Pál görög király

I. Pál (Athén, 1901. december 14. – Athén, 1964. március 6.) Görögország királya 1947 és 1964 között.

I. Pál
I. Pál hivatalos uralkodói portréja 1961-ben
A hellének királya[1]
Uralkodási ideje
1947. április 1. – 1964. március 6.
Elődje	II. György
Utódja	II. Konstantin
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Glücksburg-ház
Született	1901. december 14.[2][3][4][5][6]  Görögország, Athén
Elhunyt	1964. március 6. (62 évesen)[7][2][3][4][5]  Görögország, Athén
Nyughelye	Királyi Temető, Tatoi Palota,  Görögország
Édesapja	I. Konstantin görög király
Édesanyja	Zsófia porosz királyi hercegnő
Testvére(i)	II. György görög király Sándor görög király Ilona görög királyi hercegnő Irén görög hercegnő Princess Katherine of Greece and Denmark
Házastársa	Friderika görög királyné
Gyermekei	Zsófia spanyol királyné II. Konstantin görög király Irén görög királyi hercegnő
Vallás	görög ortodox
I. Pál aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Pál témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Uralkodásának jellemzői

Pál is örökölte bátyja, II. György autoriter hajlamait. Királyként, az elvileg fennálló, az uralkodónak európai szinten igen széles jogköröket biztosító alkotmányos monarchia keretein is jócskán túlmenő, rendkívül széles körű hatalommal és befolyással rendelkezett. A görög fegyveres erők, a hadsereg, a légierő és a haditengerészet, valamint a csendőrség és a rendőrség a valóságban a király, nem pedig a választott kormányok fennhatósága alatt álltak. Pál és felesége, Friderika királyné intrikái döntően kihatottak a görög belpolitikára. Miniszterelnökök, kormányok és pártok bukásához vezethetett, ha elveszítették Pál király, vagy a királyné szimpátiáját. Pált komoly személyi kultusz övezte, királyi portréi és a monarchia szimbólumai mindenhol jelen voltak Görögországban.

Élete és családja

Édesapja I. Konstantin görög király (1868–1923) volt, I. György király (1845–1913) és Olga Konsztantyinovna Romanova orosz nagyhercegnő (1851–1926) legidősebb fia, IX. Keresztély dán király unokája. Édesanyja Zsófia porosz királyi és német császári hercegnő (1870–1932) volt, III. Frigyes német császár (1831–1888) és Viktória brit királyi hercegnő (1840–1901) leánya, Viktória brit királynő unokája.

Pál herceg képzett haditengerésztiszt volt.

Megkapta a pápai Aranysarkantyú-rendet és az Aranygyapjas rendnek is lovagja volt.

1938. január 9-én vette feleségül Friderika Lujza hannoveri hercegnőt (1917–1981), Ernő Ágost braunschweigi herceg (1887–1953) és Viktória Lujza porosz királyi és német császári hercegnő (1892–1980) leányát, II. Vilmos német császár unokáját.

Pál és Friderika házasságából három gyermek született:

• Zsófia királyi hercegnő (*1938), aki 1962-ben feleségül ment I. János Károly spanyol királyhoz,
• Konstantin trónörökös (1940–2023), 1964–1973 között Görögország királya
• Irén görög királyi hercegnő (*1942), nem ment férjhez.

Élete utolsó éveiben több műtéten esett át: 1959-ben szürke hályog, 1963-ban vakbél, 1964 február végén gyomordaganat miatt. Egy héttel később, március 6-án életének 63. esztendejében meghalt.

• 
  Az ifjú Pál herceg
• 
  Pál feleségével, Frederika hercegnővel 1939-ben
• 
  Pál görög király koronás uralkodói névjele
• 
  I. Pál király görög 50 leptás, valamint 1, 2, 5, 10 és 20 drachmás pénzérméken használt portréja