A Pascal az általános célú programozási nyelvek közé tartozik. Sok helyen még mindig ezen tanítják a programozást, hiszen a szintaxisa egyszerű, könnyen érthető, ennek ellenére hatékony eszközt ad használója kezébe. Legelterjedtebb megvalósítása a Borland cég által készített Turbo Pascal, melynek segítségével DOS-os alkalmazásokat készíthetünk, amelyek bármely verziószámú Windowson is képesek futni.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Pascal | |
| Paradigma | imperatív, strukturált |
| Jellemző kiterjesztés |
|
| Megjelent | 1970 |
| Tervező | Niklaus Wirth |
| Fejlesztő | Niklaus Wirth |
| Típusosság | statikus, erősen típusos, típusbiztos |
| Dialektusok | Borland, Turbo Pascal, UCSD Pascal |
| Megvalósítások | CDC 6000, ICL 1900, Pascal-P, PDP-11, PDP-10, IBM System/370, HP, GNU |
| Hatással volt rá | ALGOL W |
| Befolyásolt nyelvek | Ada, Component Pascal, Java,[1][2][3] Modula, Modula-2, Oberon, Oberon-2, Object Pascal, Oxygene |
Az eredeti specifikáció szerint minden program egyetlen forrásfájlból áll, melynek kiterjesztése .pas. A konkrét implementációk egyedi bővítésekkel tették lehetővé a moduláris felépítést, például a Turbo Pascal és az Object Pascal unitoknak nevezi azokat a külön fájlokban található modulokat, amik nem önálló programok. Ezek a fejezetek tartalmazzák a programozó által felhasználható kiegészítő eljárásokat és függvényeket, de a programozó is készíthet ilyet.
Később megszületett a Borland Delphi, amely az objektumorientált Pascalt párosította a natív Windows programok készítésének lehetőségével. Ennek egy linuxos változata a mára elhanyagolt Kylix.
Az aktívan fejlesztett Free Pascal számos géptípuson (Intel x86, Amd64/x86-64, PowerPC, PowerPC64, SPARC, ARM) és operációs rendszeren (Linux, FreeBSD, Mac OS X/Darwin, DOS, Win32, Win64, WinCE, OS/2, Netware és MorphOS) érhető el. Az erre épülő Lazarus integrált fejlesztői környezettel a mai igényeknek is megfelelő, grafikus interfésszel rendelkező szoftverek készíthetők.
A nyelvet 1970-ben Niklaus Wirth professzor fejlesztette ki, aki emellett a Modula-2 és az Oberon atyja is. A Pascal maga az ALGOL programozási nyelven alapul, és a francia matematikus-filozófus Blaise Pascal tiszteletére nevezték el. Ez a nyelv az egyik alapja az Ada programozási nyelvnek, ami még ma is az egyik legbiztonságosabb nyelv a világon. Az objektumorientált Object Pascal nyelvet használja a Delphi fejlesztőrendszer.
A nyelv azonosítókból és kulcsszavakból, valamint operátorokból és egyéb szimbólumokból épül fel. A kulcsszavakat a fordító fenntartja magának, ezért ezeket nem használhatjuk fel saját célra, tehát ezek használata változónévként nem megengedett. Az azonosítók állhatnak betűkből, számokból és aláhúzásjelből (_), de nem kezdődhetnek számmal, illetve nem tartalmazhatnak speciális karaktereket(Ł, ß, & stb.), és a fordító típustól függően bizonyos hossz fölött az azonosítókat nem különbözteti meg.
A program kulcsszó opcionális, csak arra szolgál, hogy jobban dokumentálhassuk a kódot.
A megjegyzéseket a programban bárhol elhelyezhetjük, kezdetük jelölésére a { és a (*, zárásukra pedig a } illetve a *) jelek szolgálnak. Ezek mellett használhatjuk a // jelet is, mely csak az adott sorban jelöl megjegyzést.
A nyelv sokféle operátort tartalmaz: +, –, *, /, div, mod, and, or, not, xor, in stb.
Használhatunk eljárásokat, függvényeket, az újabb fordítók pedig már az objektumorientált programozási megközelítést is támogatják.
A forráskódot modulokba, ún. unitokba szervezhetjük, amelyekben az adatrejtést is megvalósíthatjuk, az interface és az implementation kulcsszavak segítségével.
Egy egyszerű Pascal program felépítése:
{programfej}
program Hello_World;
{használt unitok megadása}
uses crt,dos;
{deklarációs rész: típusok, konstansok, változók}
const
Konstans = 42;
type
szabadnap = (szombat,vasarnap);
var
Valtozo: integer;
nap: szabadnap;
{eljárások és függvények}
procedure Eljaras(Parameter: boolean);
begin
end;
function Fuggveny(Parameter: real): integer;
begin
Fuggveny := round(Parameter)
end;
{programtörzs}
begin
Eljaras(true);
Valtozo := Fuggveny(3.14);
writeln(Valtozo);
end.
A Hello World! program:
Program HelloWorld;
uses crt;
Begin
Clrscr; {képernyő törlése}
Write('Hello Világ!'); {szöveg kiíratása}
Readln; {várakozás enter ütésére, hogy ne záruljon be azonnal a program}
End.
{{program definíció}}
program hello;
{{használt unitok}}
uses crt,dos;
{{változók}}
var a,b,c,d:word;
begin {{a program feje}}
clrscr;
gettime(a,b,c,d);
writeln('-----------------------------------------');
writeln('A pontos ido: ',a,':',b);
writeln('-----------------------------------------');
writeln('Hello, vilag!');
end.
A fenti forráskódban jól elkülöníthetők a parancsok. Egy parancs argumentumait zárójelek közé írjuk. A parancsot pontosvessző zárja le, így tudja a fordító elkülöníteni egymástól azokat.
A forráskód a program kulcsszóval kezdődik, mely röviden (1-2 szó) leírhatja, hogy maga a program miről szól. Ez az azonosító opcionális, mivel csak a programozónak információ, nem kötelező minden forráskódot ezzel kezdeni.
A uses kulcsszó után következik azoknak a unitoknak (fejezeteknek) a felsorolása, melyből a programozó a parancsokat válogatja programjához. A Pascalban lehetőség nyílik saját fejezetek készítésére. Az alapértelmezett unitok Turbo Pascalban:
System: Alapvető parancsokDos: DOS eljárások gyűjteményeCrt: A szöveges képernyő kezeléseStrings: C-stílusú karakterlánc (null karakter végű string) kezelő rutinokPrinter: Nyomtató kezeléseGraph: Grafikai eljárásokOverlay: Átlapolásos memóriahasználatTurbo3,Graph3: Kompatibilitási okokból (Turbo Pascal 3.0) megmaradt parancsok
A deklarációs részben állandókat, változókat és saját típusokat készíthetünk. Saját típusokat a type, állandókat a const, változókat var kulcsszó után lehet deklarálni. Egy konstansnak a nevét és az értékét egyenlőség jellel választjuk el. A változó nevét és típusát kettősponttal különítjük el. A változók típusai lehetnek:
Egész szám típusok:
byte: 0 és 255 közötti egész szám (1 bájt)shortint: -128 és 127 közötti egész szám (1 bájt)word: 0 és 65535 közötti egész szám (2 bájt)integer: -32768 és 32767 közötti egész szám (2 bájt)longint: -2147483648 és 2147483647 közötti egész szám (4 bájt)
Valós típusok:
single: 4 byte méretű lebegőpontos szám (csak 8087)real: 6 byte méretű lebegőpontos számdouble: 8 byte méretű lebegőpontos szám (csak 8087)extended: 10 byte méretű lebegőpontos szám (csak 8087)comp: 8 byte méretű csak egész számokat ábrázolni képes típus (csak 8087)
Egyéb típusok:
Char: KarakterBoolean: Logikai változók – igaz/hamis (true/false) értéke lehetString: Karaktersor (maximum 255 karakter)
Később eljárásokat és függvényeket hozhatunk létre, melyeket a főprogramban használhatunk. A főprogram kezdetét és végét a begin és end. kulcsszó jelöli. Hasonló módon történik az eljárások és függvények behatárolása, azzal a különbséggel, hogy ott a programrész végét end; zárja.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
