Nyestkutya

Nyestkutya
	Állatkerti példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Kutyaalkatúak (Caniformia);
Család:	Kutyafélék (Canidae);
Alcsalád:	Valódi kutyaformák (Caninae);
Nemzetség:	Kutyák (Canini);
Nem:	Nyctereutes; Temminck, 1838
Faj:	N. procyonoides;
Tudományos név
	Nyctereutes procyonoides; (J. E. Gray, 1834)
Szinonimák
	a faj szinonimái: Canis procyonoides (J. E. Gray, 1834); Canis viverrinus (Temminck, 1838); a Nyctereutes procyonoides procyonoides szinonimái: Nyctereutes procyonoides kalininensis (Sorokin, 1958); Nyctereutes procyonoides sinensis (Brass, 1904); Nyctereutes procyonoides stegmanni (Matschie, 1907); a Nyctereutes procyonoides ussuriensis szinonimája: Nyctereutes procyonoides amurensis (Matschie, 1907); a Nyctereutes procyonoides viverrinus szinonimája: Nyctereutes procyonoides albus (Hornaday, 1904);
Elterjedés
	A nyestkutya elterjedési területe; kék színnel az eredeti előfordulási helye, piros színnel az országok ahová betelepítették
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nyestkutya témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nyestkutya témájú médiaállományokat és Nyestkutya témájú kategóriát.

A nyestkutya (Nyctereutes procyonoides) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó Nyctereutes emlősnem egyetlen élő faja.

Gyors adatok Rendszertani besorolás, Tudományos név ...

Bezárás

Előfordulása

Eredeti hazája Szibéria, Mandzsúria és Japán tundrái és erdői. Nagy szaporasága miatt több évtizede terjed nyugat felé, már megjelent Európában is. Felbukkanására elsősorban tavak, patakok közelében számíthatunk. Prémje miatt több helyen tenyésztik is. Jelentős állománya él a Duna-deltában.

Kárpát-medencei előfordulása, vadászata

Magyarországon 1961-ben ejtették el az első példányt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Azóta is szórványosan előfordul, egész évben vadászható vadfaj.

Alfajai

Nyctereutes procyonoides koreensis Mori, 1922
Nyctereutes procyonoides orestes Thomas, 1923
Nyctereutes procyonoides procyonoides J. E. Gray, 1834
Nyctereutes procyonoides ussuriensis Matschie, 1907
Nyctereutes procyonoides viverrinus Beard, 1904

Megjelenése

Az állat testhossza 55-65 centiméter, marmagassága jó 20 centiméter, testtömege 4–6 kilogramm. Bundája barnásszürke, lábai, valamint a feje a szájszeglettől a fülig sötétkék. Pofáján mosómedveszerű álarcot visel. A háton keresztet alkotó sötét sávok vannak. A nemek hasonlóak. Szőrzete hosszú és bozontos. Farka 18 centiméterre is megnőhet, többnyire lelógatja. Bundájának alapszíne kopottságától függően az okkerbarnától a feketésig változhat. A szőrszálak vége ugyanis sötét, befelé pedig egyre halványul, így a nyestkutya szőrzete a kopással „kivilágosodik”.

Életmódja

Főleg éjszakai állat, nappal nehéz vele találkozni. Vadászterületét többnyire egyedül járja be, táplálékot keresve. A családi kötelék csak a szaporodási időszakban szoros, amelynek végén néha akár 6 fős kis csoportokkal is lehet találkozni. Téli álmot alszik, ami a kutyafélékre nem jellemző. A nyestkutyák nem tudnak fára mászni, de nagyon ügyesen mozognak a legsűrűbb bozótban is, a rejtőzködésnek pedig valóságos mesterei. Zsákmányát jórészt orra segítségével kutatja fel. Mindenevő, tápláléka között állatok: kis rágcsálók, különösen a közönséges kószapocok és egyéb pockok, halak; és növények: különféle bogyók és gyümölcsök is megtalálhatóak, de a dögöt is megeszi. Egészséges halat csak ritkán tud fogni, többnyire döglött, partra sodort vagy súlyosan sérült példányok jutnak neki. Helyenként - például a Duna-deltában - a nyestkutya a vízimadarak fészkeit is kifosztja. Fészekrabló kártételét azonban az esetek nagy többségében erősen túlbecsülik. Így némileg túlzott az az aggály is, hogy a nyestkutya jelentősen fenyegetné az apróvadállományt. Az emberen kívül számottevő ellensége nincs. A nyestkutya hevesen védekezik a kutyákkal szemben is.

Szaporodása

A tél vége felé, elterjedési területének északkelet-szibériai részén pedig a téli pihenő befejeztével kezdődik a párosodás. Ilyenkor gyakran hallani panaszos, vinnyogó hangját - ugatni viszont nem tud. A vemhességi idő eléggé változó, az időjárástól és a földrajzi szélességtől függően 45-67 nap között mozoghat. A vemhesség után általában 6-7 kölyköt ellik, de akár 9 is lehet. Így érthető a faj gyors elterjedése, hiszen a nagy szaporaság az elégséges „utánpótlást” mindig biztosítja. A kicsinyek feketék, és őszre már elérik szüleik méretét. Mindkét szülő rész vesz a kicsinyek felnevelésében.

A nyestkutya és az ember

Tömött, meleg szőrméjét Ázsiában helyenként nagyra becsülik, ez volt az oka nyugati betelepítésének is. A prémvadászok néha „usszuri mosómedvé”-nek is hívják.

Már teljesen fehér példányokat is kitenyésztettek.

Neve angolul racoon-dog, japánul tanuki. A fordításoknál gyakori hiba, hogy összetévesztik a mosómedvével.

A japán népi hiedelem szerint a tanuki képes bármivé (akár emberré is) átváltozni.

A nyestkutyákról és az alakváltó képességükről szól a Studio Ghibli egyik filmje, a Pom Poko – A tanukik birodalma is.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2012. március 22.)
Téli álmot alszik
Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap