egy középkori királyi dinasztia From Wikipedia, the free encyclopedia
A Nemanjićok (magyar kiejtéssel: Nemanyityok; szerbül: Nemanjići/Немањићи vagy Dinastija Nemanjića/Династија Немањића) egy középkori királyi dinasztia, mely a leghosszabb ideig ült Szerbia trónján. A dinasztia István Nemanja (Stefan Nemanja/Стефан Немања) szerb uralkodóról kapta a nevét, aki (férfiágon) a Vukanović, és (női ágon) a Vojislavljević szerb uralkodócsaládokkal állt rokonságban. Összesen tizenegy Nemanjić uralkodott, a trónt pedig a Lazarević, majd a Branković család örökölte egészen XVI. század első feléig, az ország török uralom alá kerüléséig.
A Nemanjić címerben egy kétfejű ezüstszínű sas található vörös alapon. Ezt a jelet a bizánci Paleolog uralkodó dinasztiától vették át. Szimbólumuk a jelenlegi szerb címerben megtalálható. (Lásd: Szerbia címere)
A tizenegy Nemanjić uralkodó:
Simeon Siniša (szerb cirill írással: Симеон Синиша) III. István Uroš Decsanszki fia, édesanyja Paleolog Mária. Simeon Siniša inkább görögnek tartotta magát, mint szerbnek. Féltestvérétől, István Dusán cártól megkapta Epiroszt, amit 1369-ig kormányzott önálló despotaként. Két fia volt, István Uroš (Stefan Uroš/Стефан Урош) és János Uroš (Jovan Uroš/Јован Урош), aki szerzetesként megalapította a Meteoroszokat és a halálával 1423-ban kihal ez az oldalág.
(Először Koronázott) István szerb főispán testvérének, Vukannak az utóda Milica. Milica férje Lázár Hrebeljanović, fia pedig Lazarević István.
A Nemanjić trón örökösei:
Lázár fejedelem lánya, Mara férjhez ment Vuk Branković főúrhoz. Utódaik lettek a törökök által szabdalt Szerbia új uralkodói.
István Nemanja egyesítette a szerb fejedelemségeket, létrehozva Raška (magyarul: Rácország) nevű államot, amely teljes önállósággal rendelkezett. Az ország része volt a mai Montenegró teljes területe és a mai Bosznia-Hercegovina keleti része, továbbá a mai horvát tengerpart keleti területei egészen Split határáig.
Radoslav Bizánc felé fordult, míg öccse Vladislav inkább Bulgáriával ápolta a kapcsolatokat. A legifjabb testvér Uroš önálló politikát folytatott, így az ország gazdaságilag fellendült. Dragutin magyar segítséggel került trónra. Később Bizánc ellen folytatott harcokat, melyekben vereséget szenved, ezért lemond hatalmáról. Milutin kibővítette az ország területét, az ő idejében lett Szerbia északi határa a Duna vonala, délen pedig meghódította Macedóniát. V. István magyar király két lányát szerb királyokhoz adta. Katalin Dragutin király, Erzsébet pedig Milutin király felesége lett. III. István Uroš Dečanski legyőzte a bolgár seregeket és ezzel megmutatta a középkori szerb állam hatalmát.
Dušan cár idején éri el a középkori Szerbia a területi, gazdasági, szellemi, jogi és katonai csúcspontja. Az ország területét háromszorosára növelte. Délen terjeszkedett, jelentős Bolgár és Bizánci területeket foglalt el. Országa déli határa a Parnasszosz hegyig és a Korinthoszi-öbölig húzódott. A keleti határt a Meszta és a Timok folyó képezték. Azonban maradtak erődök, melyeket nem sikerült elfoglalni, mint például Thesszaloniki. Dušan uralkodása alatt Szerbia három tengerparttal rendelkezett: Adriai-tenger, Jón-tenger és Égei-tenger. Dušant szerb-görög-bolgár császárrá koronázták. Halála után a fia nem tudta erős kézzel összefogni az államot, melyben önállósodtak a kis fejedelemségek, melyek elvesztették a harcot az oszmán törökökkel szemben vagy behódoltak nekik.
Hrebeljanovics Lázár cár hősiesen harcolt és életét vesztette a rigómezei csatában 1389-ben. A törökök elfogták és lefejezték. A legenda szerint a feje fényesen ragyogott. Lázárt szentté avatták Szent Lázár cár (Sveti Car Lazar/ Свети Цар Лазар) néven.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
