Nagytótfalu
magyarországi község Baranya vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Nagytótfalu község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
| Nagytótfalu | |||
 | |||
| Kossuth Lajos utca | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Siklósi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kósa Tiborné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7800 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 303 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 31,51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 51′ 47″, k. h. 18° 20′ 36″ | |||
 Nagytótfalu
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Nagytótfalu weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytótfalu témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Pécstől délre, Siklós keleti vonzáskörzetében található.
A szomszédos települések: észak felől Vokány, északkelet felől Palkonya, kelet felől Kisharsány, nyugat felől pedig Siklós.
Megközelítése
Központja közúton csak Siklós vagy Kisharsány felől érhető el, mindkét irányból az 5715-ös úton. Közigazgatási határai közt délen elhalad az 5701-es út, illetve határszélét északnyugaton harántolja még az 5711-es út is, de ezek itteni lakott területeket nem érintenek.
Déli határszélei között elhaladt a Barcs–Villány-vasútvonal is, de a vasútnak valószínűleg sosem volt megállási pontja a falu területén.
Az Árpád-kori település, Nagytótfalu nevét 1294-ben említették először az oklevelek, Touthfolu néven. Touthfolut a Kán nemzetséghez tartozó Siklósi családból származó Gyula jobbágyai lakták. A török időkben is lakott maradt, a határában álló pálos rendi Bajcsi-monostor feldúlása után a hagyományok szerint ide a faluba menekült egy „konyhás” barát, aki református hitre térve a népes Konyhás család őse lett. A reformáció idején Tótfalu lakossága is áttért a református hitre.
Az 1900-as évek elején Nagytótfalu Baranya vármegye Siklósi járásához tartozott.
Az 1910-ben végzett népszámlálás adatai szerint Nagytótfalunak 497 lakosa volt, ebből 482 magyar, 11 német, 3 horvát, melyből 80 római katolikus, 388 református, 12 evangélikus volt.
A 2001-es népszámlálási adatok szerint 379 lakos élt ekkor a településen.
Horvátul a hivatalos neve az alsószentmártoni horvátok által használt Veliko Selo. További elnevezései: a hercegszántói horvátok Tofalának, a töttösi horvátok Totovalának hívták a települést.[3]
Polgármesterei
- 1990–1994: Püspöki Sándor (független)[4]
- 1994–1998: Püspöki Sándor (független)[5]
- 1998–2002: Afentaler József (független)[6]
- 2002–2004: Jeszenszky Ildikó (független)[7]
- 2004–2006: Afentáler József (független)[8]
- 2006–2010: Afentáler József (független)[9]
- 2010–2014: Raposa Attila (független)[10]
- 2014–2019: Raposa Attila (független)[11]
- 2019–2024: Raposa Attila (független)[12]
- 2024– : Kósa Tiborné (független)[1]
A településen 2004. november 21-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[13]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 376 | 371 | 364 | 325 | 309 | 304 | 298 | 303 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,5%-a magyarnak, 0,5% horvátnak, 0,5% lengyelnek, 1,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,2%, református 17,1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,2% (29,6% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 86,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 2% cigánynak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,2% volt római katolikus, 16,4% református, 0,3% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 2,6% egyéb katolikus, 12,8% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).[15]
- Református temploma 1782-1786 között épült, műemlék.
- A volt iskola és tanítólakás: A helyi református gyülekezet építtette 1846-ban. 1951-ben az egyház "önként, és ellenszolgáltatás nélkül" átadta a Magyar Államnak. 1982-ben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal védett népi műemlékké nyilvánította az épületet Simorné Bokody Éva önkéntes drávaszögi néprajzi gyűjtő közbenjárására. Az ő magángyűjteménye került itt elhelyezésre, bemutatásra 1988. szeptember 9-től kezdődően, mint Iskolatörténeti Gyűjtemény és Tájház. 2012-ben a faluvezetés felszámoltatta az itt elhelyezett berendezést, és kiállítást; azaz Külső-Drávaszög tájegység teljes néprajzi gyűjteményét. A volt Tájház kertjében a védett, és őshonos növényekből gyűjtött, és nevelt mini arborétum teljes felszámolásra került, itt jelenleg dísznövények láthatóak. A volt káplánszobában, a Pécsi Várostörténeti Múzeum által bemutató jelleggel kiállított 52 iskolatörténeti tárgy még ebben a kis utcafrontos helyiségben van elhelyezve. 2012 március 29-től a műemléképület a "Faluház" elnevezést kapta.
A településen található Baranya vármegye három legöregebb kislevelű hársa, melyek közül a legnagyobb 280 cm kerületű és 25 méter magasságú, a középső 265 cm átmérőjű és ugyancsak 25 méter magasságú. Míg a harmadik 226 cm kerületű és 24 méter magasságú.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
