francia mérnök, szociológus és statisztikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Pierre Guillaume Frédéric Le Play (La Rivière-Saint-Sauveur, 1806. április 11. – Párizs, 1882. április 5.) francia mérnök, szociológus, közigazgatási statisztikus, társadalomtudós. A konzervatív társadalomfilozófia atyja.
| Pierre Guillaume Frédéric Le Play | |
 | |
| Született | 1806. április 11.[1][2][3][4][5] La Rivière-Saint-Sauveur |
| Elhunyt | 1882. április 5. (75 évesen)[1][3] Párizs 6. kerülete[6] |
| Állampolgársága | francia |
| Gyermekei | Albert Le Play |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | a Második Francia Császárság szenátusának tagja (1867. december 29. – 1870. szeptember 4.) |
| Iskolái | |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Guillaume Frédéric Le Play témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hivatását tekintve bányamérnök, Saint-Simon tanítványa és szenátor volt. A politikai katolicizmus tanait hirdette, nézetei Apponyi Albert és Károlyi Sándor gróf révén terjedtek el Magyarországon. A tudományos szociológia megteremtőjének tekintik. Az önkéntes társulások híve volt, s a családok megerősítésében vélte felfedezni a társadalom fejlődésének legfőbb mozgatórugóját, ugyanakkor nem ellenezte a szabad versenyt sem. Írásai az 1870-es évek második felében jelentek meg.
A magyarországi szociológiai kutatásokat az 1846-ban hazánkban járt francia katolikus szociológus, Le Play indította meg. Feldolgozta Hatvan társadalmi rétegződését, és leírta egy öttagú hatvani jobbágycsalád életviszonyait. Műve 1850-ben jelent meg magyarul, Horváth Mihály szerkesztésében, de az alkalmazott módszerek fejlettsége ellenére a történelmi körülmények miatt nem volt hatással a magyar tudományos életre. Az ok részben a társadalomtudományi érdeklődés általános visszaesése volt a szabadságharc bukását követően, részben Le Play „romantikus antikapitalista" moralizálása, amellyel a 19. század végén és a 20. század elején sem vállalnak közösséget a kibontakozó magyar szociológia művelői. Szemléletükben nem hozzá, hanem a társadalompolitikai írások szerzőihez kötődtek.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
