Pach János
(1954) magyar-amerikai matematikus From Wikipedia, the free encyclopedia
(1954) magyar-amerikai matematikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Pach János (1954. május 3. –)[4] magyar–amerikai matematikus, számítógéptudós, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, akinek fő kutatási területei a kombinatorika, a diszkrét és számítási geometria.
| Pach János (János Pach) | |
 | |
| Pach János a Graph Drawing 2009 szimpóziumon | |
| Született | 1954. május 3. (70 éves) Magyarország |
| Állampolgársága | |
| Szülei | Pach Zsigmond Pál |
| Foglalkozása | matematikus, professzor |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1977) |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pach János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pach Magyarországon született és nőtt fel. Apja, Pach Zsigmond Pál (1919–2001) neves történész, anyja Sós Klára (1925–2020) egyetemi matematikatanár volt,[5] anyai nagynénje T. Sós Vera és férje Turán Pál világhírű matematikus.[6] Pach nem matematikai tagozatos osztályba járt, de szorgalmasan oldogatta a KöMaL matematikai és fizikai feladatait.[6] Az ELTE-n 1977-ben diplomázott, majd 1981-ben kisdoktorizott. 1983-ban szerezte meg az MTA-tól kandidátusi fokozatát, témavezetője Simonovits Miklós volt.[7]
1977-től a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos munkatársa.[8]
1986-tól a New York Egyetem alkalmazott matematikai fellegvárának, a Courant Matematikatudományi Intézetének kutatóprofesszora,[9] ahol a számítási geometria nevű új tudományág születésénél bábáskodott. 1992–2011 között a City College of New York számítógép-tudományi elismert professzora, 2008–2009 között a Smith College Neilson-professzora.
2008-tól 2019-es nyugdíjazásáig az EPFL matematikaprofesszora volt.[4][10]
A 2004-es International Symposium on Graph Drawing (nemzetközi gráfrajzolási szimpózium), illetve a 2015-ös Symposium on Computational Geometry (számítási geometriai szimpózium) programbizottságának elnöke. Kenneth L. Clarksonnal és Günter Zieglerrel közösen a Discrete and Computational Geometry főszerkesztője, számos más szakfolyóirat, köztük a Combinatorica, SIAM Journal on Discrete Mathematics, Computational Geometry, Graphs and Combinatorics, Central European Journal of Mathematics és a Moscow Journal of Combinatorics and Number Theory szerkesztőbizottságában is részt vesz.
A 2014-es szöuli International Congress of Mathematicians kombinatorikai szekciójának meghívott előadója volt.[11] 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.[12]
Pach számos könyv és több mint 300 tudományos cikk szerzője. Erdős Pál egyik leggyakoribb társszerzőjeként több mint 20 közös cikket jegyzett vele, ezért Erdős-száma 1.[13]
Pach fő kutatási területei a kombinatorika és a diszkrét geometria. 1981-ben megoldotta Stanisław Ulam egy problémáját, megmutatva, hogy nem létezik olyan megszámlálható síkbarajzolható gráf, amely részgráfként minden ilyen gráfot tartalmaz.[14] Az 1990-es évek elején[15] Micha Perlesszel, megalapozták a topologikus és mértani gráfok extremális problémáinak szisztematikus vizsgálatát.
Pach legtöbbet idézett cikkei[16] a sík különböző görbecsaládjainak kombinatorikus bonyolultságával, és mozgástervezési problémákra való alkalmazhatóságával,[17][18] a síkbeli ponthalmazok k-halmazainak és felező egyeneseinek maximális számával,[19] gráfok metszési számával,[20][21] síkbarajzolható gráfok rögzített ponthalmazokra történő beágyazásával,[22][23] és ε-hálókra vonatkozó alsó korlátokkal foglalkoznak.[24][25]
Pach 1982-ben megkapta a Bolyai János Matematikai Társulat Grünwald-emlékérmét, 1990-ben a Mathematical Association of America Ford-díját, 1992-ben a Magyar Tudományos Akadémia Rényi-díját.[26][27] 1998-ban az MTA Akadémiai Díját. 2005-ben a Jeruzsálemi Héber Egyetem Erdős-előadója volt. 2011-ben a számítási geometria területén végzett munkájáért az Association for Computing Machinery tagjává választották.[28] 2014-ben az Academia Europaea.[29] 2015-ben az American Mathematical Society tagjává választották.[30]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
