra
- Pénzügyminiszter: Dr. Rudolf Brestel
- Igazságügy-miniszter: Prof. Eduard Herbst
- Mezőgazdasági- földművelésügyi miniszter: Alfred Józef Potocki gróf, (1870. január 15-től február 1-jéig) (1870. április 12-től egy hivatalnokkormány miniszterelnöke); Februar 1-jétől: Dr. Anton von Banhans
- Kereskedelmi miniszter: Ignaz von Plener (1870. január 15-től február 1-ig miniszterelnök és birodalmi honvédelmi miniszter (Landesverteidigungsminister)
- Kultuszminiszter: Dr. Leopold Hasner von Artha lovag (1870. február 1-jétől miniszterelnök); Utódja: Dr. Karl von Stremayr (1879-ben miniszterelnök)
- Tárca nélküli miniszter: Dr. Johann Nepomuk Berger
- Birodalmi honvédelmi miniszter (K.k. Ministerium für Landesverteidigung): január 15-től február 1-jéig Taaffe gróf
Karl von Auersperg miniszterelnök
Eduard Taaffe gróf miniszterelnök-helyettes, honvédelmi és közbiztonsági miniszter
Dr. Carl Giskra belügyminiszter
Alfred Józef Potocki gróf földművelésügyi miniszter
Ignaz von Plener kereskedelmi miniszter
Leopold Hasner von Artha kultuszminiszter
- Gesetz vom 25. Mai 1868, womit … die Gerichtsbarkeit in Ehesachen der Katholiken den weltlichen Gerichtsbehörden überwiesen … werden, RGBl. Nr. 47 / 1868.
- Gesetz vom 25. Mai 1868, wodurch grundsätzliche Bestimmungen über das Verhältnis der Schule zur Kirche erlassen werden, RGBl. Nr. 48 / 1868].[1]
- Gesetz über Versöhnungsversuche vor gerichtlichen Ehescheidungen (Die Scheidungswilligen wurden von der gesetzlichen Pflicht entbunden, ihren Pfarrer von ihrer Scheidungsabsicht zu verständigen; hatte dieser keine Versöhnungsversuche unternommen, so war nun das Gericht dazu verpflichtet.)[2]
- Gesetz über die Kosten der Wiener Donauregulierung (sie wurden zwischen dem Staat, dem Kronland Österreich unter der Enns und der Stadt Wien gedrittelt)[3]
- Gesetz über die Organisation des Reichsgerichts (des höchsten Gerichts der im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder)[4]
- Die inoffiziell als „Reichsvolksschulgesetz“ bekannte Rechtsnorm[5]
- Gesetz über die k.k. Landwehr (die Territorialverteidigung Österreichs)[6]
- Thomas Kletečka, Stefan Malfèr: Die Protokolle des österreichischen (cisleithanischen) Ministerrates 1867-1918; Band II: 1868-1871
- Meyers Konversations-Lexikon, 5. Auflage, 13. Band, Bibliographisches Institut, Leipzig und Wien 1896, S. 320 f.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
