From Wikipedia, the free encyclopedia
A bécsi szerződés a szerződések jogáról (1969) 2. cikk 1/a pontja szerint nemzetközi szerződéseknek nevezzük azokat a megállapodásokat, melyek:
A nemzetközi jogalanyiság fogalmával azok az entitások írhatók le, akik nemzetközi jogokat és kötelezettségeket vállalhatnak. A legfőbb nemzetközi jogalany az állam. Fontos azonban megjegyezni, hogy nemzetközi interakciói során az állam nem mindig nemzetközi jogalanyként jelenik meg. Egy nagykövetség épületének bérlésekor, ingatlanok elzálogosításakor stb. az állam is polgárjogi alanyként vesz részt.
A második világháború óta a nemzetközi szervezetek is nemzetközi jogalanyok lehetnek, jogalanyiságuk azonban az államétól jelentősen eltér. Az államok ruházzák ugyanis fel a szervezeteket jogokkal és kötelezettségekkel, így utóbbiak jogalanyisága származékos, és részleges.
Kivételes esetben nemzetközi jogok alanya lehet magánszemély is, ez főleg emberi jogok sérülése esetén valósulhat meg, és az 1899-es és 1907-es hágai nemzetközi szerződéshez, valamint a genfi egyezményhez kapcsolható.
1. tárgy szerint
Azt mutatja, milyen témakörben készült a nemzetközi szerződés, azaz megkülönböztetünk politikai jellegű, gazdasági, technológiai, kulturális stb. jellegű nemzetközi szerződéseket.
2. a létrehozott jog szerint
A nemzetközi szerződésben megfogalmazott jog lehet ügyintéző és jogalkotó. Jogalkotó jellegről akkor beszélünk, amikor egy bizonyos magatartásformát, mint követendő példát jelölnek meg, ilyen például az ENSZ Alapokmányában foglalt emberi jogok összessége.
Ügyintéző szerződésről akkor beszélünk, amikor bizonyos cselekmény végrehajtásáról állapodnak meg a felek. Ez lehet gazdasági segítségnyújtás, együttműködési megállapodások stb. Fontos, hogy a teljesítéssel a szerződés hatályát veszti.
3. a résztvevők száma szerint
4. szerződéskötés alanyai szerint
5. a szerződésben részt venni képesek köre szerint
6. csatlakozás lehetősége szempontjából
7. elnevezésük szerint
1. lépés: tárgyalás
Általában meghatalmazottak vesznek részt rajta, akik kézjegyükkel ellátják, parafálják a szerződést. Ez még nem a szerződés elfogadása, csak annak kifejezése, hogy lezártnak tekintik a szerződés szövegét. A meghatalmazottak hatáskörét és annak jogosságát a mandátumvizsgáló bizottságok végzik. Természetesen külügyminiszteri szinten tartott gyűléskor a jelen lévő külügyminiszterek mandátumának vizsgálata szükségtelen.
A fentieket követi az aláírás, azaz a szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek elfogadása. A szerződés eredeti példánya a letéteményesnél marad.
Az érvénytelenség két esete:
Semmisség esetén a szerződés már megkötése pillanatában érvénytelen. Ez abban az esetben fordulhat elő, ha a szerződést erőszak nyomására kötötték, vagy alapvető emberi jogokba ütközik. (Manapság egy rabszolga-kereskedelemről szóló egyezmény tehát már megkötése pillanatában érvénytelen.)
Megtámadhatóság akkor áll fenn, ha a szerződést tévedés vagy megtévesztés hatására kötötték. Ez esetben a sértett félnek kérvényezni kell a szerződés érvénytelenné nyilvánítását.
Az érvénytelenné nyilvánított szerződés visszamenőleges hatállyal megszüntet minden vele kapcsolatos jogot és kötelezettséget.
A fenntartás intézménye: egy aláíró fenntartással élhet egy szerződés adott pontja ellen, ha azzal nem ért egyet. Ez csak többoldalú szerződéseknél lehetséges, és nem érintheti az ún. kógens jogszabályokat. A fenntartással szemben bármely résztvevő kifogással élhet.
Kogens jog: Azon jogszabályok, melyektől nem lehet eltérni. Ilyenek az alapvető emberi jogok és szabadságok, a rabszolga-kereskedelem tilalma stb. A nemzetközi jog másik kategóriája a diszpozitív jogszabályok összessége, ezektől el lehet térni.
A legnagyobb kedvezmény elve: Ha egy állam adott tagállammal szemben a legnagyobb kedvezmény elve alapján kötött szerződést, akkor ezeket a jogokat és kötelezettségeket más államokra úgy is kiterjesztheti, hogy a legnagyobb kedvezmény elve alapján köt szerződést, így nem kell a teljes szerződés összes pontjában újra megállapodni.
A nemzetközi szerződésekben foglalt jog abból a szempontból speciális, hogy nincs az államok felett létező "szuperállam", amely a jogokat és kötelezettségeket kikényszeríthetné. Mi készteti mégis az államokat a szerződések betartására? A legtöbb esetben ajánlott az önkéntes jogkövetés (diplomáciai mentességek és kiváltságok, stb.), hiszen azok megsértésével az állam a maga érdekeit is sértené. Jogsértés esetén két intézmény létezik a nemzetközi szerződésekben foglalt jogok és kötelezettségek kikényszerítésére:
Speciális eset ezen kívül az Európai Közösség által hozott rendelet. Az EK-t ugyanis a tagállamok szupranacionális jogkörökkel ruházták fel.
A régi időkben az államok közötti szerződések nyelve latin volt, majd a 19. századtól a francia. A világháború után egyre inkább előtérbe került az angol.
A szerződéseket köthetik az egyik állam nyelvén, közös megállapodással választott harmadik nyelven, vagy több nyelven.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
