Oros (település)

Oros egykori község, ma Nyíregyháza városrésze.^[2] Népessége a 2001. évi népszámlálás szerint 6538 fő volt.^[3]

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Oros (keresztnév).

Oros
Közigazgatás
Település	Nyíregyháza
Városhoz csatolás	1978. december 31.
Korábbi rangja	nagyközség
Irányítószám	4551
Népesség
Teljes népesség	6538 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Oros Pozíció Nyíregyháza térképén
é. sz. 47° 56′ 58″, k. h. 21° 48′ 15″47.949444444444, 21.804166666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Oros témájú médiaállományokat.

Fekvése

Nyíregyháza központjától mintegy 6 km-re található a 41-es főút mellett. A Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonalon megállóhellyel rendelkezik.

Története

Oros ősi település, mely már a kő- és bronzkorban is lakott hely volt; erről a határában feltárt, e korokból származó leletek is vallanak.

Nevét 1325-ben említette először az Anjou-kori okmánytár oklevele Wrus in districtu Nyr formában. Az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék is említette Vrs, Wrus neveken, tehát ekkor már egyházas hely is volt. Neve 1440-ben a Kállay család levéltárában is előfordult Orosváros, 1447-ben pedig ugyanitt már Orros néven.

A település birtokosai a legrégibb időktől a Kállayak voltak, de 1446-ban a Sztritteyek, 1452-ben az ónodi Czudarok és 1479-ben a Várdayak is birtokrészeket szereztek itt, majd a 19. század első felében az Elek és Mérey családok is birtokosai voltak.

A 20. század elején Szabolcs vármegye Nyírbogdányi járásához tartozott. 1910-ben 4755 lakosából 4600 magyar, 132 szlovák volt. Ebből 1610 római katolikus, 1602 görögkatolikus, 746 evangélikus volt.

Az 1900-as évek elejének adatai szerint ide tartoztak még Harangod és Nyírjes puszták is. 1954-ben Orostól Nyíregyházához csatolták Borbányát. Orost 1978. december 31-én csatolták Nyíregyházához. Népessége akkor már meghaladta az 5000 főt és nagyközségi rangja volt.

2008. április 27-én Oroson érvényes és eredményes helyi népszavazást tartottak az önálló községgé alakításról, melyen a résztvevők közel kétharmada arra szavazott, hogy a városrész maradjon Nyíregyháza része.^[4]

Harangod

Harangod egy 1352. évi Anjou-kori oklevél szerint község volt. Az 1800-as évek közepe körüli években még templomának az alapfalai is megvoltak. Később itt volt a régi időkben híres Harangod fürdő, mely még Kállay Ignác idejében is nagyban látogatott hely volt.

Várhegy

A határban levő régi helynevek közül a Várhegy nevű domb alján a mocsárban egy sáncokkal körülvett földvár nyomai még a 20. század elején is láthatók voltak.

Nevezetességei

• Római katolikus temploma – 1814-ben épült.
• Görögkatolikus temploma – 1835 körül épült
• Református templomát a 13. században építették – akkor még nyilván katolikus templomként

Itt születtek

• Kállay Péter (Oros, 1764. február 23. – Pest, 1837. augusztus 2.) – földbirtokos, császári és királyi kamarás
• Stima Ilona (Oros, 1890. október 28. – Nyíregyháza, 1980. augusztus 12.) – író, költő