Országos Atomenergia Hivatal
magyar atomenergiai önálló szabályzó szerv From Wikipedia, the free encyclopedia
magyar atomenergiai önálló szabályzó szerv From Wikipedia, the free encyclopedia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Az Országos Atomenergia Hivatal (rövidítve: OAH) Magyarország atomenergia-felügyeletét ellátó önálló szabályzó szerv, korábban kormányhivatal.
Országos Atomenergia Hivatal (OAH) | |
Alapítva | 1990. |
Típus | önálló szabályzó szerv |
Tevékenység | nukleáris létesítmények és ionizálól sugárzást alkalmazó tevékenységek hatósági felügyelete |
Székhely | 1036 Budapest, Fényes Adolf utca 4. |
Cím | 1539 Budapest, Pf: 676. |
Elnök | Kádár Andrea Beatrix (2021–) |
Működési régió | Magyarország |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 32′ 03″, k. h. 19° 02′ 29″ | |
Az Országos Atomenergia Hivatal weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Országos Atomenergia Hivatal témájú médiaállományokat. |
A 104/1990. (XII. 15.) Korm. rendelettel megalakult az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).
1994-ben az új atomenergia-törvény által előírt nukleáris biztonsági hatóság jött létre.(?) Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója 1994-ben Vajda György lett államtitkári rangban, amit 2000-ig vezetett.
1997. június 1-jén hatályba lépett az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény. Az 1980. évi atomtörvényt felváltó korszerű, új szabályozás igazodott az atomenergia biztonságos alkalmazására vonatkozó nemzetközi előírásokhoz, figyelembe vette a tudomány legújabb eredményeit és az akkor lehetséges mértékig összhangban volt az Európai Unió szabályozásával.
Az atomenergiáról szóló törvény végrehajtásaként a Kormány 87/1997. (V. 28.) Korm. rendeletével újraszabályozta az OAB és az OAH feladat- és hatáskörét. Ezek szerint az OAH a Kormány irányításával működő, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező központi közigazgatási szerv.
Dr. Rónaky Józsefet 1999 szeptemberében nevezték ki az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójának.[1]
2013. június 30-val Rónaky József főigazgató közszolgálati jogviszonya nyugdíjba vonulása miatt megszűnt. A Hivatalt felügyelő miniszter őt 2013. június 3-val mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól.[2] Utódja, Fichtinger Gyula 2013–2021 között a paksi atomerőmű bővítésének engedélyezése alatt vezette a hivatalt, míg váratlanul, nyugdíjazása előtt nem távozott.[3]
A negyedik Orbán-kormány alatt 2021-ben elfogadott törvény értelmében az OAH kikerült a kormány közvetlen ellenőrzése álló, a továbbiakban önálló rendeletalkotó szabályozó szervként működik. Elnökét a mindenkori miniszterelnök nevezi ki pályáztatás nélkül kilenc évre, elmozdítása csak különleges esetekben (bűncselekmény miatti jogerős ítélet, tartós munkaképtelenség) lehetséges. A hivatal két helyettesét – szintén kilenc évre – az elnök nevezi ki.[4]
A megváltozott jogállású hivatal első elnökének Orbán Viktor Kádár Andrea Beatrixt, korábbi energiapolitikáért felelős államtitkárt nevezte ki.[4]
Az OAH hatásköre kiterjed a nukleáris anyagok és létesítmények – köztük elsősorban a Paksi Atomerőmű – biztonságával, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására létrejött atomsorompó rendszerrel, továbbá a nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos államigazgatási és hatósági feladatok, valamint az ezekkel összefüggő tájékoztatási tevékenység összehangolására, illetve ellátására.[5]
„Az OAH feladata a nukleáris létesítmények, a radioaktív hulladéktárolók, valamint a radioaktív anyagok biztonságával és védettségével kapcsolatos hatósági felügyelet ellátása annak érdekében, hogy az atomenergia hazai alkalmazása kizárólag békés, a társadalom érdekeit szolgáló célokra, a jogszabályokban, biztonsági szabályzatokban és hatósági előírásokban meghatározott módon, biztonságosan történjen. Szintén az OAH hatáskörébe tartoznak a sugárvédelmi hatósági feladatok (pl. röntgengépek felügyelete), valamint a nukleáris létesítmények és a biztonsági övezetükben lévő ingatlanok építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatai.
Engedélyezési tevékenysége keretében a hatóság megvizsgálja a biztonsági követelmények teljesülését, és felhatalmazza az engedélyest az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos tevékenység végzésére.
Az OAH hatósági ellenőrzései során megvizsgálja az általa kiadott engedélyek, valamint a jogszabályok szerinti előírások betartását, a hivatal által elrendelt intézkedések végrehajtását, valamint ellenőrzi, hogy az atomenergiát biztonságosan alkalmazzák-e. A hatóság az engedélyesek működését és a létesítmények biztonsági, védettségi helyzetét rendszeresen elemzi és értékeli, valamint vizsgálja a bekövetkezett eseményeket. Ha rendellenességet észlel, annak megszüntetése érdekében haladéktalanul intézkedik. A nukleáris fegyverek elterjedése elleni küzdelem célja, hogy megelőzze, időben felismerje és elhárítsa a nukleáris anyagok és a kapcsolódó technológiák eltitkolt vagy engedély nélküli használatát, valamint megakadályozza a nukleáris anyagok illegális előállítását. Az ezzel összefüggő legfontosabb hatósági feladatokat az OAH látja el.[6]”