Nógrády László

Nógrády László, olykor Nógrádi formában is, születési és 1898-ig használt nevén Ruik László (Baglyasalja, 1871. november 12. – Budapest, 1939. január 14.) filozófiai doktor, állami főgimnáziumi tanár. Foglalkozott gyermekpszichológiával, illetve írt egy irodalomtörténeti tanulmányt a magyar történetírás múltjáról.

Ez a szócikk a tanárról szól. Hasonló címmel lásd még: Nógrádi László (egyértelműsítő lap).

Nógrády László
A gyermek és a játék (1912)
Született	Ruik László 1871. november 12.[1] Baglyasalja
Elhunyt	1939. január 14. (67 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	filozófus pszichológus irodalomtörténész középiskolai tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Nógrády László témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete

A Nógrád vármegyei Baglyasalján született. 1896-ban szerzett tanári oklevelet; később a szolnoki főgimnáziumban tanította a magyar és latin nyelvet. 1909-től Budapesten tanít gimnáziumban. Életében több novelláskötete, illetve ifjúsági munkája jelent meg, ugyanakkor foglalkozott gyermekpszichológiával is. 1939-ben hunyt el Budapesten 67 éves korában.

Művei

Folyóiratcikkei

Gyermeklélektannal foglalkozó tanulmányait az általa szerkesztett A gyermek című, továbbá más folyóiratok jelentették meg. Szerkesztette ugyanakkor a Család és Gyermek című folyóiratot és a Gyermektanulmányi Könyvtárt. Más cikkei a Gömör-Kishontban (1899. 9. sz. Bajza József kritikai jelleme); a Budapesti Naplóban (1899. 355. sz. A Huni Panni szerencséje, rajz); és a Magyar Szemlében (1902. Kuruczok Szécsényben) láttak napvilágot. Álneve Rixa Lex volt.

Önállóan megjelent művei

• Bajza József kritikai működése, Kassa, 1896. (Ruik László néven)
• Történetek. Budapest, 1901. (Ism. Vasárnapi Ujság 7. sz.)
• Jókai Mór élete és költészete. Pozsony, 1902. (Nemzetünk Nagy Költői 19.)
• A magyar nyelvű történetírás 1820-ig. Szemelvényekkel. Összeállította és jegyzetekkel ellátta. Pozsony, 1902. (Segédkönyvek a Magyar Nyelv és Irodalom Tanításához 2.)
• Zrinyi Miklós prózai munkái. Jegyzetekkel. Pozsony, 1902. (Segédkönyvek a Magyar Nyelv és Irodalom Tanításához 3.)
• Kemény Zsigmond báró élete és irodalmi működése. Pozsony, 1902. (Nemzetünk Nagy Költői 20.).
• Homokba írt mesék. Budapest, 1903. (Vasárnapi könyvtár IV. 37., 38. Ism. Vasárnapi Ujság 23. sz.)
• Séták a nagy természetben. Lutz K. G. nyomán. Budapest, 1904.
• Az a bolondos Bődi Pál. Budapest, 1905.
• Elbeszélések. Budapest, 1907.
• A gyermek egyénisége, Budapest, 1910.
• A gyermek és a játék, Budapest, 1912. (Gyermektanulmányi Könyvtár 1.)
• A mese hatása a gyermekre, Budapest, 1912. (Magyar Gyermektanulmányi Társaság Füzetes Vállalata)
• Az egyke gyermek, Budapest, 1913. (Magyar Gyermektanulmányi Társaság Füzetes Vállalata)
• Esztike szökése. Regény. Budapest, 1913.
• Az alkohol, Budapest, 1914. (Iparosok Olvasótára)
• A gyermek, Budapest, 1917. (Iparosok Olvasótára)
• A mese, Budapest, 1917. (Iparosok Olvasótára)
• Háború a Balatonon, Regény, Budapest, 1921.
• A mesemondó apóka, Budapest, 1922. (Zászlónk diákkönyvtára 47.)
• Légy résen! Kalandos cserkészregény, Budapest, 1923.
• Jómadarak. Egy diák emlékiratai, Budapest, 1926.
• Katóka. Regény, Budapest, é.n.
• Hős Sebestyén, Budapest, é.n. (Magyar Mesemondó 144.)
• Panna kisasszony, Budapest, é.n. (Magyar Mesemondó 150.)
• Két szomszéd, Budapest, é.n. (Magyar Mesemondó 152.)
• A gyermek (A gyermek lelki nevelése), Budapest, 1928. (Hasznos tudnivalók 12.)
• A gyermekszeretet iskolája. Szerk. B. Cseke Vilmával, Budapest, 1930. (A Magyar Népművelés könyvei 9.)
• Az anyai szeretet aranykönyve. Feljegyzések gyermekemről, Budapest, 1931.
• Nagy László emlékére. Szerk. Ballai Károllyal, Budapest, 1932.
• Egy ágról szakadt diák élete, Budapest, 1932.