magyar festőművész From Wikipedia, the free encyclopedia
Nagy Ibolya (Hatvan, 1957. április 1. −) magyarországi cigány festőművész.
Nagy Ibolya | |
Született | 1957. április 1. (67 éves) Hatvan |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Kökény Róbert |
Foglalkozása | festőművész |
Szülei korán elváltak, Nagy Ibolyát az édesapja nevelte, gyermekkorát egy Szőcsi[1] nevű kisközségben töltötte. Családja anyagi gondjai miatt nem nyílt lehetősége továbbtanulásra. Már gyermekkorában tapasztalta, hogy szülei kis keresetüket a hagyományos cigány foglalkozásokkal igyekeztek kiegészíteni, így a gyermek Nagy Ibolya korán megismerte a művészet népi formáit. Festeni mindig szeretett, de igazából férje, Kökény Róbert festőművész mellett kezdett el festeni. Kenyérkereső foglalkozásának nem választotta a festészetet, így teljesen szabadnak érzi magát, nem kell elvárásoknak megfelelni, saját elképzeléseinek megfelelően választ témát és stílust.[2] Kedvelt témája a gyermekkorából feltűnő idealizált tájképek és az egyéni módon megfogalmazott nőábrázolás. Meseszerű szürrealizmusba hajló stílusjegyeket alkalmaz. Az 1990-es évek végén meghívták a Cigány Ház alkotótáborába, amelynek azóta is rendszeres résztvevője és kiállítója. Több alkalommal csoportos kiállításokon vett részt Budapesten a Balázs János Galériában és számos vidéki városban. A 2009-es Cigány festészet című reprezentatív albumba hét olajfestményét válogatták be, ezek közül hat tájkép, egy pedig portré.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.