(1930–2019) magyar történész, egyetemi tanár, politikus, az MTA tagja From Wikipedia, the free encyclopedia
Ormos Mária (Debrecen, 1930. október 1. – Budapest, 2019. december 8.) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A 20. századi magyar és egyetemes történelem neves kutatója. 1984 és 1992 között a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, 1996 és 2000 között pedig a Bölcsészettudományi kar megbízott dékánja.
Ormos Mária | |
1992 | |
Született | 1930. október 1.[1] Debrecen[1] |
Elhunyt | 2019. december 8.[2] (89 évesen) Budapest[3] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Ormos Mária témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az érettségi megszerzése után felvették a Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem–magyar szakára, ahol egyéves budapesti kitérővel 1952-ben szerzett tanári diplomát.[1] Már 1951-től az egyetemen dolgozott gyakornokként, majd a diploma megszerzése után tanársegédi állást kapott. 1953-tól a Szegedi Tudományegyetem tanársegédje, majd adjunktusa volt,[1] 1957-ben fegyelmi úton eltávolították az intézményből. Ekkor került a Magyar Országos Levéltárhoz, ahol segédmunkásként dolgozott.[1] 1958-tól 1960-ig általános iskolai nevelő volt, majd az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztőségének felelős szerkesztője lett,[1] ahonnan 1963-ban távozott és az MTA Történettudományi Intézetének munkatársaként kezdett dolgozni. Később főmunkatárssá nevezték ki. 1982-ben kezdett el tanítani a Janus Pannonius Tudományegyetemen, 1984-ben annak főállású oktatója lett, egyetemi tanári beosztásban.[1] Ugyanebben az évben az egyetem rektorává választották, ezt a tisztséget 1992-ig töltötte be. 1996 és 2000 között az egyetem Bölcsészettudományi Karának megbízott dékánja volt.[1] 2000-ben professor emeritává nevezték ki. Tudományos pályafutása során több külföldi egyetemen tett tanulmányutakat (Párizs, Bonn).
1968-ban védte meg a történettudományok kandidátusi, 1980-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Történettudományi Bizottságának és a Pécsi Akadémiai Bizottságnak lett tagja. 1987-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-ban rendes tagjává választották. A párizsi Európai Művészeti és Tudományos Akadémia is felvette tagjai sorába. Az 1990-es években az MTA Doktori Tanácsának tagja volt. 2007-ben a Századok című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának elnöke lett.
1951-ben belépett a Magyar Dolgozók Pártjába, s annak megszűnéséig tagja volt. Az utódpártnak, a Magyar Szocialista Munkáspártnak csak 1969-ben lett tagja. 1988-ban a Központi Bizottság, majd 1989-ben a Politikai Intéző Bizottság tagjává választották. Még abban az évben a Magyar Szocialista Párt alapító tagja volt, 1990-ig az országos elnökség tagjaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson az MSZP országos listájáról szerzett mandátumot, de 1990 szeptemberében lemondott róla.
Kutatási területe a 20. századi magyar és egyetemes történelem volt, fő hangsúllyal az európai szélsőjobboldal történetére. Tudományos munkássága kezdetén Franciaország 20. század eleji történetét kutatta, később több monográfiában foglalkozott Adolf Hitler és Benito Mussolini életével. Foglalkozott a trianoni békeszerződést követő időszakkal is.
Közel kétszázharminc tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, ebből harmincnyolc könyv, monográfia és több mint húsz könyvfejezet. Munkáit elsősorban magyar, francia, német és angol nyelven adta közre.
Édesapja Ormos János, a Felső-Tiszai Árvízmentesítő Hivatal pénztárnoka, főkönyvelője, édesanyja Förster Elza volt. Testvérei: Ormos Eszter (1934–) középiskolai tanár, igazgató és Ormos Katalin (1937–2013) orvos, sebész, aneszteziológus. Férje Szekeres László (1927–2014) irodalomtörténész volt, akitől 1962 körül elvált. Gyermekei: Erdélyi Zsuzsanna (1950–) jogász és Szekeres László (1954–) operatőr.[4]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.