Pókaszepetk Zala vármegye Zalaegerszegi járásában, a Zala folyó partján fekvő község, körjegyzőségi székhely. A településen polgárőrség működik.[3]
Pókaszepetk | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Zalaegerszegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tóth András (független)[1] | ||
Irányítószám | 8932 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 859 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 48,8 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,69 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 55′ 29″, k. h. 16° 58′ 01″ | |||
Pókaszepetk weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pókaszepetk témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Közlekedés
Közút
A település a Sümeg–Zalabér–Zalaegerszeg nyomvonalon húzódó 7328-as út mentén fekszik, amely a két végponti város mellett a Veszprém, Győr és Zalaszentgrót felé történő közlekedést is lehetővé teszi. A község területét érintő, észak-déli irányú utak a Zalaszentmihálytól Nagykapornakon át idáig húzódó 7362-es út, illetve az innen induló, Nagytilajon át Bérbaltavárig vezető 7385-ös út, de ezen utak forgalma kevésbé jelentős.
A község sűrű autóbusz-közlekedéssel rendelkezik. Elsősorban Zalaegerszegről érhető el elővárosi és helyközi járatokkal, de sok busz érkezik Zalaszentgrót felől is. Továbbá Sümegre és Veszprémbe is el lehet jutni a településről.
Vasút
Pókaszepetk közvetlenül a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal mellett fekszik, ahol egy vasútállomással rendelkezik (Pókaszepetk vasútállomás). A Zalaegerszeg és Celldömölk között közlekedő elővárosi vonatok többsége megáll a településen.
Története
A település Szepetk illetve Zepethk részének első említése 1262-ből való, Pókafa első említése 1453-ból származik. A Zala vármegyei Szepetk és a mellette fekvő Pacsa, Tötös, Hazugd és Kerecseny falvak honfoglalás kori települések, mert "Maguk a várjobbágyok is vigyáztak, hogy közülük jogtalanul ki ne váljék valaki. 1256-ban a Csabi nembeli Balasey hadnagy, Gothard, Olivér, Bud és több más várjobbágy Dénes országbíró és a zalai ispán [Panyit Bánffy de Alsólindva] előtt perbe fogták a Pacsa-melléki nemeseket, hogy ők tulajdonképp zalai várjobbágyok. Az ispán azonban megállapította, hogy azok Szent István idejétől fogva mindig nemesek voltak, s ezt azután elismerték a várjobbágyok is" (Holub, József. Zala megye története a középkorban. Pécs: Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 1929. 53). A középkortól a 18. századig Zepethk-en és a környékbeli Pacsán, Tötösön, Hazugdon és Kerecsenen pl. a Balkó, Basa, Biki, Csalló, Csapos, Csány, Cser, Czengel, Demeter, Elyés, Ember, Érsek, Fábián, Felső, Fodor, Hagy, Henyei, Horvát, Kerecseny, Kovács, Kuti, Lovas, Luka, Madaras, Meleg, Mencseli, Nagy, Nemes, Német, Nyúl, Oheko, Ormándi, Pacsai, Palkos, Parnas, Patkós, Pető, Póka, Rajki, Simon, Szabó, Szász, Szentes, Szompácsi, Székely, Szöke, Tengel, Tóth, Tötösy, Wasper, Zabád, Zepethki és Zsigmond telkes birtokos nemes családok vannak dokumentálva (Tötösy de Zepetnek, Steven. A Zepetneki Tötösy család adattára ). A 16. század végén a törökök pusztítják a minden irányból jól megközelíthető két falut és a 18. században népesedik újra.
Az 1848-tól kezdve polgárosodó település kedvező fekvésének köszönhetően komoly fejlődésnek indult, amelynek nagy löketet adott az 1890-ben elkészült Ukk–Csáktornya vasútvonal létrejötte, amely érinti a települést. A 20. század során fejlődése lelassult, de így is megőrizte vezető szerepét a környezetében.
Pókafát és Szepetket 1943-ban egyesítették.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Vitai Sándorné (független)[4]
- 1994–1998: Darázsi Zsolt (független)[5]
- 1998–2002: Darázsi Zsolt János (független)[6]
- 2002–2006: Tóth András (független)[7]
- 2006–2010: Tóth András (független)[8]
- 2010–2014: Tóth András (független)[9]
- 2014–2019: Tóth András (független)[10]
- 2019–2024: Tóth András (független)[1]
- 2024– :
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 937 | 910 | 909 | 882 | 871 | 859 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,7%, cigány 3,3%, német 0,64%, román 0,64%. A lakosok 72%-a római katolikusnak, 1,87% reformátusnak, 3,5% evangélikusnak, 7,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (14,1% nem nyilatkozott).[11]
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.