(1838–1902) pedagógus, királyi tanácsos, tankerületi főigazgató From Wikipedia, the free encyclopedia
Bejczi Németh Antal (Bejc, 1838. január 17. – Győr, 1902. január 21.) bölcseleti doktor, királyi tanácsos, tankerületi főigazgató.
Németh János tanító és Balogh Terézia fia. Apját korán elveszítette, s csak nagy nélkülözések közt végezhette gimnáziumi tanulmányait Szombathelyt, Győrött, Nagyszombatban és Esztergomban. A tanári pályára készült, ezért a pesti egyetemen a bölcseleti fakultásra iratkozott be, és letette a tanári vizsgát. Első alkalmazást 1860. december 18-án kapott mint helyettes tanár a budai főreáliskolánál, ahol 1861. április 1-ig működött. Ekkor ugyanott a főgimnáziumhoz került, ahol a latin nyelvet és mennyiségtant adta elő. November 1-jén Pozsonyba helyezték át főgimnáziumi helyettes tanárnak, ahol 1864-ben tanári oklevelet nyervén, május 27-én rendes tanárrá nevezeték ki, 1868-ban a magyar kormány is elismerte. Pozsonyi tanárkodása alatt szerezte meg a bölcseletdoktori oklevelet. 1872. július 27-én Győr-, Esztergom- és Komárom megyék tanfelügyelőjévé nevezték ki. Pozsony város tanácsának tagja volt és távozása után, 1878. március 17-én Győr tankerületi középiskolai főigazgatóvá nevezték ki, majd újra megválasztották Pozsony városi képviseletének tagjává; továbbá kinevezték a pozsonyi állami tanítónőképzőintézet igazgatótanácsának tagjává, 1879-ben pedig alelnökévé. Az Esztergom vármegyei tanítótestület tiszteletbeli tagja, a Komárom vármegyeinek pedig elnöke volt. A közoktatásügyben szerzett érdemeiért királyi tanácsosi címet kapott, és a török császári Medjidie-rendet is elnyerte. 1894-ben Bejczi előnévvel magyar nemességet kapott. Ő alapította meg az országos egészségi egyesület győri fiókját, amelyben a győrvárosi orvosok és tanárok terjesztették s népszerűsítették az egészségtant. A Szent István Társulat irodalmi osztályának választmányi tagja volt.
Cikkei a Tanodai Lapokban, melynek főmunkatársa volt (A családi kör, mint a nevelés főtényezője, Egyház és iskola, A franczia tanügy rövid története, Ki-é az iskola, Nevelészeti bizalmas levelek, Körültekintés a tanügy terén, Még egyszer az Epitome Historiae Sacrae, A németországi tanítók helyzetének multjáról, Az olvasmányok befolyása az ifjú emberre, A pozsonyi k. gymnasium rövid története, A színházak befolyása az ifjúságra, Halászatok a nevelés és tanirodalom terén, A magyar közoktatás ügyében, Néhány észrevétel a közoktatási tervek körül, Néhány őszinte észrevétel a hazai tanügy körül, Néhány szó a tanítói hivatal örömeiről, Pozsonyi levelek, A pozsonyi főgymnasium Értesítvénye, Egyéni nézetek a tanügy jövő szervezéséhez, A népnevelés sarkalatos kellékei, Tett-e az egyház valamit az emberiség és tudományokért, Töredékes észrevételek a felállítandó lyceumok szervezeti javaslata fölött sat.); közgazdasági és tárcacikkeket írt a Pozsonyvidéki Lapokba és a győri helyi lapokba, a Győri Közlönybe (1883. 101. sz. Méry Etel irodalmi munkássága sat.); a hazai és külföldi pedagógiai lapokba szintén írt cikkeket.
Felolvasásokat tartott Győrött és Sopronban: Az idegességről, Az emberi kor tartamáról, A kuruc költészetről.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.